Az átlagkeresetekről közölt statisztikát nemrég a KSH.

Januárban 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete. A bruttó átlagkereset 411 000 forint volt januárban, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint – írta nemrég a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva az MTI. Ugyanakkor az ipar, építőipar és szolgáltatószektor bérköltségeit európai összevetésben mutató grafikon kijózanító képet mutat.

„A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 280 500 forintot ért el, 9,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva – írta március utolsó napján az KSH. – A reálkereset 6,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,7 százalékos növekedése mellett.”

Igaz, a KSH adatai szerint lényegében minden szektorban emelkedtek a bérek, azért kevésbé jó hírek is vannak: a legalább öt munkatárssal működő vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma például 49 ezerrel csökkent tavaly februárhoz képest, míg a közfoglalkoztatottak száma 6 ezerrel csökkent egy év alatt. 

Lemaradt az építőipar

„Az iparban és az építőiparban az átlagosnál alacsonyabb 7,3, illetve 7,6 százalékos volt a keresetek emelkedése (...), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén második hónapja csökkentek a keresetek, januárban 1,9 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál” – jegyzi meg a jelentés.

És mellékeltek egy grafikont is, ami alapján az „ipar, építőipar és szolgáltatószektor” bérköltségei a legalacsonyabbak közt vannak az EU-ban, csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg:

A béreket ugyanakkor hosszabb távon felfelé hajtja, hogy az építőiparban lévő szakemberhiány ismét a koronavírus-járvány előtti szintre emelkedett. A Mapei 4450 fő megkérdezésével készült országos kutatása alapján átlagosan 133 napot kell várni szakemberre – két héttel többet, mint 2020 júliusában, és mindössze két nappal kevesebbet, mint múlt év februárjában, a pandémia előtt.

„A jelenlegi 133 nap nagyon hosszú várakozási idő, az ideális egy-két hónappal szemben. Az adatokból úgy tűnik, hogy a szakemberhiány pandémia előtti szintre emelkedésében vélhetően az otthonteremtési és felújítási támogatások hatására javuló felújítási hajlandóság játszik szerepet” – mondta Markovich Béla, a cég ügyvezetője.

A felmérés szerint a legkevesebbet ácsra kell várni (94 napot), a legtöbbet gépészre (157 napot) és villanyszerelőre (145 napot).




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Marketnél a profizmus minden területen érezhetően jelen van

A Marketnél a profizmus minden területen érezhetően jelen van

Interjú Puszta Laurával, a Market Zrt. operatív HR vezetőjével.

Beszerzési munkatársat keresünk

Beszerzési munkatársat keresünk

Elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett szakember jelentkezését várjuk. 

Kivitelezési előkészítő mérnököt keresünk

Kivitelezési előkészítő mérnököt keresünk

Lehetőség elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett munkavállalónak.

Hirdetés