Egy cívis ház újjáéledése Debrecenben. Cikkünk az OCTOGON magazin 177-es (2022/5-ös) lapszámából.

Történeti épületek, műemlékek esetén a megújulás, felújítás gyakran funkcióváltással jár együtt a mai kor elvárásai, a megváltozott településszövet miatt. Számos fontos kortárs épületet lehetne említeni, ahol például egykori kolostorból szálloda, régi vízimalomból művészeti központ vált. Különösen igaz ez az egykori városi családi lakóházakra, melyek esetében a régi térstruktúra, alaprajzi rendszer általában nehezen összeegyeztethető a megváltozott életkörülmények funkcionális elvárásaival, illetve az ingatlanpiac sajátosságai miatt a városi telkek jellemzően emelkedő árai nem igazán teszik gazdaságossá a családi ház lépték megtartását.

Ez alól a jelenség alól jelent üdítő kivételt a Kőszeghy Flóra által tervezett debreceni lakóház. A tervező tudatossága mellett a város sajátosságai is hozzájárultak a sikerhez. A város sajátszerű fejlődése különleges, máig meghatározó településszerkezetet és egyedi építészeti architektúrát eredményezett. A belváros főutcájára, a jelenlegi Piac utcára és közvetlen környezetére a nagyvárosi léptéknek megfelelően többszintes, zártsorú, sűrű beépítés jellemző, azonban ettől távolodva szinte rögtön egyemeletes, jóval ritkább beépítéssel találkozhatunk. Ezt a széles, a központi városmagot körbevevő zónát egykoron az úgynevezett cívis házak jellemezték, melyek kialakításukkal, használatukkal egyedi építészeti örökséget képviselnek.
 


Az utcával párhuzamos tetőgerinc és a zárt tömeget a telekhatárig folytató épített, tömeghatású kapuzat jellemezte a cívisek, az alföldi mezővárosok paraszti eredetű, de már polgári lakosságának lakóépületeit. Ezen egyediség ellenére a cívis házak jelenkori története egyáltalán nem szívderítő, évről évre csökken a városban a számuk, jobb esetben utcai homlokzatukat megtartva többszintes iroda- vagy társasház épül a helyükre, de számos teljes bontással is lehet találkozni, miközben az épületek megismertetése, védelme egyre inkább előtérbe kerül szakmai és társadalmi oldalról egyaránt. (A helyi védelem alatt lévő épületek homlokzati felmérését és dokumentálását a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszéke végezte el hallgatók bevonásával több éven keresztül 2015-től. A dokumentáció fontos szerepet kapott a város Településképi arculati kézikönyvében is, és több civil is foglalkozik az épületekkel.) Ezen premisszákat ismerve különösen örömteli, hogy Kőszeghy Flórának sikerült a Csokonai utcai ház megmentése és a családi házként való továbbélés megteremtése. Talán az utca adottságai is segítségére voltak:

a keskeny, a központtól már kissé kijjebb eső és jelenleg meglehetősen heterogén képet mutató utca valószínűleg nem alkalmas nagyobb léptékű beépítések, társasházak részére, miközben a megbízó egyszerre találhatja meg benne a nyugodt atmoszférát és a belvárosi relatív közelséget.


Az eredeti, több átalakításon átesett beépítés utcai tömegét tartották meg, míg az udvari, rossz műszaki állapotban lévő és az udvarhasználatot megnehezítő belső oldalszárnyat elbontották. Így jött létre a szomszéd tűzfalak közé zárt intim, jó léptékű udvar, mely intenzíven kapcsolódik a ház belső tereihez, a mindennapi használathoz. A város felől a ház átalakulása, a belső udvar sokszínűsége nem érzékelhető, csupán az utcai homlokzat hosszú kopottság utáni újjáéledése látható. A megrendelői funkcionális igény az udvari oldal, a belső tetőhajlásszög módosításával és ezáltal a tetőtér beépítésével, illetve a számos funkciót magába foglaló udvari elemekkel lett megoldva.

A földszinten a meglévő alaprajzi kialakítás apró változtatásával sikerült létrehozni a közösségi terek egymáshoz kapcsolódó rendszerét és világos, kortárs lakóteret alkotni. A belső udvar felé nagy megnyitással fordul az immáron kétszintessé növő épület, ezzel is biztosítva az udvar intenzív kapcsolatát a ház belső életével. A magas tűzfalak közé záródó, a domináns tégla textúra által sajátos atmoszférájú udvar belakása egyértelműen kortárs elemekkel történik. Az udvar határa mentén végigfutó, egy emelet magas fehér „kerengő” fal sokféle feladatot lát el: finoman keretezi az udvart, számos funkciót rejt magában, kontrasztot jelent az udvar fölé magasodó téglafalakkal, derítőként nyújt világosságot.
 


A síkszerű falból kinövő térbeli struktúra tovább színesíti a teret, finoman artikulálja, külön funkcionális zónákra osztja, megteremti a házzal való intenzív kapcsolatot. A meglévő elemektől távolinak tűnő megoldás síkbeli párját a történeti, utcai homlokzaton fedezhetjük fel, ahol a homlokzati fehér vakolatsávok keretezik hasonló módon a téglafelületeket. Az udvarnak ez a kontextualista és minimalista felfogása és kezelése erősen a portugál építészet hatásának tekinthető, amire a tervező maga is hivatkozik. Nem a meglévőt akarja azonos módon továbbépíteni, szolgailag másolni, hanem meg akarja érteni a helyszínt, annak mélyrétegeit és ahhoz kortárs módon kapcsolódni.

„Nem szabad tradicionalistának lenni és nem szabad megtagadni a gyökereinket.” [Álvaro Siza. In: Álvaro Siza: Imaginare l’evidenzia. Roma, Laterza, 1998 – SzT]


Az egyedüli bizonytalanságot is ebben az udvari kialakításban érzékelhetjük. A nagyvonalú, az udvart integráló koncepció néhol töredezetté, nehézkessé vált, az absztrakt tárgyszerűségét néha elvesztette, ezáltal kissé csökken költőisége is. Az épület létrejötte a tervező alapossága és tudatossága mellett nagyban köszönhető a megrendelő elhivatottságának is, hogy a helyzetben rejlő lehetőségeket és előnyöket felismerve kitartott az egyedi atmoszférájú meglévő épület belakása mellett annak minden nehézsége és komplexitása ellenére. Egyben jól működő alternatívát tudott az épület mutatni a Debrecenre inkább jellemző, a városközponttól távolabb elhelyezkedő, kertvárosi zöldmezős beruházásokhoz képest, ahol a várostól való távolság és a városi élet, lehetőségek, szolgáltatások hiánya inkább a meghatározó. Csak remélni tudjuk, hogy az épület sikere a későbbiekben az utca és esetleg a város többi cívis házának is például szolgálhat, és a helyi értékek egyre nagyobb arányban újulnak majd meg. Kőszeghy Flóra mindent megtett ennek érdekében. 

 

Lakóház: 145 m2
Melléképület: 14 m2
Kerti tároló: 7 m2
— 
Tervezés éve: 2020
Kivitelezés: 2020 – 2022

Építészet, belsőépítészet: KŐSZEGHY FLÓRA (STUDIO KŐSZEGHY KFT.)
Társtervező: HOMOKI ZSOLT


 

Még több fotó a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Veszprém európai kulturális főváros lesz

Veszprém európai kulturális főváros lesz

De a másik két magyar döntőssel, Debrecennel és Győrrel is együttműködik majd.

Jógafürdő Debrecen mellett

Jógafürdő Debrecen mellett

Ember, jóga, természet és építészet viszonyait vizsgálja Horváth Anett diplomaterve. 

Fény és művészet segítségével tárul fel egy varázslatos világ

Fény és művészet segítségével tárul fel egy varázslatos világ

Debrecenben látható a nemzetközi hírű fényművészeti csoport, a Limelight egyedülálló tárlata.

Hirdetés