Újabb izgalmas filmes-képzőművészeti kapcsolódások, sorozatunk legújabb részében.

Hirdetés

Francisco Goya „fekete festményeinek” hiányzó darabja, mint a fogyasztói magatartás kannibalizmusa tűnik fel a Tőzsdecápák második részében. Kováts Dávid, a londoni David Kovats Gallery alapítójának újabb bámulatos története az Instagramos #mivanaképmögött gyűjteményéből. Senki nem állhat Bretton James útjába a „Popművészeti” relációk legújabb részében!


A mai történetünk tárgyát sokan nevezték már a világ legnyomasztóbb festményének, éppen ezért külön meglepő volt számomra, hogy amikor fotót kerestem hozzá, a második találat egy jógamatrac volt, amelynek teljes terjedelmén ez a kép látható.

Francisco Goya „fekete festményeknek” nevezett sorozata 14 képből áll, amelyek hűen tükrözik a festő akkori lelkiállapotát, valamint az egész Spanyolországban uralkodó sötét hangulatot. A „nevezett” szóhasználat ebben az esetben azért is pontos, mert Goya maga sosem beszélt vagy írt ezekről a képekről és tudomásunk szerint címet sem adott nekik. A képeket eredetileg a háza falaira festette, melyeket csak a halála után mentettek át vászonra. Az sem titok, hogy rejtélyes múltjuk miatt többen kétségbe is vonják eredetüket, hogy valóban Goya festette-e őket. 

A nyomasztó atmoszférájú falfestményeket a művész halála után közel 70 évvel találták meg, amikor Frédéric Émile d’Erlanger báró megvásárolta Goya házát. Ezt követően a képeket szinte azonnal át is mentették vászonra. A folyamat nem volt egyszerű, az idő hatása párosulva az omladozó vakolat vászonra történő felhelyezésének nehézségeivel elkerülhetetlen károkat okozott: a legtöbb falfestmény széleskörű restaurálást igényelt, így számos részlet valószínűleg el is veszett.

 


Néhányat közülük ezután az 1878. évi Párizsi Világkiállításon kiállították, innen pedig egyenes út vezetett a madridi Prado gyűjteményébe. A sorozat legismertebb darabja kétségkívül a „Szaturnusz felfalja gyermekét”. A képen Kronosz, római nevén Szaturnusz látható, amint éppen bekebelezi egyik utódját. A történet szerint Szaturnusznak azt jósolják, hogy trónját saját gyermeke fogja megdönteni. A hatalom elvesztésétől való félelmében úgy döntött, inkább lenyeli őket.

A sorozat egy nem létező darabja felbukkan egy egész generációt megváltoztató film kevésbé hatásos folytatásában is: a Wall Street / Tőzsdecápák 2010-es, második részében.
 


Ahogy a film producere viccesen megjegyezte:

ez az egyetlen Goya, ami nem a Pradóban található.

A történet szerint Bretton James, a film negatív főhőse birtokolja a fekete festmények hiányzó, tizenötödik darabját, amely egy korai vázlata a „Szaturnusz felfalja gyermekét” című alkotásnak. Én nagyon szeretem, amikor egy ilyen tárggyal adnak súlyt valakinek és nem egy autóval vagy házzal. Mennyivel többet árul el a karakterről! A választás persze nem véletlen, könnyű észrevenni, ahogy a film a vállalati világot és az általuk propagált fogyasztói magatartást a kannibalizmushoz hasonlítja. Nyilvánvaló utalás arra is, hogy aki megpróbál James útjába állni, az bizony csúnyán pórul járhat. 
 


Bármi is volt az oka, egy biztos, a filmben James-nek egyedi válasza van amikor a motivációról kérdezik: 

-Maga gyűjt?
-Nem... csak a kényszerbetegek és az önbizalomhiányban szenvedő egoisták érzik szükségét, hogy gyűjtsenek dolgokat.

 

Egy apró utalás, egy lényegtelennek tűnő mozzanat, amire Kováts Dávid – a londoni David Kovats Gallery alapítója – azonnal felkapja a fejét. Rögtön mocorogni kezd a fotelben, hogy lássa, kimerevítse az adott jelenetben azt az egyetlen másodpercet, amikor feltűnik az a bizonyos festmény... Dávid a szabadidejében, filmnézés közben sem szűnik meg műkereskedőnek lenni – a pandémia első hónapjaiban a maga szórakoztatására szisztematikusan kezdte el összeírni a mozikban megjelenő képzőművészeti alkotásokat és az azok mögött megbújó történeteket, amelyeket aztán az Instagram-oldalán is megosztott. Ezek a bejegyzések olyan nagy sikernek örvendenek azóta is, hogy hamarosan könyv formájában is olvashatók lesznek. Ezt felvezetendő osztunk meg pár érdekes sztorit a gyűjteményéből az OCTOGON online-on, „Popművészeti” relációk sorozatcímszó alatt.
 
FYI: A készülő könyvben 30 hasonlóan érdekes és megragadó történet lesz olvasható, amelyek az adott műtárgyak fotói mellett Bánrévi Roland grafikus illusztrációival egészülnek ki. További részletek hamarosan!




Kováts Dávid | Instagram
David Kovats Gallery | Web | Facebook | Instagram
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Koncepció és hordhatóság egyensúlya

Koncepció és hordhatóság egyensúlya

Tulajdonképpen mi adja egy ékszer valódi értékét? Szubjektív válogatásunkban fiatal hazai ékszertervező művészek munkáit mutatjuk be.

„Mint ékszer a ruhán”

„Mint ékszer a ruhán”

Acéllemez-installáció a Budapest Airport utasmólójában, az S39 Hybrid Design tervezésében.

Hirdetés