Jaksa Bálint építészeti fotográfus mondja el tapasztalatait saját CLT-házával kapcsolatban.
Nemrégiben kint még megfulladtunk a melegben, ma meg körbe kellett járnom a házat, hogy megnézzem minden úgy van-e, ahogy volt, annyira fúj a szél és hideg van. Egy azonban mindkét napon ugyanolyan jó volt, bemenni a házba és otthon lenni!
Én Jaksa Bálint építészeti fotográfus vagyok, és ez a mi házunk építésének története, amelyet a Pyxis Nautica csapata tervezett.

Egyszer már leírtam ugyan, hogy az utolsó részhez értünk, de azt hiszem a lassan két éves tapasztalatok összegzése után ez lesz az igazi elköszönés. És visszaolvasva az előző részeket, jó érzés volt újra átélni az első napok „kezdő házlakók” tapasztalatait, emlékezni mi mindenen mentünk át addig, amíg megérkeztünk és eltelni mindazzal a jó érzéssel, amit azóta is nyújtott a ház.
Mert a ház működik! Tényleg hozza azt, amit vártunk tőle. Ez talán furán hangzik, mert mit hozna egy ház?! Falak, ablakok, padló, plafon. De ez egy CLT-ház, az ide látogató barátaink 99,9%-a számára új szó volt, amit minden alkalommal örömmel meséltünk el és mutattuk meg a látható részeken, hogy miből is állt össze mindez, amiben élünk. Mert az általános reakció az „Áh igen, CLT, hallottam már róla. Az az a könnyűszerkezetes...”. És aztán a felismerés, hogy ezek tömör falak, mintha egy rétegelt lemez lenne. És az eltelt 2 év közben is rengeteg CLT-ház épüléséről hallottunk, így a technológia tényleg működik.

És ha már falak. Érdekes – és sok szakember számára is meglepő – tapasztalatunk volt, ami relatív ugyanakkor, de mégis fontos: az a hangfogó képesség. A födém és a tető 15 cm vastag panelekből épült, viszont az oldalfalak egységesen mindenhol 10 cm-es vastagságúak és hiába 20 cm EPS van rajta, annak az anyagnak a hangfogó tulajdonsága nem a legfőbb erénye. Lehet az is, hogy túl nagy a csend a környéken és ahhoz képest egy ugatás is petárda erejével lep meg, de az egyedüli, amit utólag talán másképp csinálnánk, ha összegszerűen belefért volna, az a szigetelés. Állítólagosan a kőzetgyapot szerkezeténél fogva sokkal jobban fogja a hangokat, mint utólag megtudtuk.

Szerencsére nem egy sztráda mellett van a ház, így nem mindennapi gond, és lehet, hogy ha 40 cm-es téglafalakból álló lakásból érkezel egy CLT-házba, akkor ne legyenek ugyanolyan elvárásaid, de ez volt az egyetlen, ami azóta feltűnt, hogy kicsit mintha jobban hallanánk a külvilágot. Mindentől függetlenül a 20 cm EPS a 40 fokos hőségben is úgy tartja az elviselhető hőmérsékletet, mintha a pincébe mennél le, és télen hasonlóan kevés energiával lehet fenntartani a padlófűtésből érkező meleget, szóval tényleg relatív a „probléma”, de kicsit sem szegte a kedvünket.

Ezzel együtt a házat azóta is nagyon jó szívvel ajánljuk mindenkinek, akikkel eddig beszéltünk, és mivel a CLT felhasználása végtelen és a technológiát azóta is fejlődött, így nehéz nem tovább álmodni, hogy milyen következő CLT-házat szeretnénk, ha újra belevágnánk. Mert a jelenlegi tapasztalatokkal sokkal nagyobb nyugalommal vágnánk bele a következő ház építésébe. Hiába tudnánk könyvet írni a nehézségekből, mert minden építkezés stresszes, megoldandó feladatokkal teli, az a tapasztalat, amit ez a ház adott, és az az időtartam (kb. fél év) amíg egy CLT ház megépülhet, szerintem mindenkinek kedvet ad ahhoz, hogy belevágjon. Két év után is van, akinek még érződik a ház illata, látni a lemenő nap fényét a látszófalakon vagy végigsimítani a kezed rajtuk nehezen leírható érzés, ezt mindenkinek át kéne élnie.
További képek a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.


