De előtte még bárki megnézheti a Virág Judit Galériában.

Ismét hosszú évek után került elő újra Csontváry Kosztka Tivadar egy festménye, méghozzá a legtitokzatosabb, amelynek jelentéséről a művészettörténészek sem állítanak biztosat, csak teóriáik vannak. A Titokzatos sziget a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul majd a december 19-i árverésen, ám előtte (december 4-18.-ig) bárki megtekintheti a Virág Judit Galériában, további két olyan festmény – Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben és Schönberger Armand Aktok gyümölccsel – társaságában, amelyek a galéria értékmentő tevékenysége révén most először láthatóak Magyarországon. Magát az árverést a Budapest Kongresszusi Központban rendezik majd meg.

A Csontváry-életmű ismert alkotásainak száma viszonylag csekély, mintegy száz képről tud a magyar művészettörténet. A magyar festőóriás műveinek nagy részét közgyűjtemények és múzeumok őrzik, magánkézben alig több mint tucatnyi festménye van, túlnyomó részben olyan gyűjteményekben, ahonnan várhatóan egyhamar nem fognak visszakerülni a műkereskedelembe.

Csontváry: Titokzatos sziget

Egy Csontváry festmény felbukkanása mindig kivételes pillanat – 2000 óta csupán négy alkotása szerepelt árverésen –, amely nagy esemény a magyar műgyűjtésben, hiszen egy kitartó gyűjtőnek hosszú évekig kell várakoznia, míg a ritkán felbukkanó darabok közül egyet megszerezhet. Ráadásul a festőművész képei állnak a hazai árverési toplista első két helyén: a Traui tájkép naplemente idején 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es téli aukcióján, míg a Szerelmesek találkozása (Randevú) című festményt 230 millió forintért árverezte el a Kieselbach Galéria 2006-ban – ezen kívül a Hídon átvonuló társaság 180 millió, míg az Olasz halász című alkotása 140 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria korábbi aukcióin. 

Kétségtelenül Csontváry életműve az egyik legkülönlegesebb a magyar festészet történetében. Kora egyetlen irányzatához sem tartozott, a mindenséget magában foglaló, új, transzcendentális világkép megalkotásán dolgozott. A most aukcióra bocsátott Titokzatos sziget (1903) című festmény a legrejtélyesebb műve, melynek jelentését a mai napig nem sikerült megfejtenie a művészettörténészeknek.

A képen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére csupán egy apró vitorlás motívuma utal. A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi.

A Titokzatos sziget rejtett szimbolikája tovább erősítheti a festő izgalmas személyisége és életműve körül – már életében – kibontakozó mítoszt. Csontváry természetlátását világnézete határozta meg. Mágikus, panteisztikus világképéből egyéni, különös, nap-, és fényimádó vallást konstruált. Nem is csoda, hogy varázslatos személyiségéből fakadó festészete olyan új megoldásokat teremtett, amelyek senki máséhoz nem foghatók.

„Bár rengeteg írás maradt fenn Csontvárytól – magyarázta az Octogonnak Kelen Anna művészettörténész –, ezek éppolyan misztikusak, sajátos érzéseket, fantáziavilágot hordoznak, mint maguk a festményei, vagyis ezek a szövegek nem jelentenek támpontot a Titokzatos sziget esetében.”

Schönberger Armand, Kelen Anna, Csontváry, Virág Judit, Rippl-Rónai József

A Virág Judit Galéria munkatársai a kezdetek dolgoznak azon, hogy a legjelentősebb magyar festőművészek külföldön lévő, hazánkban akár ismeretlen alkotásai visszakerüljenek Magyarországra. Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben (1909) című olajképe utoljára a negyvenes években volt hazánkban kiállítva, majd eltűnt, mígnem a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol

egy, a 70-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő, feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátó, angol diplomata, „korának James Bondja” vásárolta meg. A tüzes színekkel megfestett merész kompozíció egészen mostanáig az ő gyűjteményében volt.

Rippl-Rónait fiatal kora óta szoros barátság fűzte Kunffy Lajoshoz. A két festő életútja összefonódott, hiszen nemcsak szülővárosuk, Kaposvár volt közös, hanem mindketten hosszú éveket töltöttek egyidőben Párizsban. Nyaranta is rendszeresen együtt látogattak haza „Kaposba,” illetve Somogytúrra. A két festő kapcsolata Rippl-Rónai Róma-villába való költözésének idején még szorosabbá vált, melyről az ekkor készült barátság-képek, azaz az egymásról, és feleségeikről festett portrék tanúskodnak. Rippl-Rónai a képet a Kunffy-birtokon festette, minden bizonnyal 1909 nyarán, az ún. kukoricás korszak kezdetén. A kalapos hölgy Kunffy Lajos festőművész felesége, Tiller Ella, a gyönyörű, szellemes és művelt zongoraművésznő. A Kunffy feleségét ábrázoló képek közül jelenleg három pasztell és két olajképet ismerünk. A két nagyobb méretű pasztellkép a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, illetve a Magyar Külkereskedelmi Bank tulajdonában van, a harmadik kisebb darab pedig lappang, csak egy fekete-fehér fotón láthatjuk. Az Elegáns úriasszony a kertben tehát a Kunffy-ciklus egyik hiányzó láncszeme. 

Schönberger Armand az 1920-as és 1930-as években többször állított ki Szlovákiában, ahol számos főművét meg is vásárolták, így Magyarországon ezeket még sosem láthattuk. Aktos kompozíciónak egyik leggyönyörűbb darabja az 1932-es Aktok gyümölccsel című kép, ami az elmúlt közel kilencven évben egy szlovák család birtokában volt. A pályájának egy korábbi pontján a szobrászattal is kacérkodó művész festészetében a plasztikus alakítás tanulságait is sikerrel ötvözte, ennek egyik legékesebb példája az Aktok gyümölccsel nőalakjainak szinte faragott, és simára csiszolt márványszoborként való megformálása.

A hűvösen kristálytiszta aktok és a belső fényben izzó gyümölcsök, valamint drapériák rendkívül dekoratív és ünnepélyes hangulatú együttese Schönberger közönség által leginkább kedvelt műtípusába tartozik.

A három remekmű további 204 műalkotás – köztük Kádár Béla Zene, Vaszary János Akt Buddhával és Bortnyik Sándor Geometrikus kompozíció című festménye – társaságában december 4. és 18.  között tekinthető meg a Virág Judit Galériában. Ez azért is fontos, mert az árverés kimeneteléről sejtelmünk sem lehet, vagyis könnyen lehet, hogy magángyűjtőhöz kerül a kép, így megint hosszú időre elbúcsúzhat tőle a nyilvánosság. Ugyanígy az sem látható előre, hogy megdönti-e Csontváry a saját aukciós rekordját – kiderül majd a december 19-i árverésen, a Budapest Kongresszusi Központban.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Róma-Budapest a Virág Judit galériában

Róma-Budapest a Virág Judit galériában

Vaszary, Gulácsy, Aba Novák – a Róma - Budapest tárlaton a legnagyobb festők műveit állítják ki

360 fokban a hazai designkultúra

360 fokban a hazai designkultúra

Új helyszínen érkezik a negyedik 360 Design Budapest

Hirdetés