A 108 éves szecessziós épület új előcsarnokot, és világviszonylatban is korszerű színpadtechnikát kapott.
A mintegy 9,5 milliárd forintból felújított és kibővített kaposvári Csiky Gergely Színházat a múlt héten adták át. Az épület a mai állapotában már túllépi az előadóművészet határait, és kulturális központként is működik.
A teátrum célja, hogy tartósan meghatározó szereplője legyen a magyar színházi életnek. Olyan intézményként működjön, amely azonos művészeti igényesség mellett ugyanúgy képes elvállalni a tabuk ledöntését, ahogy a hagyományok megőrzését – jelentette ki Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a színház igazgatója az Orbán Viktor kormányfő jelenlétében megtartott megnyitón.
„A mai kor színháza egyre inkább túllépi az előadóművészet határait, nyitva ezzel a társművészetek irányába”
– mondta, megjegyezve, hogy ezt a tendenciát felismerve a Csiky Gergely Színházat mint a dél-dunántúli régió meghatározó teátrumát nemcsak művészeti, hanem kulturális központként is definiálják.
Fülöp Péter kiemelte, hogy „a színház meghatározó múltja büszkeség, felelősség és lehetőség", az intézmény története során öt Kossuth-díjast, tizenkét érdemes művészt, huszonnyolc Jászai-díjas művészt adott Magyarországnak.
A Kaposvár jelképének számító Csiky Gergely Színház épülete Magyar Ede és Stahl József tervei alapján készült 1911-ben, benne 1955-től működik állandó társulat. Az ingatlant 1965-ben kibővítették, az 1980-as évek végén felújították, egészen mostanáig azonban jelentős átalakítást nem végeztek rajta, modernizációja esedékessé vált.
A színház a három éven át tartó, műemléki szempontú kivitelezés során kívül és belül egyaránt megújult, hogy megfeleljen a 21. századi igényeknek. A kilencezer négyzetméteres, három játszóhelyes épületnek új előcsarnoka lett, nagyterme 450, kamaraterme 150, stúdióterme 50 néző befogadására alkalmas.
A színház különlegessége a világviszonylatban is korszerű, egyes megoldásait tekintve Magyarországon kevés helyen alkalmazott színpadtechnika. A teátrum úgynevezett felső színpadgépészete teljesen gépesített lett, a színpadba pedig egy nagy dobforgót építettek be süllyedőkkel, liftekkel, amelyek érdekes színpadképek gyors beállítását teszi lehetővé. Mindez a minden igényt kielégítő, költséghatékonyan üzemeltethető világítás- és hangtechnikával együtt jelentősen növeli az előadások nyújtotta élményt.
Szita Károly polgármester arról szólt, hogy a Csiky fogalommá, a kaposváriak ügyévé vált, amelyet féltve gondoztak, mert a város sorsa egybefonódott a szecessziós épület sorsával: ahogy az egyre korosabb épületnek állnia kellett a megpróbáltatásokat, az itt élőknek úgy kellett megküzdeniük hol a gazdaság hideg racionalitásával, hol a politikai széljárás időnként fojtogató hátrányaival.
Szita példaként hozta fel, hogy a Kaposvár egykori polgármesteréről, Németh Istvánról elnevezett városfejlesztési program keretében a közelmúltban új sportcsarnok, versenyuszoda épült a városban, és részben elkészült a somogyi megyeszékhelyet az M7-es autópályával összekötő 67-es gyorsforgalmi út.
Az Csiky Gergely Színház felújításának fő projektkoordinátora a város volt főépítésze, a Pro Architectura-díjas L. Balogh Krisztina volt, az új épületrészt Lőrincz Ferenc, majd Halas Iván tervezte, a kivitelezést a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. végezte, a belsőépítész a nemrég az Év belsőépítészének megválasztott Fülöp Krisztina volt.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
