Az egykori szálloda 1964-ben épült a város új központjának részeként, de mára jelentős felújításra szorul az állapota.
A toronyépület 84 szobás hotelként működött, ma viszont szinte szerkezetkész állapotban várja új tulajdonosát. Az árverés 270 millió forintos kikiáltási árról indul, ami négyzetméterre vetítve mindössze 75 ezer forintot jelent.
Salgótarján különös helyet foglal el a hazai városfejlődés történelmében. Bár megyei jogú város, jelenleg Magyarország egyetlen olyan megyeszékhelye, ahol nem működik klasszikus értelemben vett hotel. Ennek a hiánynak évtizedek óta szimbolikus alakja az 1964-ben átadott Karancs, amely immáron több mint húsz éve üresen áll. Az ikonikus toronyépület most ismét felbukkant a bírósági árverési rendszerben, rendkívül alacsony, négyzetméterenként mindössze 75 ezer forintos irányárral. A licit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar rendszerében érhető el.
A modern városközponttal együtt 1964-ben adták át, és már megnyitásakor a vidéki szállodaépítés kiemelkedő példájának számított.
A hotel bezárása után Salgótarján sajátos helyzetbe került: ma ez az egyetlen megyei jogú város Magyarországon, ahol nincs üzemelő szálloda. Az érkező céges vendégek, konferenciarésztvevők vagy turisták kénytelenek a környező településeken foglalni, ami hosszú távon gátolja a helyi gazdaság fejlődését. A városközpont revitalizációja is félkésznek hat a Karancs torony nélkül: az épület a főtér meghatározó eleme, így sorsa nemcsak ingatlanpiaci, hanem városépítészeti kérdés is.
A hotel több mint húsz éve üres. A belső terek nagy része bontott vagy hiányos, a gépészet elavult, egyes szintek gyakorlatilag szerkezetkészre vannak visszacsupaszítva. Mindez erősíti azt a benyomást, hogy az épület ma „kísértetszállóként” áll a városközpontban – ugyanakkor a méret, az elhelyezkedés és az építészeti kötődés miatt továbbra is komoly potenciált jelent egy új befektető számára.
A jelenlegi értékbecslés 720 millió forintot állapított meg, ám az árverési kiírásban szereplő minimálárként meghatározott 270 millió forint jelentősen alacsonyabb. Ez négyzetméterre leosztva mintegy 75 ezer forintot jelent, ami egy megyeszékhely központi épületénél szinte példátlanul alacsony összeg.
Az épület funkcionális megújítására korábban már konkrét tervek is születtek a SAGRA architects stúdiótól. A tervek 145 férőhelyes éttermet, 200 fős rendezvénytermet és egy tetőteraszos bár kialakítását is tartalmazták. Mivel a földszinti lepényépület időközben magántulajdonba került, a szálloda recepcióját az első emeletre helyezték volna – ez a megoldás akkor építési engedélyt is kapott, de a beruházás végül elmaradt.
Szakértők szerint a megújuló hotel jelentős szerepet játszhatna a helyi turizmus és a vállalati vendégkör bővítésében. A térség adottságai – ipari betelepülők, határközeli üzleti forgalom, természetjárás, konferenciaturizmus – indokolttá tennék egy középkategóriás vagy felső-középkategóriás hotel működését.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
