Kihirdették a Salgótarján központjára kiírt tervpályázat eredményét. Az első díjat a SAGRA Építész Kft. nyerte, amely iroda már az árverés alatt álló Karancs Szálló felújítását is megtervezte korábban. Az alábbiakban az iroda saját leírását közöljük koncepciójukról.
,,A városközpont rehabilitáció hosszútávú célja, hogy élhető városközpont alakuljon ki Salgótarjánban. Az új városközpont képes legyen biztosítani a megfelelő színvonalú életminőséget, az új funkcióknak, valamint a magas minőségű közösségi tereknek és zöldterületeknek köszönhetően térségi léptékben is vonzó városnegyedként képes legyen megjelenni, továbbá elősegítse a térség urbanizációs fejlődését. Tervezési koncepciónk ezen célok mentén egy olyan zöld környezettel gazdagított városközpontot hoz létre, ahol a várost mindkét oldalról közvetlenül övező természet egészen a központba „lefolyva”, a városi szövetet átszőve, elérhető közelségben megjelenve teszi élhetővé és különlegessé a városi miliőt. Célunk a területben rejlő potenciál kiaknázása, a koncepciónk révén a városközpont úgy újul meg, hogy az magas minőségű természeti és épített környezetet eredményez a fenntarthatóság jegyében.
A Salgótarján egyediségében és különlegességében rejlő értékek előtérbe kerülését és felszínre jutását segítve erősítjük a város identitását, mellyel az vonzóvá és élhetőbbé válik. Salgótarján különleges természeti környezete és adottságai, valamint épített öröksége értékei kiaknázatlanok, a városközpont rehabilitáció koncepciójának ezen értékek mentén történő kibontása véleményünk szerint a város jövőjének záloga. Természetesen az építészeti és városrendezési eszközök mellett azokkal szoros összefüggésben nagyon fontos a fiatalok megtartását, helyben tartását célzó funkciók, körülmények megteremtése, a közösségépítő lehetőségek, a turisztika erősítését célzó és elősegítő intézkedések. Ezek megvalósulását koncepciónkban építészeti eszközökkel segítjük elő.
Salgótarján völgyszerű városközpontját egészen különleges módon öleli közre annak két oldalán magasodó természeti környezet, ami nagyon közel ereszkedik a városhoz. A hegyoldalra felmászó és az ott kinövő házak közeli viszonyba kerülnek ugyan a természeti környezetükkel, de jelenleg a városközpontban mégsem kerül közvetlen közelségbe a természet az emberekkel. Koncepciónk alapja, hogy a természeti környezet minél intenzívebben átszője a városi szövetet, a várost körbe ölelő zöld természet egészen befolyjon a városközpontba, a városlakók közelébe kerüljön, mindennapi életük részévé váljon. A másik fontos érték a városközpont épített öröksége, melynek megtartása, magas minőségben történő felújítása Salgótarján egyedi arculatának erősítése mellett a város fenntarthatóság és környezettudatosság iránti elkötelezettségének hirdetője lehet. A meglévő értékek megtartása, felújítása, újrahasznosítása manapság egyre inkább fontos és magától értetődő hozzáállás. Koncepciónk alapján az épített örökség megtartása egészül ki a városközpontban a jelenlegi rossz minőségű épületek helyén a városközpont építészeti színvonalához méltó és a természeti környezettel közvetlen párbeszédbe lépő új épületekkel.
A Karancs Szálló, a Művelődési ház, a Pécskő üzletház újszerűségükkel, merészségükkel kiemelkednek a koruk építészeti alkotásai közül és együttesen, kiegészülve a 13-as jelű lakóépülettel egy jelentős városépítészeti együttest hoznak létre. Magas minőségben történő felújításuk már önmagukban felkeltik az arra nyitott látogatók figyelmét és ezzel Salgótarján vonzerejét növelik. A koncepciónkban javasolt revitalizáció, a zöldfelületekkel gazdagított városi területek, a zöld minél intenzívebb bevonása a városközpontba és a tervezett új épületek, építészeti elemek és kialakuló élhető közösségi terek tovább növelik a helyiek helyben maradásának lehetőségét és vonzani fogja az ide látogatókat. A terület zöldfelületi rendszerét, az építészeti kialakítással szoros összefüggésben a városrehabilitációs koncepció lényegi alappilléreként alakítottuk ki. A fő közlekedési irányok létrehozzák az organikusan alakított zöld szigeteket. A zöld szigetek teresedéseket fognak közre, kirajzolják a gyalogos irányokat és közösségi tereket alkotnak. A zöld szigetek mentén és a teresedésekben ülőfelületeket helyezünk el. A tervezett közterek, zöldterületek, burkolt terek mind a közösségi élet színteréül kívánnak szolgálni és jól élhető helyszíneket biztosítani. A környezetalakítás minden területén igyekeztünk az intenzív zöldfelületek kialakítására, a különböző minőségű és használati intenzitású funkcióknak megfelelően. Szem előtt tartottuk az építészeti és környezetrendezési koncepciónk kialakításánál, hogy a meglévő egészséges fák megmaradjanak. A tervezési területre tájazonos növényeket tervezünk ültetni, ezzel biztosítva a helyi klíma tűrését és a fenntartási költségek minimalizálását. Az alacsonyabb forgalmú területeken gyephézagos burkolat kerül kialakításra, a térkő burkolat pedig vízáteresztő módon kerül lerakásra.
A zöldet felfuttatjuk a vasútig, a Főtérről nézve a Kis Főtér zöld rézsűje a háttérben emelkedő Kálvária domb zöldjének vizuális folytatásaként jelenik meg. A zöld rézsű zöld szigetekben folytatódik és a Főtérre úgy folyik át, hogy ott a nagy, egybefüggő burkolt rendezvényteret körbeöleli. A zöld folytatódik a József Attila Művelődési Ház mögötti hegyoldalban. A Főtér felől egy gyalogos hidat tervezünk a művelődési ház bal oldali földszintes átriumos részének tetejéről a domboldalra, amit a Főtérről egy lépcsős rámpán érünk el az átriumon keresztül. Vizuálisan a Főtér és a Művelődési központ mögötti domboldal zöldjének folytonosságát megteremtjük. A domboldalon egy új sétányt tervezünk megállási pontokkal, kilátópontokkal. A „Diáksétány” városi tanösvény egy részén szoborparkot alakítunk ki. A szoborparkban salgótarjáni születésű híres emberek szobrait javasoljuk bemutatni. A Főtér egybefüggő burkolt tere lehetőséget ad nagyobb rendezvények megtartására, azonban a hétköznapokban, amikor nincs szükség a nagy, egybefüggő burkolt területre mobil zöld szigeteket helyezünk el. A mobil zöld szigetek raklapra helyezett speciális földkeverékkel töltött hálós zsákokba ültetett növények, melyek szükség esetén nagyobb rendezvényre készülve targoncával könnyedén kivihetők a tér szélére. A mobil zöld szigetekbe ültetett fák a burkolt főtéren is árnyékot biztosítanak. A mobil szigetek körül vízzel tölthető mobil újrahasznosított anyagból készült padokat tervezünk, melyek a víz leengedését követően könnyen mozgathatóak, eltávolíthatók. A Főtéret mészkő burkolattal burkoljuk, melyben rejtett vízjátékokat helyezünk el.
A tervezett épületek nagyrészt zöldtetős kialakításúak, a zöld rézsűk egy része bejárható és pihenőfelületeket, padokat alakítunk ki rajtuk. Azon meglévő lapostetőkre, amikre nagyobb rálátás van zöldtetőt javaslunk kialakítani. A mikroklímát zöldfalakkal javítjuk, melyeknek egyben a látvány szempontjából építészeti szerepük is van. Zöldfalat helyezünk el a lakberendezési áruház és centrum áruház óvoda tér felőli homlokzata előtt, illetve az ÉVI II áruház parkoló felőli homlokzata előtt és az ÉVI I áruház lakóépület felőli hátsó gazdasági homlokzata előtt. Az új tervezett sport, rekreációs és pihenőpark területén intenzív zöldfelületeket tervezünk és itt a Tarján patak leágaztatásával, valamint a helyben tartott vízháztartással egy öntisztuló tavat tervezünk, melynek vízfelülete a mikroklímára gyakorol kedvező hatást. A tóba tájazonos növényeket tervezünk. A XIX. század második felében még az egészen bő vizű Salgó patak szelte ketté Salgó Tarjánt, így fontosnak tartottuk a víz megjelenítését, ami mára a Tarján patak nagy részének városközponti lefedésével lényegében eltűnt a városból.
A Kis Főtér és a Főtér kapcsolatát erősítjük, ezt szolgálja a kétsávosra csökkentett, forgalomcsillapított út és a zöldfelületi kialakítások. A Fő tér épített örökségének felújítása és megőrzése mellett egy korszerű, multifunkcionális közösségi teret alakítunk ki. A Kis Főtér nyugati felén, a vasút menti zöld rézsűt egészen a vasútig felfuttatjuk. A zöld részű alatt kiszolgáló funkciókat (információs pont, nyilvános wc, raktár) alakítunk ki. A posta épületét átalakítjuk és integráljuk az Erzsébet téri új tervezett épület szerves részévé. Az épületet a zöldtető és zöld rézsű egységbe foglalja a Kis Főtérrel és annak épített elemeivel. A Városházától a Kossuth Lajos útig tervezett gyalogos passzázs mentén, az Erzsébet tértől húzódó új tervezett épületben a passzázshoz kapcsolódó üzleteket, vendéglátó egységeket tervezünk. A passzázs a Kis Főtér északkeleti részére tervezett új épület és az SZMT székház helyére tervezett épület között folytatódik, melyek a földszinten árkádos kialakítással nyitnak a közterület felé, ahová a térrel és a passzázzsal együtt élő funkciókat tervezünk. Ezen épületegység alatt helyeztünk el egy közforgalom számára megnyitott 2 szintes mélygarázst, melynek megközelítése a Klapka György tér felől lehetséges, a vasút melletti épületszárnyban elhelyezett lehajtó rámpán. Koncepciónk fontos eleme, hogy a városközpontot átszelő Rákóczi út belvárosi szakaszát a Bem utcától az Arany János utcáig 2 sávosra csökkentjük és a Rákóczi út és Pécskő utca kereszteződésébe, valamint a Rákóczi út és az Arany János utca kereszteződésébe egy-egy körforgalmat tervezünk. A Rákóczi út belvárosi kétsávosra csökkentett szakaszának a két új tervezett körforgalom közötti részét forgalomcsillapított módon alakítjuk ki és térkővel burkoljuk.
A városközpontban a gépkocsi parkolást rendezzük. A Rákóczi út kétsávossá alakított szakaszán az út mentén gépkocsi parkolást nem tervezünk, mert a városkép különlegességét erősíti, ha ezen szakaszon gépkocsik nem parkolnak. A parkolást a belvárosban az új kétszintes mélygarázzsal biztosítjuk valamint a belváros közelében tervezett további parkolóhelyekkel. A meglévő támfalakba süllyesztett fedett-nyitott parkolókat javaslunk, kihasználva ezek adottságait. A vasúti közlekedés fejlesztését szintén javasoljuk. Egyrészt távolsági viszonylatban a Budapest-Salgótarján útvonalon a közvetlen vonat járat visszaállítását, a Szlovákiába és Lengyelországba történő nemzetközi járatok visszaállítását, melyek mind Salgótarján jobb megközelítését és az országos és nemzetközi vérkeringésbe való bevonását segítik. Másrészt a helyi S-bahn fejlesztését is javasoljuk, amivel a város távolabbi pontjai helyijárat-szerűen elérhetők. Az új intermodális csomópont részeként a városközponti vasútállomást is újratervezzük. Az Erzsébet tér felől a nyugati városrészbe, az új sport-rekreációs és pihenőpark felé vezető aluljárót kiszélesítjük és a jelenlegi szűkös, lépcsős lejárót átalakítjuk. Az Erzsébet tér áttervezésével és a tér szintjének finom megdöntésével szintben juthatunk át a kiszélesített, áttervezett aluljárón. A vasútállomás épületét építészetileg az Erzsébet térre tervezett új épülettel egyben kezeljük. Az új városközponti vasútállomás kialakításával, mintegy kapuként köszönti a Salgótarjánba érkezőket. A vasútállomás északi feljáratát (a Kis Főtér-i aluljáróból nyíló feljárat) az új tervezett belvárosi mélygarázzsal összekötjük terepszint alatt, ahonnan lépcsőn és liften is elérhető a vasútállomás.
Tervező: SAGRA Építész Kft.
Építészek: Sajtos Gábor DLA, Sajtos-Grand Gabriella, Takács László, Páll András, Farkas Sára, Järger Zsolt, Mihály Eszter, Sajtos Bernát
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
