Így épült környezettudatos családi ház Sopron festői táján

Elmúlni nyom nélkül – Sopron, a nyugati végek elsőbbsége

• Szöveg: Szira Péter
• Fotó: Baranyi Ágnes
• Olvasási idő: 3 perc

Az itt olvasható cikk magazinunk 190-es, 2024/2-es lapszámában jelent meg.

Az Anselm Kiefer munkássága előtt tisztelgő Wim Wenders-dokumentumfilm egyik nagyon átható beállításában – nem véletlenül kívánkozott a plakátra – a művész a posztapokaliptikus, felhagyott tájban házgyári betonelemekből összetákolt tornyok előtt áll. Értelemszerűen minden szürke és kopár, az égből nemhogy napsugár, de csekélyke kékes derengés sem üt át. A föld vörös, ami nem az életet, sokkal inkább a halált idézi. A különös vízió Anselm ars poeticájának tükre: a pusztulásból születő művészet.

A Gerhard Richter vagy Hermann Nitsch látomásos képeivel rokon vízió fókuszában az épített környezet pusztulás utáni reinkarnációját szemlélhetjük. Itt nem az iparági gyakorlatnak megfelelő betonzúzásról értesülhetünk, ahol a követ és betont pofás törőgépek alkalmazásával elő- majd utózúzzák, végtermékként pedig kiváló, minőségi, kockaformájú zúzott követ kapunk. Ez a látvány egy elemelt recycling, az építőipar mennyországa, ahol az ember teremtette anyag az idők végezetéig békésen porlik.

Fotó: Baranyi Ágnes

Baranyi Ágnes építész fotói idilli tájat mutatnak. Erdőt, völgyet, rétet, patakot, ahol a közelben egy víztározóban borzolja a szellő az ott megfogott Gida-patak vizét, sőt – habár optikán kívül – még egy lovasudvar is emeli a környék értékét. Ebbe az elíziumi tájba egy pompás építmény illeszkedik, a Baranyi–Virág építész házaspár, a Gúla Műterem vezető tervezőinek elragadó családi háza. Ami mármost a bevezetőben említett víziót illeti, a megrendelők határozottan olyan házat rendeltek a tervezőktől, amely kizárólag természetes anyagok felhasználásával készül, és – ha itt az idő – úgy süllyed majd vissza az örökkévalóságba, hogy pusztulása a lehető legkisebb mértékben terhelje majd a környezetet.

Szép, nemes, de talán egy kicsit illuzórikus gondolat, mindenesetre a recenzens koponyájában egy hegedűkészítőéhez hasonló rezonánc jött létre általa.

Az ám, mert a házról, erről a házról épphogy, nem az elmúlás jut az eszébe. A négyfős családnak készült épület Soprontól nagyjából egy kilométerre, a Lővérek városrésztől délre, egy újonnan kiszabályozott lakókörnyezetben található. A tervezést alakító legfontosabb gondolathoz, a környezettudatossághoz igazodva a lakóház kétszintes, mivel így csekélyebb a beépítés mértéke. A szomszédos épületek jellemzően lapostetővel és nagyobb alaprajzi kiterjedéssel néznek homlokzatukkal a beszélő nevű Hasfalvi utcára.

Fotó: Baranyi Ágnes

A térszervezés koncepciója világos és egyértelmű: a cél, vagyis a jó átlátások, a nagyméretű megnyitások, a különböző minőségű terek összefűzése, illetve szeparálása, illetve a környezettel való kapcsolódás tökéletesen működik. Az épület földszintje nyitottabb, ez a mindenki által használt helyiségeké, az emelet az intimebb részeket rejti.

A fedett-nyitott előkerti teraszról jutunk a földszinti nappali térebe. Beosztása: az előtértől balra a gardrób és konyha, szemben az étkező és a nappali található. A hátsókert felőli oldalon szeparáltan kapcsolódik a térhez a védett tölgyerdő felé néző szauna. Érdekes viszonyokat alakít az intim hátsó kert és az utca felé nyíló panoráma kettőssége. A földszinti nappali tere mindkét irányba nagy felülettel nyílik meg, ez a szituáció – az épület átlátszóságával – megteremti az előkert és a hátsókert intenzív kapcsolatát, a táj tulajdonképpen – a völgyből az erdő felé, kelet-nyugati irányban – keresztülfolyik a házon. A ház körüli teraszok a földszinti nappali tér bővületeként értelmezendőek a ház mindkét oldalán.

A bejárattal szemben indul a lépcső az emeletre, ahol egy nagy belmagasságú, az étkezőhöz galériásan kapcsolódó, a gyerekeknek készült nappali térbe jutunk. Innen nyílik két, a hátsó kert felé néző gyerekszoba és a fürdő, illetve a beülős ablakával panorámára tájolt szülői háló és fürdőszoba. Az emeleti nappali is nagy üvegfelületekkel nyílik meg a panoráma felé – gyakorlatilag a teljes utcai homlokzatfelületen –, ezt az élményt pedig csak erősíti a hozzá kapcsolódó pergolával árnyékolt erkély.

Fotó: Baranyi Ágnes

A fa vázszerkezetű ház homlokzatburkolata hézagosan rakott, függőleges struktúrájú, hőkezelt vörösfenyő lécekből áll, fa alapú hőszigeteléssel. Nem lehet nem észrevenni a harmonikus illeszkedés szándékát az épület hátterét meghatározó erdőhöz. A tulajdonos maga járt utána a tartós és környezetbarát felületkezelő anyagnak. A világosszürke fa nyílászárók háromrétegű, hőszigetelő üvegekkel készültek. Az árnyékolást a burkolat mögé rejtett tokos zsaluziákkal oldották meg. A négyszög szelvényű esőcsatornák a homlokzatburkolat síkjában, a lécek közé simulnak, ez a finom részletmegoldás a tömegformálás tárgy-szerűségét erősíti.

Az alacsony hajlású magastető ugyancsak világosszürke, állókorcos, alumínium kompozit lemez fedést kapott. A tetőgerinc az utcára merőleges. A belső terekbe – a vizes helyiségek kivételével – mindenhol természetes alapanyagokból készülő linóleum padlóburkolatot javasolt a tervezőpáros, aminek előnyeiről a homogén felületet elképzelő tulajdonosokat nem volt nehéz meggyőzni. A földszinti teraszok és az emeleti erkély burkolata fa, a terasz, illetve a nyílászárók előtti mellvédek ragasztott biztonsági üvegből készültek, rejtett rögzítéssel.

A gépészeti és villamos megoldások kialakításánál is fontos szempont a volt a környezettudatosság, a megújuló energiaforrások használata. Az épület fűtését, melegvíz-előállítását levegő-víz hőszivattyú oldja meg felületfűtéssel, padló-, illetve mennyezetfűtéssel. A mennyezeti elemekkel nyáron a hűtés is megoldható. A nappaliban egy, a belső légteret nem terhelő kandallót is elhelyeztek. A déli, meredekebb tetőfelületre napelemeket terveznek felszerelni, segítve az épület energia-ellátását. A csapadékvíz telken belüli gyűjtése a kert öntözésére szolgál.

A soproni családi ház funkció, forma és összhatás szempontjából tökéletesen belesimul a környezetébe. A külső harmónia pedig a belső terekben áramlik tovább. A dolgok egy további szerencsés együttállása, hogy a megkívánt ökologikus szemlélet tökéletes megvalósításához a megrendelőknek és a tervezőknek sikerült egy precíz helyi vállalkozót is találniuk a kivitelezés lebonyolításához.

További képek a galériában!

Íme, kijött a legújabb OCTOGON, címlapján a lehengerlő Avasi kilátóval, melynek felújításáról Zöldi Anna írt kritikát! Izgalmas lapszám a mostani is, benne a PLANT-Atelier Peter Kis által tervezett Corvinus Campusról, a Kettőpera legújabb munkáiról, a Dmb műterem és a Debreceni Egyetem szárító...

Magazinunkra itt lehet online előfizetni.

1 / 9 fotó