Cikkünk a 203-as, 2025/7-es lapszámunkból közöljük.
Pécsen (vagy Pécsett) a modernnek hagyománya van. Hát persze, hisz a többi vidéki nagyvároshoz képest itt nagy arányban épültek és maradtak fenn épületek a modernizmus időszakából. Ez többek között annak is köszönhető, hogy sok, Pécshez köthető építész – Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Breuer Marcell – is a Bauhausban tanult és alkotott modernista szellemben. Maga a város mecseki oldala, domborzata, kertvárosi jellege és a panoráma pedig különösen kedvező volt a modern villák megépítésére, hiszen a lejtős terep adottságai lehetővé tették a változatos alaprajzú, teraszos kialakítású épületek elhelyezését, miközben a lakók élvezhették a természet közelségét és a városra nyíló kilátást.
A Surányi Miklós út kanyargós vonalvezetése is a táj természetes mozgását követi. Az utcát karakteres építészeti jelenlét jellemzi: modern és bauhaus villák állnak itt, időtálló értéket hordozva. Ilyen például Tillai Ernő öt házból álló társasház-kompozíciója; Molnár Farkas egyetlen pécsi munkája, a zenész házaspár számára tervezett Kalliwoda-villa; valamint a Berecz Károly kereskedő számára 1938-ban készült kétszintes villa Visy Zoltán által, melyen a terméskő és a vakolat karakterformáló szerepe hangsúlyos. A tervezőknek a fenti épületek szolgáltak előképül, mind a formavilágot, mind az anyaghasználatot tekintve.
Az épület lapostetős, egyszerű kubus megjelenése valóban a korai modern jegyek kortárs átírása. Rögtön szembeötlik az utcai homlokzat szimmetriája: a bejárat középen, látszóbeton-előtetővel és a falaktól eltérő burkolattal hangsúlyozott megjelenése már egyfajta eleganciát kommunikál. S ez a visszafogott, de mégis határozott formálás az egész házra igaz. Jól kiegészíti ezt a kefével texturált vakolt felület, amely bevallom, üdítően hat és kiemeli a fehér vakolatos „villák” világából az épületet. Az egyszerű formálást a két oldalon körbefutó, konzolosan kiugró épületrész oldja, amely szerelt homlokzatburkolatával is eltér a fő tömegtől.
Bár az utcáról elsőre nem látszik, a ház háromszintes: a legalsó szinten a garázs és az épületet kiszolgáló funkciók találhatók, a bejárati szint a nappali tereké, az emeletre a hálóblokkok kerültek. Az előbbiek elhelyezéséből adódik is, hogy az utcai homlokzatról hiányzik a garázskapu. Ez a hiány persze pozitív; és bár azzal, hogy meghosszabbodott az út az utcáról a garázsig, a burkolt felület is megnőtt. Szerencsére a gondosan és lelkiismeretesen karbantartott zöldfelületek ezt kompenzálni tudják. A használat sem csorbul, a terepadottságok kedvezőek a garázs lenti elhelyezésére; így tartva fent az utcaképi minőséget.
Állítólag a környéken ennek a háznak vannak a legnagyobb ablakai. A város panorámájára és a fenyőkre nyitás indokolt is; míg a viszonylag közel lévő szomszédos házakból az ablakok kiosztásán túl zsaluziák takarják a belátást. Sajnos ezek a tájolást befolyásoló fenyők a figyelmes kivitelezés ellenére az építkezés során elhaltak, de ezek pótlása is prioritás. Belépve a házba rögtön fel is tárul az a kilátás, amely azokat a nagy ablakokat indokolta.
Kompromisszumos ez a megoldás, hiszen a nappalinak nincs közvetlen kapcsolata a kerttel – ez a lépcsőházból megoldott, és a ház kompaktságának köszönhetően nem egy fájó pont. Sőt, mint a ház előre megtervezett narratívája, rögtön ezzel a vizuális élménnyel indul a megérkezés. A konyha, étkező, nappali és a lépcsőház is egy teret alkot, nagyvonalúsága már-már zavarba ejtő. Ez nem csak a négyzetméterekre értendő, hanem az egész házra jellemző anyagminőségekre és részletekre is. A belső felületek anyagukban és színükben is összhangban vannak a külső megjelenéssel, nyílászárókkal. A fények játéka egész nap és egész évben különös itt – mindig más sarkot ér, mindig más arcát mutatva a térnek. A felső szint nagyvonalúan túlnyúló, konzolos terasza árnyékol, nyáron is élhetővé téve a nappalit a zsaluziák teljes bezárása nélkül.
Az emeleten ezek a fényjátékok és az árnyékolás már csak részben ismétlődnek. Persze itt már nem a lenyűgözés a prioritás, hanem az elvonulás. A két hálóblokkot egy közös terasz kapcsolja össze. Bár értelemszerűen innen még erősebb a panoráma, mégis, ahogy általában a fedetlen felső szinti teraszokkal az lenni szokott, a család legkevésbé használt tere ez.
Egy ház külseje közügy, az építész feladata ennek méltóan megközelíteni a tervezési feladatot; a belseje pedig már magánügy, mondta Tomay Tamás. Azonban e projekt maximalista beállítottságú megbízói a legjobbra törekednek, így a berendezések kiválasztásában a mai napig kikérik a tervezők véleményét is, akik a megvalósulást is szorosan végigkövették az elejétől kezdve. Egy ilyen megbízói-tervezői kapcsolat mindenképp a ház javára válik.
Ahogy a pécsi modern villaépítészet szelleme a helyi építészek feje fölött lebeg emlékeztetőül, úgy nehezedik is a vállukra. Ez a projekt méltón, kortárs módon próbálja továbbörökíteni a szellemiséget; azt hiszem, sikerrel. Nem csak tiszteletben tartja a múlt század építészetét, de letisztult arányaival és anyaghasználatával reflektál is arra, finom eszközökkel újraértelmezve annak értékeit.
Tervezés: 2019 – 2021
Kivitelezés: 2020 – 2022
Nettó alapterület: 267 m2
Generáltervezés és projektlebonyolítás: Studiobazaar Építész és Design Műhely
Építész tervezők: Gyergyák Ákos DLA, Kozák Barnabás
Építész munkatársak: Varró Péter Ármin, Nagy Kata
További képek és rajzok a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
