A bécsi kis-dunai úszóegyesület térfoglalása

Dunai tematikánk kapcsán szomszédolunk kicsit. Vendégszerzőnk, Kammermann Lilla, a bécsi kis-dunai úszóegyesület tagjaként arra buzdít, hogy városban is éljünk bátran a természet adta lehetőségekkel. Bécs ebben is példa lehet Budapest számára, bár ahogy a cikkből kiderül, a dunai fürdőzés ott sem természetes.
 

Fotó: Michael Hammerschick

Úszunk a bécsi Kis-Dunában, amit a helyiek csak Donaukanalnak neveznek. Tesszük a magától értetődőt, amikor hőség van a zárt városban. Hagyjuk magunkat sodródni a közeli Donaukanalban, amely a jelenlegi városépítészeti szabályozásában egy folyamatos erőforrás, egy áramló állandóság Bécs belvárosában.

De miért nem magától értetődő a bécsiek körében, hogy ezt az áramló városi óriásmedencét beépítik a várost hűsítő klimatikus gyakorlatukba? És mit jelent egy odaköltöző külső szemlélete a hétköznapi környezetnek?

Könnyebb csomagot cipel az illető, ha mint egy utazó, és nem a tradicionális, berögződött Donaukanal előítéletekkel mozog. A nyilvánvaló lehetőség így könnyebben megfoghatóvá válik: nemcsak a Donaukanal rakpartján, hanem a vízben is lehet időt tölteni, különösen akkor, amikor forróság van, és nincs elég idő arra, hogy az ebédszünetben egészen az Öreg-Dunáig (Alte Donau) menjünk. 

 

Fotó: Thomas Meyer

A Donaukanal úszó egyesület (Schwimmverein Donaukanal, SVDK) alapítóinak külső szemlélete minden bizonnyal segített abban, hogy megállítsuk ezt az önmagát fenntartó előítélet-gépezetet. Hiszen persze: ha senki nem fürdik a Dunaukanalban, akkor a feltételezés az, hogy túl veszélyes, túl piszkos vagy egyszerűen tiltott. Ezúton megragadom az alkalmat, hogy a Dunaukanallal kapcsolatos 3 legfontosabb előítélethez néhány kiegészítő információval szolgáljak:

Túl veszélyes: A Dunaukanal áramlása veszélyes a tapasztalatlan úszók számára, de a jó úszóknak nem lesz gond a ki- és bejutás. Mindazonáltal a csónakok még a tapasztalt úszók számára is veszélyt jelentenek. Lefelé, az áramlat miatt nagyon gyorsak, és nincs módjuk kerülni vagy fékezni.

Túl piszkos: A víz minősége alapvetően nem különbözik a Duna főáramának minőségétől. Bécs városa szerint a Donaukanalba nem bocsátanak tisztítatlan szennyvizet. Csak a városban lezúduló nagy esőzések után kerülhet túlterhelésbe a kombinált csatornarendszer, így tisztítatlan szennyvíz kerül a Donaukanalba. Ezért zivatarok után nem ajánlott a fürdés. A víz zöldes színe és zavarossága a Duna által szállított iszapból ered, ami egy ekkora folyó esetében teljesen természetes.

Tiltott: A fürdés alapvetően megengedett, de a Donaukanal vízi út, nem pedig hivatalos fürdőhely. Az úszás csak a nagy objektumok, például hajók kikötőhelyei vagy zsilipek 100 méteres körzetében tilos.

 

Fotó: SVDK

A környezet felfedezése és élvezete, valamint a használt és kihasználatlan lehetőségek fel- és megismerése nagyon értékes. Természetesen nem szépíteni való, hogy a szegénység következményeként otthon maradunk ahelyett, hogy messze nyaralnánk. Ugyanakkor a saját városban való nyaralás tudatos döntés lehet.

A saját város meglévő erőforrásai rekreációs térként felértékelődnek, az ember nem csak a külső távolságon keresztül nyer belső távolságot.

Az Otto Wagner rakparton és természetes partszakaszokon minden infrastruktúra adott. És az is biztos: a Donaukanalon úszva – úszótáskával – a városra való rálátás mindig felüdülés, még a tizenkettedik és huszonharmadik úszás után is. 
 

Fotó: Michael Hammersick

A Bécsi Műszaki Egyetem KanalWAL a staycation gondolatát mint politikai és ökológiai koncepciót a Donaukanal mentén elhelyezett installáció formájában valósította meg:

Számunkra a Donaukanal egy értékes térrezervátum; itt szeretnénk példázni a belvárosi potenciált a mindennapos otthoni nyaraláshoz.”

A távolságtartás és a környezet újraértékelése nem csak a turista külső szemszögéből érhető el. A történelmi távlat is megnyitja az ismerős érzékelését a már létező lehetőségeken keresztül. 

 

Fotó: SVDK

A Donaukanalban mindig is létezett a fürdőzés, úszás természetessége: például a fauszodákban, azaz folyami uszodákban. Ez egy rácsszerkezetű hajó, amelyben közvetlenül a Donaukanal vizében lehetett fürdeni, anélkül, hogy elvitt volna a sodrás. Az első fauszodát 1827-ben építették a Rotundenbrücke közelében, és az 1940-es évekig több is működött belőlük. A történelem azt mutatja, hogy a normák változhatnak, hogy még a status quo sem egy fix kiindulási alap.

 

Fotó: Thomas Meyer

A Donaukanalban való úszás a folyó menti és folyóbeli kommercializálódás ellenpólusa. A turizmus természetesen sok pénzt hoz a helyi kasszára, és a Donaukanal jelenlegi hajóforgalma szinte kizárólag a bécsi turisták számára jelent ajánlatot – és veszélyt az úszók számára. A Covid-19 által okozott utazási korlátozások idején gyakorlatilag megbénult a hajóforgalom a Donaukanalban. 

Amikor úszunk, testünkkel töltjük meg ezt a folyékony közteret, és ezzel felvetjük a vízi út használati jogának kérdését. 

Nyilvánvaló, hogy a hajós kirándulók exkluzív és fizetős csoportjával szemben fölényben áll az úszók és a víz szerelmeseinek nagy száma, akik bármikor, különösebb erőfeszítés nélkül és ingyenesen használhatják ezt a helyet. Az, hogy ez a városképet gazdagítja, és hogy a látogatók a lakosokkal együtt úszhatnak Bécsben, csak előny.
 

Fotó: Kathi SchusterFotó: SVDK

 

Fotó: Maria Kanzler

Az úszóegyesület jövőképe a Donaukanalról:

Váljon legalább olyan örömmel használt óriási városi medencévé, mint az Új- vagy az Öreg-Duna. Láthassunk csuromvizes embereket, akik a vízben való lehűlés után a Donaukanal partján sétálnak. Váljon természetessé a Donaukanalban való úszás iránti érdeklődés és gyakorlat. Legyen ez egy olyan hely, ahol minden turista, hétköznapi ínyenc és helyi lakos jól érzi magát együtt, a mindennapok súlyától és a fogyasztástól mentesen.

És ha már a fogyasztásmentességnél tartunk: Az úszóegyesület vízálló úszótáskái, úszósapkái és sapkái, nyomtatott törölközői mind stílusosan hirdethetik a vízben és a parton ezt az üzenetet.
 

Fotó: SVDK

A bécsi kisdunai úszóegyesület (Schwimmverein Donaukanal, SVDK) rövid leírása:
A bécsi kisdunai úszóegyesület célja a Donaukanalnak mint Bécs belvárosában található fürdő és úszóhely újjáélesztése. A Duna belvárosi ága körül egy új folyami úszáskultúrát szeretne kialakítani, ahol az emberek önmagukra vigyázva, felelősségteljesen és körültekintően kezelik az áramló vízzel járó kockázatokat. A Donaukanalban való úszás öröme összeköt bennünket. Egyszerre frissítő, izgalmas és pihentető. Ugyanakkor lehetővé teszi mindannyiunk számára, hogy izgalmas új perspektívákból lássuk és megtapasztaljuk a várost. Tájékoztatni és edukálni szeretne, és arra törekedni, hogy a Duna-csatorna minden használójával együttműködve tegye lehetővé és biztonságossá a jövőben a fürdőzést és úszást.

 

Fotó: esel.at
 

 Schwimmverein Donaukanal, SVDK | Web | Facebook | Instagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kié a tér?

Kié a tér?

A Trust Your Architect eseményén képet kaptunk róla

Le a játszóterekkel!

Le a játszóterekkel!

A lázadó felkiáltás csak első olvasatra tűnik bizarrnak. A követelés valójában abszolút logikus, sőt mi több: nagyon is gyerekbarát.

Városi séta a köztéri művészet nyomában

Városi séta a köztéri művészet nyomában

Thinking by listening, listening by seeing

Hirdetés