A konferencia fókuszában ezúttal a körforgásos gazdaság anyagai, az anyagkutatási innovációk társadalmi felelőssége, az anyagtudomány jövőformáló dimenziói állnak.

Hirdetés

A körkörösség témáját négy különböző szinten közelítik meg. A Synergy with Flora and Fauna szekció több-mint-emberi perspektívából vizsgálja a design új lehetőségeit, az emberközpontúság helyett az ökológiai egyensúly, a planetáris egészség szempontjai kerülnek a középpontba. A Circular Seeds track előadásaiban a fókusz az anyag egyedi viselkedésén van, és azon, hogyan alkalmazkodik ehhez a tervező a formaalakítás során. A Linking Academy & Industry szekció az akadémiai innováció és az ipari alkalmazás között épít hidat, bemutatja a körkörös anyagtechnológiai tervezés lehetőségeit a digitálisan vezérelt, gépi alapú és ismételhető folyamatok tekintetében. A Circular Scalability track pedig rendszerszintű példákon keresztül vizsgálja, mi működik és mi nem, amikor a körkörösséget skálázható ipari folyamatokba illesztjük.

A konferencia programjában több izgalmas előadó is a maker kultúrából indult, és mára a design és az ipar meghatározó alakjává vált. Davide Gomba legendás Arduino-szakértő és az első olasz Fablab létrehozásával vált a nemzetközi maker-mozgalom hősévé, míg Bas van Abel a Waag Society-ből és a DIY elektronikából kiindulva alapította meg a Fairphone-t, az otthon javítható és upgadelhető mobiltelefont, amely a körforgásos technológiai ipar emblematikus terméke lett. Kristina Andersen (TU Eindhoven) és Kovács József (MOME) a digitális kézművesség és a közösségi kísérletezés képviselői, Gerstenkorn Amália pedig a Z generációt képviseli, maker szemléletet adva a digitális gyártáshoz. Munkásságuk jól mutatja, hogyan vált a maker szemlélet a közösségi műhelyekből kiindulva a fenntartható innováció és az ipari megoldások kulcsfontosságú mozgatórugójává.

Az esemény vendége lesz a Pan-Projects társalapítója, Kazumasa Takada az ipari melléktermékek kísérleti újrahasznosítását kutatja, nemrég a WIRED magazin vendége volt Japánban és a regeneratív design potenciáljáról beszélt a várostervezésben. Érkezik a szomszédos Szlovákia kiemelkedő designere Vlasta Kubušová, a német design nagydíjas Crafting Plastics! Stúdió társalapítója, aki az idén két kollégájával megalapította a Better Matter stúdiót Hollandiában, a Design Academy Eindhovenben. Az anyagtervező, kutató és oktató a designvezérelt anyagtervezés egyik követeként a design, az anyagtudomány és a fenntartható innováció határterületein fejleszt a játékoktól a belsőépítészeten át a gasztroterületig használható körkörös anyaghasználati gyakorlatokat.

Számos előadó tevékenysége a bioanyagok és mikroökoszisztémák körül forog. Ilyen az olasz Barbara Pollini az Aalto Universityről, aki a biodesign szemszögéből mutat rá a lassú, helyi és regeneratív folyamatok jelentőségére, az életképes ökoszisztémák városi környezetben való kialakításának fontosságára. Előadásán túl Minimum Viable Ecosystems címmel workshopot is tart, amely a biodiverzitást támogató, bioreceptív szobrok, installációk, felületek létrehozásának módját ismerteti meg a résztvevőkkel.

Az egyetem vendége lesz a brazil Rebeca Duque Estrada, aki jelenleg a Stuttgarti Egyetem (ICD) kutatója és szálas kompozit anyagokat alkalmazó hibrid rendszerfejlesztéssel, a gyártás automatizálásának különböző módjaival foglalkozik, különösen természetes rostok és faanyagok kombinációját illetően. A gyakorlati fókuszt erősíti a Studio Nima is, amely workshopján a terület innovációinak skálázási lehetőségeit járja körbe, vagyis azt, hogyan juthatnak el a legfrissebb bio-anyagfejlesztések a laborból a piaci környezetbe.

Aki az anyagfejlesztés legendás alakjaira kíváncsi, annak szól Chris Lefteri, a Materials for Design és a Making It szerzőjének előadása; a nemzetközi szaktekintély újabb és újabb kiadásban megjelenő bestsellereivel évtizedek óta formálja a tervezők gondolkodását arról, hogyan lehet az anyagokat aktív folyamatalakítóként kezelni, mit mire és hogyan érdemes használni az ipari terméktervezésben. Munkáiban részletesen megszólít minden anyagot a fától a műanyagig, és azok felületkezeléséről is kimerítően ír.

A kanadai Ron Wakkary professzor az anyagokról a spekulatív design dimenzióiban gondolkodik, a több-mint-emberi tervezés elismert kutatója, aki munkáiban az emberközpontú design határainak újragondolását és a technológia, az ökológia, valamint a spekulatív gondolkodás összekapcsolását vizsgálja. Nem csak a Simon Frazer Egyetem oktatója, de az Everyday Design Studio alapítója is, utóbbi az interakciótervezésre és kutatásra fókuszál.

Az építőipar anyagairól is szó esik majd: professzor Philippe Block (ETH Zürich) például a fenntartható betonépítésről osztja meg legújabb kutatásait, Losonczi Áron építészmérnök pedig világszabadalmáról, az első fényáteresztő betonanyag, a Litracon további fejlesztési irányairól beszél majd.

A Future Materials konferecia idén a Budapest Design Week hivatalos programjának része, kapcsolódó műhelyeivel, kiállítással a régióban egyedi lehetőséget kínál a körkörös gazdaság és az anyagok iránt érdeklődőknek arra, hogy korszerű ismereteket szerezzenek a témában. A szakmai esemény minden érdeklődőt vár, az előadásokon, panelbeszélgetéseken keresztül új alapokra helyezhetjük viszonyunkat a minket körülvevő anyagokkal, a természetre nem csak nyersanyagforrásként, hanem olyan partnerként tekinthetünk, amelynek igényeit a bolygó egyensúlya érdekében figyelembe kell venni.

A jövő anyagai konferencia a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alapból valósul meg.


Anyagok, szerkezetek, élő rendszerek — építészet és építőipar-fókusz a Future Materials konferencián

A jövő építészetében az anyag nem csupán alapanyag, hanem lehet akár ökoszisztéma is. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Future Materials konferenciáján olyan szakemberekkel lehet talélkozni, akik újraformálják az építőipar és az építészet anyaghasználatát a fenntarthatóság és a technológiai innováció eszközeivel.

Philippe Block (ETH Zürich) a fenntartható betonépítészetről tart előadást. A magasépítészeti szerkezettervezés, a számítógépes mérnöki modellezés és a fenntartható építés digitális gyártástechnológiáinak nemzetközileg elismert szakértője.

  • Losonczi Áron, LiTraCon fényáteresztő beton feltalálója, az anyaginnováció és a mérnöki kísérletezés metszéspontján dolgozik, megmutatva, hogyan válhat a beton újra érzékeny és esztétikai közeg.
  • Kazumasa Takada (PAN-PROJECTS) építőipari és egyéb ipari melléktermékekből hoz létre kísérleti építészeti struktúrákat, feltárva a körforgásos anyaghasználat új lehetőségeit.
  • Barbara Pollini (Politecnico di Milano) Minimum Viable Ecosystems through Bioreceptive Design Principles című workshopján pedig azt vizsgálja, miként válhat az épített környezet az élő rendszerek részévé – hogyan alakíthatunk ki olyan felületeket, amelyek támogatják a biodiverzitást és a természet spontán visszatérését az emberi terekbe.
  • Dana Saez építész, anyagkutató, oktató. Főként micéliumalapú kompozitokkal dolgozik, és társszerzője egy lignocellulóz-alapú anyaggyártási eljárásnak, amelyet Németországban, az EU-ban és az USA-ban is szabadalmaztattak. Fenntartható anyaginnovációs kutatásaiban különösen a bioalapú megoldásokra fókuszál, munkái több nemzetközi kiállításon és tudományos publikációban is megjelentek, legutóbb az idei Velencei Építészeti Biennále CONQ projektjének tanácsadóként dolgozott, idén októberben pedig megnyitja stúdióját, a Studio Hansent Kölnben.
  • Rebeca Duque Estrada brazil építész és kutató a stuttgarti Számítógépes Tervezési és Építési Intézetben (ICD). Munkája a természetes szálas kompozitok és faanyagok számítógépes tervezés és robotikus gyártás révén történő kombinálására épülő bioalapú hibrid rendszerekre összpontosít. TEDx előadó és az Autodesk Build Space korábbi rezidens; az ITECH mesterképzésének előadója, és több díjnyertes projektben is közreműködött.

Az október 15 és 17 között megrendezett konferencia nemcsak inspirációt, hanem gyakorlati irányokat is kínál azoknak, akik az építészet, az anyagtudomány és a fenntartható ipar határterületein dolgoznak, vagy érdeklődnek ezek iránt.

Konferencia programpontok:

  • Okt. 16. // 14:20 // Barbara Pollini: Growing Grounded: Interdisciplinary and experimental design for regenerative practices (Földből fakad: interdiszciplináris és kísérleti design a regeneratív gyakorlatokért)
  • Okt. 16. // 14:40 // Dana Saez: Beyond Standards: Material Grounds for Design (Túl a szabványokon: a tervezés anyagi alapjai)
  • Okt. 16. // 15:45 // Kazumasa Takada: Architecture of By-products (Építészet ipari melléktermékből)
  • Okt. 17 // 11:50 // Rebeca Quque Estrada: From Field to Form: Three paths for building with fibers (A mezőtől a formatervig: három módszer a rostalapú építésben)
  • Okt. 17 // 13:15 // KEYNOTE // Philippe Block: Rethinking Concrete Construction: Digital, sustainable, circular (Beton újragondolva – digitális, fenntartható, körkörös)
  • Okt. 17 // 14:45 // Panelbeszélgetés
  • Sustainable Innovation: Competing Visions of IP and Openness (Fenntartható innováció: a szabad felhasználás és a levédett öteletek versengése)
  • Losonczi Áron, Gudlin Zsófia and Davide Gomba. Moderátor: Dr. Gubicz Flóra Anna
  • WORKSHOP:
  • Okt. 17 // 15:30-18:00 // Workshop // Barbara Pollini: Minimum Viable Ecosystems through Bioreceptive Design Principles (Életképes mikroökoszisztémák felépítése a bioreceptív tervezés elveivel

Dátum: 2025. október 15–17., szerda–péntek
Helyszín: MOME Campus

További információ és jegyek ezen a linken, a Facebook-esemény pedig itt található.

Forrás: Sajtóinformáció




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Hogyan foglaljuk vissza a természeti tájat a városi környezetben?

Hogyan foglaljuk vissza a természeti tájat a városi környezetben?

Michael Smythe előadása a MOME-n.

„Hátra kell lépni”

„Hátra kell lépni”

Beszélgetés Kozma Dániel tervezőgrafikussal.

A járműtervezés fellegvára nyílik a MOME-n

A járműtervezés fellegvára nyílik a MOME-n

A MERCEDES vezető designere nyitotta meg a MOME MOBILITY DESIGN LAB-et

Hirdetés