Fehér absztrakció a tűzfalak között

Egy cívis ház újjáéledése Debrecenben. Cikkünk az OCTOGON magazin 177-es (2022/5-ös) lapszámából.

Történeti épületek, műemlékek esetén a megújulás, felújítás gyakran funkcióváltással jár együtt a mai kor elvárásai, a megváltozott településszövet miatt. Számos fontos kortárs épületet lehetne említeni, ahol például egykori kolostorból szálloda, régi vízimalomból művészeti központ vált. Különösen igaz ez az egykori városi családi lakóházakra, melyek esetében a régi térstruktúra, alaprajzi rendszer általában nehezen összeegyeztethető a megváltozott életkörülmények funkcionális elvárásaival, illetve az ingatlanpiac sajátosságai miatt a városi telkek jellemzően emelkedő árai nem igazán teszik gazdaságossá a családi ház lépték megtartását.

Ez alól a jelenség alól jelent üdítő kivételt a Kőszeghy Flóra által tervezett debreceni lakóház. A tervező tudatossága mellett a város sajátosságai is hozzájárultak a sikerhez. A város sajátszerű fejlődése különleges, máig meghatározó településszerkezetet és egyedi építészeti architektúrát eredményezett. A belváros főutcájára, a jelenlegi Piac utcára és közvetlen környezetére a nagyvárosi léptéknek megfelelően többszintes, zártsorú, sűrű beépítés jellemző, azonban ettől távolodva szinte rögtön egyemeletes, jóval ritkább beépítéssel találkozhatunk. Ezt a széles, a központi városmagot körbevevő zónát egykoron az úgynevezett cívis házak jellemezték, melyek kialakításukkal, használatukkal egyedi építészeti örökséget képviselnek.
 


Az utcával párhuzamos tetőgerinc és a zárt tömeget a telekhatárig folytató épített, tömeghatású kapuzat jellemezte a cívisek, az alföldi mezővárosok paraszti eredetű, de már polgári lakosságának lakóépületeit. Ezen egyediség ellenére a cívis házak jelenkori története egyáltalán nem szívderítő, évről évre csökken a városban a számuk, jobb esetben utcai homlokzatukat megtartva többszintes iroda- vagy társasház épül a helyükre, de számos teljes bontással is lehet találkozni, miközben az épületek megismertetése, védelme egyre inkább előtérbe kerül szakmai és társadalmi oldalról egyaránt. (A helyi védelem alatt lévő épületek homlokzati felmérését és dokumentálását a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszéke végezte el hallgatók bevonásával több éven keresztül 2015-től. A dokumentáció fontos szerepet kapott a város Településképi arculati kézikönyvében is, és több civil is foglalkozik az épületekkel.) Ezen premisszákat ismerve különösen örömteli, hogy Kőszeghy Flórának sikerült a Csokonai utcai ház megmentése és a családi házként való továbbélés megteremtése. Talán az utca adottságai is segítségére voltak:

a keskeny, a központtól már kissé kijjebb eső és jelenleg meglehetősen heterogén képet mutató utca valószínűleg nem alkalmas nagyobb léptékű beépítések, társasházak részére, miközben a megbízó egyszerre találhatja meg benne a nyugodt atmoszférát és a belvárosi relatív közelséget.


Az eredeti, több átalakításon átesett beépítés utcai tömegét tartották meg, míg az udvari, rossz műszaki állapotban lévő és az udvarhasználatot megnehezítő belső oldalszárnyat elbontották. Így jött létre a szomszéd tűzfalak közé zárt intim, jó léptékű udvar, mely intenzíven kapcsolódik a ház belső tereihez, a mindennapi használathoz. A város felől a ház átalakulása, a belső udvar sokszínűsége nem érzékelhető, csupán az utcai homlokzat hosszú kopottság utáni újjáéledése látható. A megrendelői funkcionális igény az udvari oldal, a belső tetőhajlásszög módosításával és ezáltal a tetőtér beépítésével, illetve a számos funkciót magába foglaló udvari elemekkel lett megoldva.

A földszinten a meglévő alaprajzi kialakítás apró változtatásával sikerült létrehozni a közösségi terek egymáshoz kapcsolódó rendszerét és világos, kortárs lakóteret alkotni. A belső udvar felé nagy megnyitással fordul az immáron kétszintessé növő épület, ezzel is biztosítva az udvar intenzív kapcsolatát a ház belső életével. A magas tűzfalak közé záródó, a domináns tégla textúra által sajátos atmoszférájú udvar belakása egyértelműen kortárs elemekkel történik. Az udvar határa mentén végigfutó, egy emelet magas fehér „kerengő” fal sokféle feladatot lát el: finoman keretezi az udvart, számos funkciót rejt magában, kontrasztot jelent az udvar fölé magasodó téglafalakkal, derítőként nyújt világosságot.
 


A síkszerű falból kinövő térbeli struktúra tovább színesíti a teret, finoman artikulálja, külön funkcionális zónákra osztja, megteremti a házzal való intenzív kapcsolatot. A meglévő elemektől távolinak tűnő megoldás síkbeli párját a történeti, utcai homlokzaton fedezhetjük fel, ahol a homlokzati fehér vakolatsávok keretezik hasonló módon a téglafelületeket. Az udvarnak ez a kontextualista és minimalista felfogása és kezelése erősen a portugál építészet hatásának tekinthető, amire a tervező maga is hivatkozik. Nem a meglévőt akarja azonos módon továbbépíteni, szolgailag másolni, hanem meg akarja érteni a helyszínt, annak mélyrétegeit és ahhoz kortárs módon kapcsolódni.

„Nem szabad tradicionalistának lenni és nem szabad megtagadni a gyökereinket.” [Álvaro Siza. In: Álvaro Siza: Imaginare l’evidenzia. Roma, Laterza, 1998 – SzT]


Az egyedüli bizonytalanságot is ebben az udvari kialakításban érzékelhetjük. A nagyvonalú, az udvart integráló koncepció néhol töredezetté, nehézkessé vált, az absztrakt tárgyszerűségét néha elvesztette, ezáltal kissé csökken költőisége is. Az épület létrejötte a tervező alapossága és tudatossága mellett nagyban köszönhető a megrendelő elhivatottságának is, hogy a helyzetben rejlő lehetőségeket és előnyöket felismerve kitartott az egyedi atmoszférájú meglévő épület belakása mellett annak minden nehézsége és komplexitása ellenére. Egyben jól működő alternatívát tudott az épület mutatni a Debrecenre inkább jellemző, a városközponttól távolabb elhelyezkedő, kertvárosi zöldmezős beruházásokhoz képest, ahol a várostól való távolság és a városi élet, lehetőségek, szolgáltatások hiánya inkább a meghatározó. Csak remélni tudjuk, hogy az épület sikere a későbbiekben az utca és esetleg a város többi cívis házának is például szolgálhat, és a helyi értékek egyre nagyobb arányban újulnak majd meg. Kőszeghy Flóra mindent megtett ennek érdekében. 

 

Lakóház: 145 m2
Melléképület: 14 m2
Kerti tároló: 7 m2
— 
Tervezés éve: 2020
Kivitelezés: 2020 – 2022

Építészet, belsőépítészet: KŐSZEGHY FLÓRA (STUDIO KŐSZEGHY KFT.)
Társtervező: HOMOKI ZSOLT


 

Még több fotó a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

ReDesign Alkotó- és Kiállítóközpont Debrecenben – hallgatói terv 

ReDesign Alkotó- és Kiállítóközpont Debrecenben – hallgatói terv 

Bajusz Boglárka diplomamunkájában a Debreceni Ruhagyár telepének két meglévő épületét gondolta újra.

National Instruments D épület: újabb high-tech projekt a BE LIGHT!-tól

National Instruments D épület: újabb high-tech projekt a BE LIGHT!-tól

A debreceni épület minden négyzetméterét átjárja a természetes fény.

Iroda az irodában

Iroda az irodában

Komoly nemzetközi referenciák után itthon az elsők között építették be a Woodtec VetroCUBE moduláris rendszerét Debrecenben.

Nincs találat!

Hirdetés