Cikkünk a 202-es, 2025/6-os lapszámunkból közöljük.

Hirdetés

Rekkenő forró nyári hőségben hallgatom Dévényi Tamásék építészeti műsorát a Tilos Rádióban, egy olyan kiállítás felvezetéseként, amiről már az első pillanatban tudtam, hogy biztosan írni fogok. Ugyan El-Hassan Róza szír-magyar képzőművész, szobrász, grafikus, festő, intermédia-művész korábban a világ számos helyén bemutatta már a Breez/Szellő című alkotását, aminek központi eleme egy vályogból készült, méhkas formájú kunyhó.

A felépített ház-installáció mellett, a szír vályogházak makett formájában jelennek meg.

A szeptemberben megnyílt kiállítás építésében részt vevő önkéntesek és az Építész Mester Egylet Mesteriskola kivitelezésében felépült ház, az ugyancsak a 1111 Galériában látható makettek, grafikák összesége egyfajta lírai és csöndes „kiállványként” foghatóak fel, ami a szír félnomád törzsi kultúra hagyományai és a modernitás, az emberléptékű lakókörnyezet, a kollektív együttműködésen alapuló munka, a globális felmelegedés, klímakatasztrófa, a menekültkérdés, a (polgár)háborúk, a család és elvágyódás, pusztulás és alkotás tengelyei mentén nyújt igen komplex olvasatokat.

Miközben egy Kende utcai kiállítótér óhatatlanul steril terébe lépve elemi erővel hat ránk a vályogépület tapasztottságának, az építők simításainak, mozdulatainak sárba száradó lenyomatai, az anyag formáltságának ereje, a látvány, aközben a kiállítás címét adó breez, vagyis a hőségben lengedező szellő érzete is jelen van. Úgy kell ezt talán elképzelni, mint ahogyan Juhani Pallasmaa rendkívüli esszéjében (A bőr szemei) leírja.

Van valami mélyen beépült, nehezen azonosítható emlékkód az emberi testben, ami az építészeti érzékelést a hőérzet, ízérzékelés, szaglás, tapintás szférájában működteti. Valami közös emberi, kultúra és látvány feletti érzékelési modell, amire időnként csak egy hűvös vizű tóba merülve a bőrünkön, lombsusogású erdei ösvényen mélyeket lélegezve, téli éjszakában dideregve vagy egy pincelejárat dohos huzatában állva csodálkozunk rá. El-Hassan Róza kiállítása ilyen: épülete megidéz egy gyöngéd érintést, amint egy szellő végig simítja a halántékunkat.

Kurátor: Ongjerth Dániel




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

40 éves a FISE

40 éves a FISE

A Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület jubileumi kiállítása.

Az Alkoss szabadon pályázat nyertesei

Az Alkoss szabadon pályázat nyertesei

A különleges meglátás mellett a kivitelezés módja és a színhasználat is számított a legjobb pályaművek kiválasztásánál.

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása a Pesti Vigadóban

Hirdetés