A szadai Nonna vendéglő belsőépítészete.
Egy fiatal belsőépítész, Tusán Eszter első munkáinak egyike – vendéglátóhelyként pedig konkrétan az első – ez a Budapest agglomerációjában található cukrászda. Pontosabban Nonna a neve, és ha fel akarjuk keresni most, amikor már kinyitott a karantén után, Szadára kell mennünk – de addig is nézzük meg, milyen belülről, és mit kell tudnunk róla!
Eszter még egy korábbi munka során ismerte meg a közvetlen, fiatalos tulajdonosokat. Talán éppen e tulajdonságoknak köszönhetően a belsőépítész kihívás helyett inkább érdekességekről tudott beszámolni a projekttel kapcsolatban. Az agglomerációban található cukrászda (egzaktabban: cukrászda + bár = desszertbár, helyben sütött süteményekkel) korábban Dédi Házi Cukrászata néven futott, ezt valamilyen formában szerették volna megőrizni, plusz egy olaszos vonalat bevonni, így lett belőle Nonna Desszertbár. A koncepció része a logó is, amely egyrész emlékeztet a régi padlót idéző új burkolat háromszögeire, másrészt
a noNNában szereplő két N-betűt egy-egy tortaszeletnek is értelmezhetjük, olyannyira, hogy az egyikből már ki is harapott egy falatot a grafikus.
A logó színei megegyeznek a belső tér színeivel (a két fő szín, a pasztell zöld és a korall végigmegy a belsőn), és több helyen is felbukkan odabent – többek között egy óra formájában, ugyanis az órás családból származó Eszter szinte minden általa tervezett belső térben elhelyez egy, a térhez passzoló falra festett órát.
  |
No de az új tulaj nemcsak a megjelenésen, de a hely funkcióján is frissíteni szeretett volna. Egy olyan vendéglátói egység volt a cél, ahol nappal minden korosztály sütizhet, kávézhat (dolce vita!), este pedig a fiatalság és a bor veszi át a terepet. Továbbá az olaszos jellegnek sem csak a névben és a funkcióban kellett megjelennie, hanem a designban is.
„A belsőépítészet két részt határol le: – mondja Eszter – a benti, kiszolgálótér a cukrászda jellegnek felel meg, a kinti veranda pedig a bár funkciót tölti be, ennek megfelelő designnal.” A benti rész finomabb színeket hoz, kopottasabb, régi, de nonnás színre lefestett bútorokkal.
A polcokon a régi cukiból megtartott kellékek: mozsár, üst, habverők. A falon a festés is ezt a világot tükrözi: a növényes táj közt egy-két habverő levelű növényt látunk.
A kinti, „veranda” rész bútorai modernebbek, a falfelület letisztult, de a felíratok emlékeztetnek még a nagyi szavaira és arra, nehogy elfelejtsünk sütit enni! A kültéri rész egybenyitható a terasszal, így „nyáron van egy kint-bent érzés, pont mint régen a parasztháznál a verandán, mivel ez is egy parasztházból lett kialakítva”, mondja Eszter.
Fentebb már írtunk a színkoncepcióról, amelynek keretében a falon a korall jelenik meg, a bútorokon pedig a zöld. Ezt a színes világot tompítja a régi cukrászdákra emlékeztető fekete-fehér padló. A vadonatúj részek mellett a desszertbár kapott egy felújított antik padot, ezen kívül egy egyedileg készített festmény is bekerült.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
