Dr. Mészáros Flóra, a Lantos. A kör végtelensége című kiállítás kurátora mesél

Lantos Ferenc (1929–2014) a huszadik századi magyar művészet úttörő figurájának organikus és geomatrikus absztrakt munkái sok esetben kiléptek a vászon világából. Progresszív vizuális világa, épületfrízeken, vagy land-art alkotásokban is testet öltött, kapcsolódva az április Építészet & Művészet tematikánkhoz. Az április 13-án Lantos. A kör végtelensége címmel nyílt tárlat a füredi Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galériában több mint ötven, különböző médiumú alkotással mesél a Lantos életmű egyik legkarakteresebb eleméről, a művész körmotívumhoz való viszonyáról. Dr. Mészáros Flórát, a kiállítás kurátorát kérdeztük, aki Lantos kutatójaként a közelmúltban megjelent Lantos című monográfiát is jegyzi. 

Vizuális rend a Zsdrál Galériában, fotó: Rádóczy Bálint


 

Fotó: Müller András

Kurátori szempontból hogyan értékelte a balatonfüredi Zsdrál Art galéria belsőépítészetét? Hogyan használta ki az enteriőrt?

A galéria kifejezésről sokaknak kisebb white cube-terek ugranak be. Éppen ezért is vonzott, hogy a balatonfüredi Zsdrál Art terében rendezzek tárlatot, hiszen a galéria építészete szakít a hagyományokkal és inkább a nyugati, alapítványi múzeumokat idézi meg, a mintegy 400 m2-es, döngölt beton és fehérre festett falakból, illetve hatalmas üvegfalakból álló épületével. A Lantos. A kör végtelensége című kiállítás kapcsán kurátori koncepciómban Lantos Ferenc (1929-2014) körelméletének egyre komplexebb megjelenését követtem végig.

Az intézményben a természetbeli motívumok egyértelmű körazonosítása, a letisztult köranalízisek, továbbá a megtalált vizuális rend eltérő technikákba való átültetése, végül a bonyolult matematikai művek kaptak egy-egy falat / teret.

A tárlat narratívája nemcsak a Lantos által teremtett vizualitásnak feleltethető meg, de annak az útnak is, ahogy a néző megértheti magát a nonfigurációt: a természetből induló absztrahálástól a konkrét művészeten át a komplexebb, szigorú geometrikus művészetig tájékozódhat. Ezzel nemcsak Lantos világában, de a sokak számára idegen nem-ábrázoló művészetben is könnyedén mozoghat.

A kitalált koncepcióval viszont a tér adottságaihoz is alkalmazkodnom kellett. Egyrészt a galéria látványos, fényes, monumentális jellege segítette az ideáimat. Másrészt a sokszögű óriástér mégsem tradicionális kiállítótér, így például kihívás rejlett a lépcsős feljárat melletti magas, nagy kiterjedésű betonfal és folytatásának kitöltésében. Tematikus elképzelésem alapján ide éppen Lantos vizuális nyelvrendszerét és a környezetművészeti eredményeit példázó alkotásai kerültek: a nagyméretű, látványos zománcai, egy teljes frízsor, illetve a Bauhaus színeket idéző grafikák, s festmények – amelyek kitöltötték a teljes említett teret.

Cél volt, hogy az épület megőrizze kortárs hatását, ugyanakkor a kiállítás jellege révén muzeális hatást is öltsön pár hétre.


A pécsi Viktória utcai óvoda frízsora és vázlata, zománc: 1969, fotó: Rádóczy Bálint


Lantos kutatójaként miben látja a művész pionír szerepét a nonfigurációban?

A pionír szó használatának nagyon örülök, mert kulcskifejezésként tér vissza a szerzőségem alatt jegyzett és a Zsdrál Art által kiadott, nemrég megjelent Lantos monográfiában. Lantos eszerint pionír a természetben megélt látványt geometrizáló teremtőnyelve kapcsán is, de a kortársait megelőző törekvéseivel is. Így a politikai presszúra miatt elzárt kulturális közegben egyedülállónak hat, hogy a nyugati művészetben való jártasság nélkül az amerikai és nyugati társaihoz hasonló minimalista és geometrikus kísérletekre jutott. A land art munkássága is úttörő hazai területen, elsőnek számít ezen a téren, de zománcaival is pionírnek tekinthető, főleg, hogy a teljes környezetre hatni kívánt: belső terek, épületfrízek fűzödnek a nevéhez. Emellett az első műanyag építészeti homlokzat díszítését is ő tervezte itthon körcentrikusan.


 


A kiállításon szereplő ötven munkából melyeket emelné ki?

Nehéz a választás, hiszen a Zsdrál Art erős anyagát rendhagyó módon magán-és közgyűjteményes kölcsönzések egészítik ki, a téma minél alaposabb reprezentálása, s az ikonikus művek teljes felvonultatása miatt. A kör végtelensége című tárlat négy egységben kalauzolja el a befogadót Lantos eltérő körszemléletébe. Először azt vizsgálja, amikor Lantos a naturából levezethető elemként értelmezi a kört. A virág teremtése című négy grafikából álló képsorozat (Zsdrál Art) egy gerberához/napraforgóhoz hasonló virág megszületését és virágzását járja körbe. Lantos egyértelmű vonalkiemelésekkel jelöli, hogy maga a jelenség egészében kör formát ír le, és a növekedéssel arányosan is megmarad a cirkularitás. A természet működésének, a teremtett rend struktúrájának és az absztrakció megértetésének éppúgy a tanúi lehetünk ezen a csodálatos, edukatív tanulmánysorozaton. A további egységben a Lantos által teremtett moduláris nyelv, majd annak környezetművészeti kiterjesztése, majd zárásként a kör felbontása, matematikai lehetőségek (interferencia) elevednek meg a galériában a műalkotások révén. Az óvodás épületfríz, vagy a land art alkotás mellett önálló zománcai is hangsúlyosak. Lantos az 1960-as évek végétől kezdve kilép a megszokott „táblakép keretből”, és zománcok révén kísérletezik a körrel mint formával. Ebből a periódusból az egyik legizgalmasabb darabot láthatjuk a tárlaton, egy olyan 69-es zománcot, amely fekete és fehér kontrasztja mentén rácsszerkezetbe osztott körcikkelyben, Jackson Pollock gesztusszerű megoldásait idézi – miközben Lantos nem ismerhette az amerikai példát (Budapest-A. Gyűjtemény).

 Körkompozíció, 1967


 Kérem, meséljen a land art installáció koncepciójáról, illetve az épületfrízről...

Lantos Ferenc a kassáki hitvallást, “a mindenki számára elérhető művészet” eszméjét hirdette, s tudatformálási lehetőséget látott a nonfiguratív művészet környezet-és építőművészetre való kiterjesztésében. Munkái a befogadó természethez való viszonyát, a teremtett rend megértetését tűzték ki célul egy olyan korszakban, amikor az absztrakt formákhoz az akkori szocialista kultúrpolitika nem kívánt semmilyen jelentéstartalmat társítani. Éppen ezért is izgalmas, hogy az általa kidolgozott vizuális rendszer elsők között a fiatalok körében, óvodák frízsorain bukkant fel. Így az 1972-ben a székesfehérvári Tulipános óvodán – amely alkotásáról kapta a nevét és máig megtekinthető eredeti formájában – vagy ugyanebben az évben a pécsi Viktória utcai óvoda frízsorán. Utóbbi elemsor a Zsdrál Art „mentése révén” restaurálás után kiállításra került a galéria felső szintjén. Az egykori gyermeknevelő intézmény fríze, architekturális részlete, a körnegyedekből teremtett „szívforma” ismétlései kék és fehér koloritokban pompázik a néző szeme előtt, vagyis sajátosan funkciójától megfosztva, képként is működik.

Land art installáció, fotó: Rádóczy Bálint

 

Míg a land art installáció Lantos egy másik teremtett alakzatát, a körből és egyéb geometrikus formákból kreált tulipánnak tetsző alakzatot helyezi a fókuszba. A befogadó a tulipános zománcok műfüves talajon való rögzítése és az ablak mögött feltáruló park révén az 1960-as évek végi pécsi tettyei parkban installált zománclapok között érezheti magát.


 

Hogyan értékeli a kiállítást a megnyitó után?

Az esemény egyik különlegessége volt, hogy a belső térben elhelyezett land art installáció mellett, az épület előtti kisebb parkban is egy land art minikiállítást rendeztünk be. Lantos zöld környezetbe helyezett tértanulmányai vezették be a nézőt a kör világába.  Nagyon sikeres megnyitót tudhatunk magunk mögött, körülbelül kétszázan jártak Balatonfüreden a vernisszázson. Számomra a leginkább pozitív visszajelzés, hogy a koncepció – a lantosi életmű mellett a nézőt a nonfigurációban kalauzoló narratíva – több visszajelzés alapján beigazolódott:

az absztrakttól idegenkedők is jártasnak érezték magukat az organikus absztrakt művészet, vagy a geometrikus absztrakció világában.

Kiállítósmegnyitó, fotó: Rádóczy Bálint




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Absztrakt művészet a vásznon túl | Lantos kiállítás

Absztrakt művészet a vásznon túl | Lantos kiállítás

Dr. Mészáros Flóra, a Lantos. A kör végtelensége című kiállítás kurátora mesél

Feltekert szőnyeget idéz a világ első szőnyegmúzeuma

Feltekert szőnyeget idéz a világ első szőnyegmúzeuma

Az azeri szőnyegek a minták sokféleségéről, az élénk színekről és a különböző szövési technikákról híresek.

Mitikus utazások – Szunyoghy Viktória kiállítása a K Galériában

Mitikus utazások – Szunyoghy Viktória kiállítása a K Galériában

Egy vérbeli festő kiforrott stílussal, és kifogyhatatlan kísérletezőkedvvel.

Hirdetés