Hirdetés

Az elismerés kapcsán körbejártuk a patkószárnyat Csillag Katalinnal, a 3h építésziroda vezető tervezőjével.

Hirdetés

BigSEE Architecture Award 2021 díjat kapott a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója, Köz-, és kereskedelmi épület kategóriában. Az elismerés egyben azt is jelenti, hogy a projekt bekerült a BigSEE Grand Prix döntőjébe, melynek eredményét októberben hozzák nyilvánosságra. A nyugati, patkószárny képtárának és látogatóközpontjának rekonstrukciója és átépítése a 3h építésziroda tervei alapján valósult meg. A díj kapcsán beszélgettünk a szárny felújításáról Csillag Katalin vezető építésszel.

„A díj egyrészt azt mutatja, hogy bár a tervek jó pár éve készültek, az Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója időtálló és most is érdekes. Maga a BigSEE-díj pedig azért különleges, mert ez egy Dél- és Kelet-Európára fókuszáló díj, ami a régióban élő kreatívok előremutató terveit, munkáit ismeri el és ismerteti meg szélesebb körben” – kommentálta Csillag Katalin a díjat. És hogy nemzetközi viszonylatban is mennyire magas színvonalú volt a rekonstrukció, az is jól mutatja, hogy a képtár 2019-ben bekerült a World Architecture Award döntősei közé is Régi és új kategóriában.

Az Esterházy-kastély 3800 négyzetméteres nyugati, patkószárnyának rekonstrukciója egyebek mellett azért is figyelemre méltó, mert az épületbelsőkről minimális dokumentáció maradt fenn – födémjéről pedig semmilyen –, így az eredetileg részben reprezentációs célokat ellátó, részben pedig személyzeti lakrészként szolgáló szárnyat – melyben később, 1946-tól egészen 2013-ig egy kertészeti szakközépiskola tornaterme működött – viszonylagos alkotói szabadsággal közelíthették meg, és alakíthatták képtárrá és időszakos kiállítótérré a 3h építésziroda tervezői. A Csillag Katalin és Gunther Zsolt építészek vezetésével készült rekonstrukció 2014. és 2019. között valósult meg.

Az iroda egy olyan belső teret akart létrehozni, ami megidézi ugyan az Esterházy-kastély barokk stílusát, mégis mai. „Ez az épületrész sok évig tető nélkül állt, így megmentendő érték már nem nagyon volt itt. Részünkről a tervezés egyfajta térkísérlet volt, ami arra igyekezett választ találni, hogyan lehet egy barokk térnek kortárs olvasatot adni. Nem maradt fenn dokumentáció, nem lehet tudni, hogy eredetileg hogyan nézett ki a szárny, milyen volt például a mennyezete. Érdekes viszont összehasonlítani ezt a teret a szárny pandantjával, mert a felújított keleti szárnyban például egy normál lefedésű térsort hoztak létre, egyszerű modern álmennyezettel. Mi ennél továbbmenve azt akartuk elérni, hogy már maga a tér is méltó legyen az itt bemutatott művekhez, miközben az összes mai technikai elvárásnak megfelel: a párásított levegőtől a klimatizált viszonyokig, a megfelelő világításig. Arra tettünk kísérletet, hogyan lehet egy 21. századi módon kialakított múzeumi teret és egy barokk tér alapvetéseit egy fedél alá hozni” – mesélte el az építész a nyugati szárnyról, melyben a képtár kosáríves mennyezetet kapott, melyek felülvilágított kazettái fényforrásként szolgálnak.

Az egykori tornaterem helyén kialakított képtár, amely az udvar főtengelyére merőleges térben kapott helyet.

A fekete-fehér padló elforgatott négyzetekből álló mintázata ugyanazt a dinamikát követi. A tér pedig ráerőszakolt barokkos túlzások nélkül is grandiózus és elegáns lett, és mivel a kastély egyéb restaurált részein szinte mindenütt visszaköszönnek történelmének többszáz éves lenyomatai, a vizuális ingerekben bővelkedő termek mellett kimondottan kellemesnek hatnak ezek a letisztultabb, ugyanakkor magas színvonalú terek.

A „magyar Versailles”-ként is emlegetett, egyik legjelentősebb hazai barokk-rokokó kastély különböző részeinek stílusa eleve több korszakot ölel fel. „Több időszak él egymás mellett a kastélyban. Már Esterházy „Fényes” Miklós is egy meglévő kastélyt kezdett el bővíteni, majd a tervei alapján az 1770-es évekre épült fel teljes pompájában az a palota, amit ma ismerünk. Halála után a kastély elhanyagoltan állt, és csak ritkán használták” – mesélte el Csillag Katalin a kastélyról, amit Fényes Miklós unokája, II. Miklós empire stílusban átépíttetett, de halála évében adósságai miatt a birtok zálog alá kerül, és csak 1898-ban IV. Miklósnak sikerült kifizetnie annak utolsó részletét. „Cziráky Margit grófnő 1898-ban ment feleségül Esterházy Miklós herceghez, az ő hozománya teljes mértékben ráment a kastély modernizálására és felújításra. Például a patkószárnyban lévő színes, patronos falfestéssel díszített térsorok, amelyeket a mostani felújítás során restauráltunk, már a Cziráky Margit féle felújítás időszakából származnak” – mesélte el az építész.

A patronos falfestéssel díszített térsorok az 1890-es évek végéről, a Cziráky Margit féle felújítás idejéből származnak.

„Amikor elkészül a teljes nyugati szárny emeleti szintjeinek a felújítása is, akkor jól látható lesz, hogy az eredeti Fényes Miklós korabeli barokk-rokokó festés milyen finomságú volt, és össze lehet majd vetni a patkószárny végében száz évvel később, az ükunoka felesége révén létrejött díszítési renddel, amelynél nyilvánvalóan teljesen más technikát alkalmaztak.” A 3h kivitelezési tervei alapján valósul majd meg a nyugati szárny emeleti szintjeinek rekonstrukciója is, ami egy jóval hagyományosabb restaurációs munka lesz, de Csillag Katalin szerint az egész mégis egyben lesz majd igazán jól értelmezhető. 

3h építésziroda

3h építésziroda3h építésziroda

A felújítás során az építészek rengeteg szabálytalansággal találkoztak, mert bár az épület szimmetrikusnak tűnik, alaposan szemlélve, sok apróság van, ami megbontja a szimmetriát. Például a két szárny ajtói korábban sem pontosan szemben helyezkedtek el egymással, és mivel a patkószárny architektúrája felkínálja a lehetőséget, hogy ahol azt a funkció azt megkívánja, bárhol lehessen rajta ajtót nyitni, a látogatóközpontnak is új bejárata lett, mert egy meglévő ajtó alkalmazásával egy furcsa Z alakban lehetett volna bejutni a fogadótérbe. 

Fotó: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont

Mint azt néhány hete az Eszterháza Kulturális, Kutató-, és Fesztiválközpont bejelentette, folytatódik a kastély turisztikai és infrastrukturális fejlesztése, melynek mostani részeként helyreállítják az épület középső tömbjének azon helységeit, termeit, melyek még nem kerültek restaurálásra, valamint a Belvederét és az óratornyot. A helyiségeket eredeti bútorokkal rendezik be, vagyis a lehető leghitelesebb formában mutatják be azokat. A történeti tereket eredeti pompájukban újítják fel, és az épületben időszakos kiállítótermeket is kialakítanak.

Fotó: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont


Projektnév: Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója
Program: képtár és látogatóközpont
Tipológia: középület, műemlék
Helyszín: Fertőd, Joseph Haydn út 2.
Év: 2014 – 2019
Státusz: megépült
Méret: 3 800 m2
Megrendelő: Eszterháza Kulturális, Kutató-, és Fesztiválközpont
Csapat: Csillag Katalin, Gunther Zsolt,Kiss Anna Sára (projektvezető), Novák Veronika, Békesi Tamás,Garay-Kiss Dorottya, Klenk Blanka, Oszlányi Soma

(A nyugati szárnyról készült fotók a megnyitó előtt készültek.)




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Folytatódik a fertődi Esterházy-kastély fejlesztése

Folytatódik a fertődi Esterházy-kastély fejlesztése

Több mint egymilliárd forint európai uniós és állami támogatást kapott Magyarország legjelentősebb, európai szinten is kiemelkedő műemlék-együttese.

Közösségi iroda pazar kilátással

Közösségi iroda pazar kilátással

Az építészek szerint a nehéz munkanapokra a könnyed terek jelentik a megoldást.

Hirdetés