Cikkünk a Deco bookazin 2025/1-es lapszámából közöljül.

Hirdetés

Nehéz ügy. Az embernek összeszorul a gyomra, ha a Király u. 40. szám alatti épületbe kell mennie. Hiszen tudjuk, melyik épületről van szó. Él még bennünk az emlék, miként történt itt meg a műemlékvédelem és az ingatlanfejlesztés közti érdekütközés leghitványabb zuhanása. Még él bennünk Perczel Anna és az Óvás! Egyesület emléke, melynek sikerült területi védelmet kiküzdenie a régi zsidónegyedre. Ők a hírhedt, első formájában Hild József tervezte 40-es szám bontásának folyamatát is eleinte meg tudták állítani, de végső sorsától megmenteni nem. A kulissza-homlokzat végül az 1840-es évek stílusát adja most vissza, de ami a kulissza mögött újépítésű társasházként folytatódik, abban nincs köszönet.

A Király utcára nyíló, nyomokban még eredetit is tartalmazó földszinti traktusban viszont nemrég egy új kávézó nyílt, amely ezzel a terhes múlttal talán nem is szembesült. Vagy ha igen, akkor a múlt sebeit inkább feledni és picit gyógyítani igyekezne. Az % Arabica néven futó kávézó-lánc 2014-ben alakult, hazája pedig Kiotó. A kínálat letisztult, egyszerű és így a minőségre megy minden fókusz. A seattle-i Slayer kávéfőzőjével dolgoznak, de helyben pörkölnek is, ráadásul tíz különleges babfajtából.

A design a francia Ciguë tervezőiroda munkája (honosító pedig az URBA), mint a világ többi % Arabica egységénél is. A kávéasztalkák, a pult- és a falbrukolat, valamint a székek hófehérben úsznak, ezt egészítik ki natúrfa elemek. Külön megemlítendő, hogy végre a gépészet csöveit is legalább a fehér designhoz és egy igényesebb formavilághoz igazították. Modernista, íves formákat látunk a berendezéseknél, a pult feletti lámpa pedig külön érdekes: amolyan áramvonalas stílusú olasz csoda. A Viabuzzino által készített, de a Ciguë tervei alapján született tisoffio darab csüng a rendelésünk fölött.

Ha szabad, letudnék itt valami zavarbaejtőt is. A hely design-sztoriból megemlítendő eleme, hogy a TOTO reterátjaival lehet itt dolgunk. Az intelligens wc-k joga ugye a japánoknál van, és a piacot jelenleg ez a majd’ 100 éves márka uralja. Az ára is és a technológiája is a csúcson van, ám így egy kicsit kontrasztos, hogy a mosdó helyiség többi részére, ottjártamkor úgy tűnt, nem annyira fordítanak figyelmet.

Visszatérve a belsőépítészetre, a hófehér idézetek a kompozit falazat csupasz látványába illeszkednek, de anyaghasználatban a főszerep a kerámiaburkolatoké és a körpadé, amin szépen feltűnik a Zsolnay logó is a % Arabicáé mellett. Nincs magyar ember, aki ne várná a Zsolnay reneszánszát, az efféle meglepő feltűnések egy kortárs enteriőrben pedig jó lépések mindehhez. A gyár a 19. és a 20. század elejének csúcsműveit, de a hétköznapok enteriőrjeit is ugyanúgy meghatározta. Kellenek az ilyen cameók, friss szemléletű szereplések egy vagány jövőhöz. A tervezőktől ez egy nagyon szimpatikus lépés volt, és ha már a kávézónak otthont adó ház nem az örökség tiszteletéről tanúskodik, a japán attitűdhöz méltóan legalább ez a kávézó nyújt udvarias kezet egy bizonyos örökségünk felé.

További képek a cikk végén található galériában!


Octogon Deco Magazinunk a készlet erejéig az alábbi árusítóhelyeken kapható.



Kapcsolódó cikkek

Tárgyak gondozói – a restaurátorok „titkos” élete

Tárgyak gondozói – a restaurátorok „titkos” élete

Interjú Hajtó Kornélia és Hegedűs Fanni restaurátorokkal!

Kamera és kávé egy pultból

Kamera és kávé egy pultból

Egy fotós bolt születése.

Kívül, belül, festve, mázazva

Kívül, belül, festve, mázazva

Az épületkerámia magyarországi történetéről. Interjú Hajtó Kornéliával!

Hirdetés