Beszélgetés Sándor Tamás okleveles tájépítészmérnökkel.

„A világ egyik legjobb dolga játszótereket tervezni és építeni. Fantasztikus érzés, amikor egy játszótér átadását követően a gyerekek nekilódulnak, használatba veszik a játékokat és őszinte, önfeledt öröm látható az arcukon – mondja Sándor Tamás okleveles tájépítészmérnök, az S-TÉR Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, aki több mint húsz éve foglalkozik játszóterek tervezésével, kivitelezésével. Gyerekek a városban című cikksorozatunk jelen részében őt kérdezzük arról, hogy milyen a jó játszótér és a gyerekbarát város.

 

Hogy lesz valakinek a játszótértervezés a szakterülete?

Az S-TÉR Kft.-t édesapám, Sándor János alapította 1994-ben, én 1999-ben vettem át a tájépítész iroda vezetését. Tájépítész tervezőként kezdtünk el tehát játszóterekkel foglalkozni, ami bár a véletlen műve, de annyira megszerettük, hogy portfóliónk nagy részét azóta is játszóterek alkotják.


Hogy érted, hogy a véletlen műve?

Az 1990-es évek végén jártam egy szakmai kiállításon Németországban, ahol sokakkal megismerkedtem, számos standon hagytam ott a névjegykártyámat. Néhány hét múlva kaptam egy e-mailt egy svéd cégtől, mely magyarországi partnert keresett. Mondanom se kell, nem emlékeztem rájuk, hiszem rengeteg emberrel kerültem kapcsolatba a kiállításon, de nyitott voltam az együttműködésre. Amikor a kereskedelmi igazgatójuk Budapesten járt és lehetőségünk nyílt személyesen találkozni, világossá vált számomra, hogy a világ egyik legjelentősebb játszótérgyártó cégéről, a HAGS-ról van szó. 
 

Budaörs, Vackor ovi: S-TÉR Kft., 2019. (Fotó: Glázer Attila)

Mi ragadott meg annyira a játszóterekben, hogy erre a területre specializálódtatok?

A 2000-es évek elején, amikor elkezdtük bemutatni és forgalmazni a játszótéri eszközöket, még nem volt fókuszban ez a terület. Azt azonban érdemes tudni, hogy ez volt az az időszak, amikor Magyarországon érvénybe lépett az európai játszótér-biztonsági szabvány. Hazánk akkor még tagja sem volt az Európai Uniónak, mégis az elsők között vezette be a szabványt. Az első években ennek alkalmazása nem volt kötelező, csak később, amikor az erre vonatkozó kormányrendelet megjelent. Ez a pár év azzal telt számunkra, hogy megismertessük az illetékeseket a biztonságos játszótér fogalmával. 


Az volt izgalmas számotokra, hogy egy új dolog piacra vezetésén dolgozhattatok?

Igen, egyrészt ez volt vonzó benne, másrészt annak a gondolkodásmódnak a megismerése, hogy mitől lesz jó, illetve biztonságos egy játszótér. Számos nemzetközi konferencián is részt vehettem előadóként, de arra is lehetőségem nyílt, hogy a tájépítész karon játszótértervezést oktassak. Nagyon hasznos időszak volt ez, magam is sokat tanultam. 
 

Gellért-hegyi Csúszdapark: S-TÉR Kft., 2020. (Fotó: Glázer Attila)

Felmerült a biztonság kérdése. Mi teszi biztonságossá a játszótereket?

A szabvány szerint – de mi is azt valljuk –, nem attól lesz biztonságos egy játszótér, hogy a gyerekek nem tudnak leesni a mászókáról. A biztonság szempontjából fontos a számukra a felmérhető veszély fogalma, ami azt jelenti, hogy a játszótér kihívásait és kockázatait a gyerekek megértik. Azt kell szem előtt tartani, hogy a gyerekek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, amire nem számítanak. Gondolok például arra, hogy ha felmásznak egy két-három méteres mászókára, akkor a kapaszkodóknak megfelelő átmérőjűnek kell lenniük, hogy meg tudják megmarkolni a kis kezükkel. Fontos szempont a tervezés során, hogy ha egy gyermek leesik egy eszközről, akkor maradandó sérülést nem szerezhet. Ütéscsillapító felületre kell érkeznie, ami lehet többek között homok, kavics vagy gumi. A gyerekek az ilyen szituációkból rengeteget tanulhatnak, az eszközöknek tehát kihívást is kell jelenteniük számukra. Mindennek az egyensúlyát kell megtalálni a játszótértervezés során: az elemek legyenek vonzóak, jelentsenek kihívást és legyenek biztonságosak.


Gondolom, számtalan eszköz elérhető a piacon. Miként dől el, hogy mely elemek kerülnek be adott játszóterekre? Hogy képzeljük el a tervező munkáját?

Az első és legfontosabb kérdés, hogy mely korosztály fogja használni a játszóteret. Ha egy óvoda udvarára készül a játszótér, akkor egyértelmű, hogy a három-hat éves korosztály számára készül. Ha azonban köztéri játszótérről van szó, akkor meg kell nézni, hogy elsősorban kiket szeretnénk kiszolgálni az adott területen. Előfordulhat, hogy minden korosztályt szeretnének megcélozni az egészen piciktől a tinédzserekig. Ha ez megvan, és azt is látjuk, hogy mekkora terület áll rendelkezésre, az első lépés a terület felosztása. A korosztályokat ugyanis javasolt elkülöníteni egymástól, hiszen míg az egészen picik jól eljátszanak egy homokozóban, addig a nagyobbak már szaladgálnak, felmásznak az eszközökre, sokkal aktívabbak. Egy játszótér megalkotásánál azt is figyelembe kell venni, hogy kis közösséget céloz-e meg vagy távolabbról is érkezhetnek-e gyerekek. Utóbbi esetében gondoljunk például a Városligeti Nagyjátszótérre vagy a Széllkapu Játszótérre. Azt is át kell látni, hogy milyen irányból, milyen közlekedési eszközökkel érkeznek a családok, milyenek a közlekedési kapcsolatok. 
 

Széllkapu játszótér, S-TÉR Kft., 2021-2022.

Ezek szerint nemcsak a kerítésen belül lévő dolgokkal foglalkoztok, hanem a játszótér szélesebb környezetével is?

Természetesen. De ha már a kerítést említetted, hadd térjek ki arra, hogy szintén fontos kérdés, hogy egy játszótér el legyen-e kerítve. Furcsa mód nem a gyermekek védelmében kell bekeríteni ezeket a területeket – persze előfordulhat, hogy van a közelben egy forgalmasabb út és ez indokolja az elkerítést – hanem magukat a játszótereket kell védeni az éjszakai vandalizmustól.


Visszatérve a korosztályokhoz: a szülőkről se feledkezzünk el, hiszen ők is jelen vannak a gyerekekkel együtt. 

Így van, a játszótereken közel annyi felnőtt van, mint gyerek. Sőt, az a tapasztalatunk, hogy a játszótér az idősebbeknek is kedvelt helyszíne, akik sokszor azért sétálnak el a játszóterekre, hogy egy kis élet, egy kis fiatalság vegye őket körül. A játszótér a szocializációnak is fontos helyszíne, hiszen a szülőknek, nagyszülőknek lehetőségük nyílik megismerkedni egymással, beszélgetni, kikapcsolódni. Ehhez is helyet kell biztosítanunk megfelelő és komfortos eszközökkel.
 

Olimpia Park, S-TÉR Kft., 2015.

Ami a komfortot illeti, nagyban járulhat hozzá a játszóterek vonzóvá tételéhez, ha pelenkázó és mosdó is tartozik hozzájuk. 

A játszótereket jellemzően az önkormányzatok üzemeltetik, ezért nekik szükséges eldönteni, hogy ilyen funkciók helyet kaphatnak-e, van-e kapacitás a megépítésre és az üzemeltetésre. Sok helyen van erre jól bevált gyakorlat, ilyen például Budapesten az Olimpia Park játszótere, de arra is láttunk már példát, hogy ezek az egységek megépültek, mégis zárva vannak, mert az üzemeltetésük nem megoldott. 


Az eddig elhangzottakon túl milyen szempontok merülnek még fel a játszóterek tervezése során?

Ha megvan a korosztály és kialakult a területfelosztás, akkor kezdünk el a játszótér belső szerkezetének kialakításán gondolkodni, tehát hogy milyen eszközök működhetnek jól, mik fogják kiszolgálni az adott korcsoportot. Nagyon szeretjük, ha a játszótérnek van tematikája és esetleg üzenete is, ami által a gyerekek számára is beazonosíthatóvá válik. Csak, hogy egy-két példát említsek: a Bikás parkban van egy nagy bikaszobor a dombtetőn, amit biztos minden gyerek megjegyez, de a Gellért-hegyi Csúszdapark is magáért beszél, mindenki tudja, hogy az a „csúszdás”. De említhetem a Rumini Játszóteret az I. kerületben vagy a Városliget léghajós játszóterét is. Jó, ha a tematika nem légből kapott, hanem kötődik az adott helyhez. Ilyen az Olimpia Park játszótere, ahol található egy hajó, a Maros hajó. A Lajta és a Maros voltak Európa első folyami monitor hajói. A Lajta ma is ott áll a Dunán, múzeumként működik. Testvérhajója, a Maros viszont megsemmisült. Így „ezt” a hajót helyeztük el a játszótéren, hogy a Lajtának ismét legyen testvére. Tehát nem véletlenül került erre a játszótérre pont ez a hajó. Ennek történetéről egy információs táblát is kihelyeztünk.
 

Olimpia Park, S-TÉR Kft., 2015.

A standard játszótéri elemekre miként kerül fel egy adott tematika?

Hadd meséljem el a kisújszállási Süsü játszótér történetét. Csukás István kisújszállási születésű, ezért választotta ezt a témát a város. Megszerezték a szükséges jogokat és engedélyeket, így létrejöhetett a Süsü Játszótér. A munka során igazán jó dolgunk volt, mert első lépésként leültünk és végignéztük a mesefilmet, hogy felidézzük annak hangulatát. A játszótérgyártó kollégáknak átküldtük azokat a képeket, amelyeket szerettünk volna megjeleníteni a játszótéren, így például a királylány várát. Ők ennek alapján tervezték meg az egyedi elemeket, melyeket elhelyeztünk a téren.


Léteznek trendek a játszótértervezésben?

Jelenleg a hálóseszközök előretörése érezhető. Azért is kedveljük az ilyen játékokat, mert transzparensek és mindenféle városi környezetbe jól beilleszthetők. És persze a gyerekek is kedvelik őket. Amit mindemellett fontosnak tartok megemlíteni, hogy a játszótér a városok egyik utolsó ingyenes szolgáltatása. Egy nagyon demokratikus helyszínről van szó, hiszen mindenki használhatja, a játszótereken nincsenek társadalmi különbségek. Ennek kiszolgálása miatt is van szükség nagyon jó játszóterekre. Ha egy kicsit kitágítjuk ezt a gondolatot, azt is érdemes látni, hogy ha egy társadalom szeretné, hogy legyen gyermekvállalási kedv és sok gyermek szülessen, akkor olyan városi, települési környezetet kell teremteni, ahol az ember szívesen válik szülővé és őszintén mondja azt, hogy ide már csak egy gyerek hiányzik. 
 

Városliget, Berliner Seilfrabrik, 2019.

Ezen gondolat mentén haladva túllépünk a játszótér keretein, de a cikksorozatunk címe is az, hogy Gyerekek a városban. Tapasztalataid szerint mitől lesz gyerekbarát egy város?

A jó városi környezetben biztonságban érezzük magunkat, aminek részét képezik a megfelelő gyalogoszónák parkokkal és zöld terekkel, az autóutaktól jól elválasztott bicikliutak, a vonzó sportfunkciók, és az a szemlélet, miszerint mindennek rendszert kell alkotnia, a zöldfelületeknek kapcsolódniuk kell egymáshoz. Ez nemcsak ökológiailag, de funkcionálisan is fontos szempont. Így tudunk zöld városokat, vonzó helyeket létrehozni, melyek a gyerekek számára is közvetítik a biztonság érzetét. Ha mindezt megteremtjük, a felnőtt korosztály is ki fog szállni az autójából és biciklire ül vagy tömegközlekedésre. Mindezt összerakva lesz gyerekbarát városunk.
 

A sorozat szakmai partnere az S-TÉR Kft.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„A világ egyik legjobb dolga játszótereket tervezni”

„A világ egyik legjobb dolga játszótereket tervezni”

Beszélgetés Sándor Tamás okleveles tájépítészmérnökkel.

Gyerekek a városban

Gyerekek a városban

„Hallhatóvá szeretnénk tenni a fiatalok hangját” – az Ifjúság Európai Éve és az épített környezet kapcsolata. Új sorozat az OCTOGON online-on!
 

Philippe Starck versben adott tanácsot a feltörekvő designerek számára

Philippe Starck versben adott tanácsot a feltörekvő designerek számára

A tervezőtől megszokott, formabontó módon.

Nincs találat!

Hirdetés