Hirdetés

A Város lélegzete című kiállítás április 10-ig tekinthető meg a Tér-Kép Galériában.

A Város lélegzete című kiállítás a nagyvárosi és a természeti lét kettősségéből adódó disszonanciát járja körül finn és magyar művészek interpretálásában. A tárlat április 10-ig látogatható a Tér-Kép Galériában.


A korunkat meghatározó élő és épített keretek közötti eltérő tapasztalások élménye visszavezethető a nagyvárosi és a természeti lét kettősségéhez. Ezek egységes megélése hozzásegítheti a befogadót az őt körülvevő jelenségek átfogóbb szemléléséhez, megéléséhez. Egy ilyen kiterjedt és széleskörű nézőpont bemutatására tesz kísérletet a Város lélegzete című kiállítás.

A kiállító művészeket – Babos Pálmát, Bornemisza Esztert, Johanna Rytkölä-t és Raija Rastas-t – a véletlen sodorta egymás mellé 2018-ban egy, a Helsinki Magyar Kulturális Intézet által életre hívott kiállításon. A magyar és finn művészek között az évek során kialakult egy jó alkotói kapcsolódás, barátság, amit egy újabb tárlat keretében is szerettek volna érvényre juttatni. 

A négy művész kétféle kultúrából érkezik, kétféle anyanyelvet beszél, ráadásul különböző művészeti területen alkotnak. Hogy mégis mi a közös bennük? Mi az az alkotói attitűd, ami összefogja őket?

„Talán a finn és magyar nyelvi rokonsága hozza létre és teszi természetessé a gondolkodásbeli kapcsolódást. Ahogy a strukturalizmus állítja, az anyanyelvünk meghatározza a szókészletünket, ami determinálja a fogalmi lehetőségeinket és rajta keresztül az észlelés és értelmezés útját. Ugyanakkor a földrajzi környezete is nagyon eltérő a két országnak. Finnország népessége fele Magyarországénak és majdnem négyszer akkora területen élnek, mint mi. Nekik adottság a természetben élni, mindennapjaik és minden percüknek része, mondhatni lételemük, életfontosságú közegük, mint általában az embernek a víz és levegő” – jegyezte meg Babos Pálma. 

A Város lélegzete című tárlaton a kerámia- és textilművészek a saját művészeti nyelvezetükön, különböző módon, de egységesen az iparművészet médiumán keresztül mutatják be a párhuzamosan megélt élményeket. Azt a disszonanciát, ami a jelenünkben egyszerre korlátokat és lehetőségeket jelent. A témával kapcsolatos látásmódjukat tekinthetjük a 21. századi lét kritikájaként, mi több, a városi embernek szóló figyelmeztető felhívásnak.

A kiállító alkotók közül a két finn művész munkáit a természet inspirálta, míg a magyar alkotók munkái a városi létezésre reflektálnak. Íme egy-egy kiemelt – a tárlaton is megtekinthető – alkotás mindegyiküktől:
 

Raija Rastas: Pillanatok

Munkáinak inspirációja a mindennapos érintkezés a természettel, a benne felfedezhető apró szépségekkel. A látszólagos harmóniát azonban megbontják azok a hamis elemek, amik alig észrevehetők, mert a harmónia hangján szövi őket egységgé. Csak a néző figyelme emelheti ki a helyéről a műanyag szemetet, ugyanúgy mint a természetben.



Bornemisza Eszter: Referencia pontok

A városnak alapvetően egy absztrahált képe a térkép, amit mindenki ismer és használ. Munkájának gondolati kezdőpontja és az értelmezés egyik rétege a város térbeli leképzése a síkban. A történelmi emlékek által megidézett és vizualizált korok rétegei között teremt összefüggést.



Johanna Ritkölä: Nyári éjszakába merülve

A tavakkal körülvett vidéken töltött gyerekkori szünidős élmény adja az emlék-alapját ennek az alkotásnak. A gyerekeknek megtiltották, hogy éjszaka beleugorjanak a tóba. Azzal a mesével tartották távol őket, hogy éjszaka szörnyek fürdenek a vízben. A kerámia izgalmasan megmunkált felületein a mázak sejtelmessége idézi meg az éjszakát.



Babos Pálma: Súlyos felhők

A felhőkre a természetben felfelé tekintve, a szabad és korlátlan áradás látványa tárul elénk. Ha azonban egy város szűk utcájában, házak között nézünk fel az égre, akkor a határtalanság beszűkül és a fények ereje is csökken. Babos Pálma, munkáihoz saját fejlesztésű hulladék porcelán felhasználásával létrehozott anyagot használ. Az újrahasznosított nemes porcelán anyagot lefedi, elrejti és az a kiállított felhők és tornyok új tartalommal ruházzák fel.


A kiállítás célja, hogy az alkotók és munkáik egy közös szövetté álljanak össze. Egymásba úsznak, nem izolálódnak, ezzel is hangsúlyozva a közösen feldolgozott város-természet élmény témáját. 

A Márai Sándor Művelődési Ház és a Tér-Kép Galéria közös eseménye ingyenesen látogatható. 
További részletek az esemény Facebook-oldalán.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A tégla új élete | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon

A tégla új élete | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon

„Nem akartunk egy hagyományos iparművészeti kiállítást, a tégla pedig önmagában is egy design elem.”

A friss magyar vizuális kultúra térhódítása Győrben | Maurer Dóra

A friss magyar vizuális kultúra térhódítása Győrben | Maurer Dóra

Négy évtized óta a legnagyobb Maurer Dóra alkotást mutatják be a győri Torula Művésztérben.

A háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelye

A háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelye

Makettkiállítás 2.0 a Virág Benedek Házban.

Hirdetés