Hirdetés

A méhek az állatvilág legnagyobb építészei

Egyes méhfajok valóságos felhőkarcolókat építenek maguknak, tudósok most megfejtették, hogyan.

Hirdetés

Vannak, akik irtóznak tőlük arra gondolva, hogy csípésük veszedelmes, mások viszont a fenntarthatóság szemüvegén keresztül kezdték el szemlélni őket - mindenkinek van valamilyen viszonyulása a méhekhez. Van itt azonban egy további aspektus is, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül: egyes méhfajok olyan kaptárok felépítésére képesek, amelyeket a legjobb várostervezők is megirigyelhetnének, a tudósok pedig nemrégiben rájöttek a mikéntre. 

Az emberiség és a méhek kapcsolata évezredekkel ezelőtt kezdődött. Már a 15.000 évvel ezelőtti barlangrajzok között is találunk olyanokat, amelyek mézet gyűjtő embereket ábrázolnak, az egyiptomi fáraók közül pedig Tutanhamon sírjában találtak mézescsuporokat. Ha a méhekre gondolunk, akkor általában a kis sárgás bordázatú jószágok jutnak eszünkbe, holott a világon több ezer méhfaj létezik, különféle színben és nagyságban, eltérő viselkedési formával.

Élettani fontosságuk kiemelkedő. Sokan Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a mondást, hogy "ha kipusztulnak a méhek, akkor utána az emberiségnek legfeljebb négy éve van hátra". A mondás nem jár messze az igazságtól, a tudósok nem győzik hangsúlyozni, milyen fontos szerepet töltenek be a méhek az ökoszisztémánkban. Az éghajlatváltozásnak, a környezetszennyezésnek, a mezőgazdaságnak és az ott használt rovarirtószereknek köszönhetően drasztikusan csökkent a méhpopuláció száma, ami azért aggasztó, mert a haszonnövények nagy részének termésátlaga függ a zümmögő állatkáktól, ha a méhek kihalnának, eltűnne az asztalunkról a kávé vagy éppen a paradicsom.

Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett sem, hogy egyes méhfajok mérnöki képességekkel rendelkeznek: igazi felhőkarcolókat építeni maguknak tervezőszoftver nélkül. 

A háziméhek hatszögletű lakóhelye - Fotó: Unsplash
Hogy miképp képesek erre, ahhoz érdemes először megvizsgálni a társas méhek közösségét. A méhpopuláció egy hierarchikus rendszerben él, amelynek feje a méhkirálynő vagy más néven méhanya. Ő a továbbszaporítás felelőse, a kaptár ura. A terméketlen nőstények a méhnemzet napszámosai, ők a dolgozó méhek, amelyek a fészek körüli munkát és a kaptáron kívüli táplálék begyűjtését végzik el. A kolónia hím tagjainak feladata a méhkirálynő megtermékenyítése.

Egy kialakult struktúrában dolgoznak, amelyben minden egyes tagnak megvan a saját szerepe, a kaptárépítés vonatkozásában is. 

Ami otthonuk fizikai felépítését illeti, óriásiak a különbségek. Míg a háziméhek (Apis Melifera) a kaptárt hatszögletű lépsejtjekből építik fel, az ausztrál Tetragonula faj igazi felhőkarcolókat hoz létre. Szükség is van rá, ugyanis ennek a fajnak nincs fullánkja, nem tud szúrni. Úgy tudnak tehát hatékonyan védekezni a betolakodók ellen, ha minél bonyolultabb, szinte már labirintus szerű kaptárt építenek fel, amelyek akár a húsz emeletes magasságot is elérhetik. A tudósok éveken keresztül kutatták az építési szokásaikat, melynek eredményeit a közelmúltban a Journal of the Royal Society folyóiratban publikálták. 

A méhek teraszos szerkezetben építik fel a fészket. Ennek mindegyik, kis kör alakú sejtje egy peterakó tér is egyben, amelyet egy dolgozó méh épít a lehető legkevesebb viasz felhasználásával. Ezekben a sejtekben a méhek körülbelül 50 nap alatt fejlődnek felnőtt egyeddé. Amikor az egyik cella építése befejeződik, a dolgozó méhek spirális alakban haladva elkezdik a következő felépítését, amellyel bővül a szintek száma is. A szintek között kis repedéseket hagynak, hogy közlekedni tudjanak.

A Tetragonula felhőkarcolója... - Fotó: Tim Herd...teraszos szerkezettel - Fotó: Tim Herd

Modellszámításokat végezve a tudósok megállapították, hogy a Tetragonula faj kaptárépítési modellje a kristálynövekedés mintáját követi. 

A kristálynövekedés az a folyamat, amikor egy, már létező kristályhoz több molekula vagy ion is hozzáadódik, egyre nagyobb kristályrácsot alkotva. A kutatók szerint ugyanez történik a méhkaptárok esetében is. Míg a mintázatot a kristályokban a kristályhibák elrendeződése határozza meg, addig a kaptárban az, hogy az egyes méhsejtek miképp viszonyulnak a szomszédjukhoz, mennyire képződnek egy síkban, vagy éppen egymástól eltérő magasságban. És hogy ez mitől függ? Nincs benne semmi ördöngösség: a dolgozó méh méretétől.

És hogy mit tanulhatunk mi, emberek a méhektől? Leginkább azt, hogy a méhek szabadon, saját lehetőségeikhez mérten képesek arra, hogy különleges és szabályos otthonokat hozzanak létre. Az, hogy egyre többet tudunk meg a természetben zajló folyamatokról, rávilágíthat arra, hogy nem nekünk kell feltalálni a spanyolviaszt, néha elég az is, ha jól körülnézünk. Ha megértjük a természet törvényszerűségeit, akkor talán hamarabb eljuthatunk a fenntarthatóbb megvalósítási formákhoz is. Első körben kezdhetjük azzal, hogy megbecsüljük a környezetünket, óvjuk-védjük az állatokat, köztük a méheket is




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ezzel a városépítő játékkal tényleg kizárhatod a külvilágot

Ezzel a városépítő játékkal tényleg kizárhatod a külvilágot

A Townscapert a skandináv várostervezés és mesekönyvek inspirálták.

Komoly üzleti és stratégiai problémákat egy új logóval nem lehet megoldani

Komoly üzleti és stratégiai problémákat egy új logóval nem lehet megoldani

Az Elevate Studio alapítói készítették többek között a Brain Bar 2019-es kampányának arculatát is.

Azt hittem, azért nyomnak a formatervezés irányába, mert egy nőnek hímzőszett való a kezébe

Azt hittem, azért nyomnak a formatervezés irányába, mert egy nőnek hímzőszett való a kezébe

Interjú Hella Jongerius formatervezővel, aki egy paradicsomfarmról indult a világhírig.

Hirdetés