MÁK palota és bérházak széles skálája. 

A Tanácsköztársaság bukása után következő polgári restauráció alapjaiban változtatta meg az építészeti praxist is. A Horthy-korszak konzervatív ízlése nem kedvezett a progresszív kísérleteknek, a baloldali diktatúra és a trianoni sokk után törvényszerű volt a visszatérés a vélt vagy valós polgári és nemzeti értékekhez, amelyek építészeti kifejezésére a barokkot tálálták alkalmasnak. A ’20-as évek bérházai a historizáló neobarokk szellemében épültek, és bár a ’30-as években a modernizmus fokozatosan tért hódított, a Magyarországon hivatalosan támogatott stílus a második világháborúig a neobarokk maradt.

MÁK palota. Fotó: Kis Ádám / Lechner TudásközpontMÁK palota régen

A ’20-as években a már a háború előtt is praktizáló építészgeneráció különbözőképpen reagált a folyamatra: romantikus hangot ütött meg, kiszolgálta az igényeket, vagy az art deco egyedi stílusgazdagságába feledkezett. A háború előtt a premodern törekvések jegyében tervező Málnai szakmai testületi tagságát a Tanácsköztársaságban vállalt egyetemi tisztsége miatt három évre a felfüggesztették, 1920-1926 között színházi díszlettervezéssel és magánvillák tervezésével foglalkozott, így jóideig nem kellett a historizmus kérdésében állást foglalnia. 1925-ben lépett be a Magyar Építész Kamarába, a visszatérést a Magyar Általános Kőszénbánya RT. Nyugdíjintézetének Kossuth téri bérpalotája hozta meg számára 1927-ben.

Zárt pályázaton jutott a megbízáshoz, a kiemelt helyszín, és a munka jellege miatt nem kapott szabad kezet a homlokzatok tervezésében. Wälder Gyula, a historizáló korszak kiemelt építésze felügyelte a munkát és írta elő a homlokzat karakterét. Málnai kezét az arányok, a ritmus, a szobordíszítések elhelyezése, illetve a belső terek kialakítása dicséri. A házra jellemző minőségi iparosmunka nagyvonalú belső terekbe került – eddigre már jelentős díszlettervezői tapasztalat állt Málnai háta mögött. Ebbe az épületbe tervezte később egyetlen art deco ízű munkáját, az Elysée Kávéház modern, áramvonalas belső terét, melyről a friss törekvések iránt elkötelezett Tér és Forma elismerő cikket közölt. A Kossuth tér körút felőli sarkára tervezett nívós bérpalotáról számos lapban jelent meg méltatás. E munka révén Málnai visszakerült a vérkeringésbe, a villák mellett ismét tervezett bérházakat, melyek homlokzatain és részleteiben a MÁK palota eleganciája annak pátosza nélkül köszön vissza.

MÁK palota belsőMÁK palota most. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Visszafogottan historizáló homlokzatain is törekszik az egyszerűségre: jellemző a síkot enyhe plasztikával tagoló architektonikus díszítés, az elegánsan stilizált kovácsoltvas munkák és az utcaszint egységes kezelése. „Poszt-premodern” bérházain – mint a villáin is – inkább a késő reneszánsz, mint a barokk ízlése köszön vissza. 

Feltehetően a Kossuth téri megbízás sikerének eredménye a MÁK vezérigazgatójának, Vida Jenőnek épült bérház a Városmajor utcában. A barokkos díszítés amúgy nem volt jellemző Málnaira, ahogy Vida villájánál (ld. az előző részben), úgy itt nyilván megbízója ízlését tükrözi. Időben következő bérháza a Nagy Ignác utcában íves lépcsőházával, liftjével, nívós előcsarnokával kisebb léptékben a MÁK palota arisztokratikus megoldásait idézi, de a nagyvonalú, íves lépcsőházat befogadó torony az udvar felől – ahol egyébként megint felbukkannak a Málnaira jellemző gigantikus, úgyszólván posztmodern kővázák – meglepően modern külsőt kapott. Ugyanez a lépcsőmotívum ismétlődik a Szemere utcai bérháznál, melyet a második világháború utáni fia, a később Norvégiában karriert befutó Málnai László épít újjá modern stílusban. Károly körúti, sarokbérházának historizáló homlokzatai mögött az átjáró udvart a Magyar Építőművészetben közölt rajzok tanúsága szerint szintén a modern irányába mutató, letisztult architektúrával tervezte. Időben utolsó a Szilágyi Erzsébet fasorban, két telken felépült többlépcsőházas historizáló bérház, amely talán mérete miatt kicsit fáradt rutinnal rakosgatja egymás mellé a klasszikus motívumokat, csak az ívesen lekerekített, egész szinten végigfutó erkélyek kovácsoltvas korlátai és a kővázák idézik a Málnaitól megszokott eleganciát.

Károly körút, 1930.Szemere utca. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

1930-ban – miközben a modernizmus már itthon is kezd magának helyet követelni – a Magyar Építőművészet (melynek akkoriban szerkesztője, és 1939-ig munkatársa volt) ismét közölte Málnai munkáit – historizáló bérházait, villáit és bútorait. A klasszikus homlokzatok mögött megjelennek a mérnöki újítások, melyekről a publikációk után közölt reklámok tanúskodnak (a Szilágyi Erzsébet fasorban korszerű linóleum padlóburkolat, a MÁK palota gépészete, stb). Miközben a megbízói igényeknek engedve tervezte historizáló bérházait, 1932-ben a BNV-n felépült egy kilátója a MÁK termékének, a „Citadur” fantázianevű bauxitcementnek a reklámozására. A statikailag merész mérnöki szerkezetet a korabeli tudósítás szerint a neobarokkot pártoló Horthy is megcsodálta. 

Saját maga számára is épített szolid méretű bérházat 1928-29-ben, feltehetően a MÁK palota tervezési bevételét fektette be. Az alaprajzon itt is előkerül az íves lépcsőház, és a premodern korszakból ismert franciaudvaros beépítés, amit a szűk telek indokol. A homlokzatok Málnai kedvelt motívumait viselik, az alsó szinten rusztikus kváderezést, feljebb íves nyílásokat, melyek együttesen várszerű hatást keltenek. A historizáló Málnai saját háza feltűnően nélkülözi a díszítést, és igyekszik elsődlegesen az építészet ritmusára hagyatkozni. A kor igényeit kiszolgáló Málnai munkái már messzire távolodtak a kezdeti, haladó szellemű kísérletezéstől, de továbbra is tervezőjük szélsőségektől mentes habitusáról és finom ízléséről árulkodnak csakúgy, mint utolsó alkotó periódusának modern bérházai. 

A cikksorozat korábbi cikkeit itt olvashatjátok

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Magyar építészek is pályázhatnak az AADIPA műemlékes díjára

Magyar építészek is pályázhatnak az AADIPA műemlékes díjára

Negyedik alkalommal lehet pályázni az AADIPA nemzetközi díjra, amely a kortárs építészet és az épített örökség viszonyait vizsgálja.

A Shopmark 90 százaléka bérlőre talált

A Shopmark 90 százaléka bérlőre talált

A jól megszokott márkák mellett újít is a népszerű kispesti bevásárlóközpont.

„Mega-magas” épületek üvegfelületei

„Mega-magas” épületek üvegfelületei

A nagy szilárdságú, csúcstechnológiával készült üveglapok, amelyek napjaink felhőkarcolóit és magas épületeit borítják, ugyanannyira számottevő tényezők az épület teljesítménye szempontjából, mint a beépített beton és acél. Na de az ilyen a hatalmas szerkezetek kivitelezése esetén melyek a tényleges kihívások és milyen megoldásokat kínál a Guardian Glass üveggyártó cég?

Hirdetés