A Snøhettát kérdeztük a Déli Városkapu mestertervéről.
Nemrég ismét összetűzésbe került a Főváros a kormánnyal, amikor kiderült, hogy a Budapesti Diákváros helyén épülne meg a kínai Fudan Egyetem elitkampusza. Ezért bekértük a világhírű norvég építésziroda, a Snøhetta által elkészített mestertervet, hogy megnézzük, milyen is lenne a Budapest Déli Városkapu városrész, ahol egyszerre több mint 10 ezer magyar fiatal tölthetné diákéveit.
A Déli Városkapu Program célja, hogy a dél-pesti és észak-csepeli, jelenleg elhanyagolt területen egy élhető, új városrész jöjjön létre. A városfejlesztésre kiírt 2018-as pályázaton a norvég Snøhetta építésziroda mesterterve lett az első helyezett.
A Snøhetta javaslata a Budapest barnamezős részén megvalósuló új városrész kialakításához a víz tudatos felhasználására összpontosít, amivel határozott identitást teremt a víz mellett felépülő új negyed számára. Külföldi építészirodaként a Snøhetta számára különösen fontos volt a Dunát – Európa második legnagyobb folyóját, a budapesti identitás kiemelten fontos részét – minél szorosabban integrálni a helyiek életébe, ami jelenleg erősen korlátozott.
A Snøhetta úgy készítette el a városközponttól csupán néhány kilométerre található új városrész tervét, hogy a vízzel, mint „városformáló” elemmel tervezett, ami a folyóval közvetlen kapcsolatban álló, élettel teli tereket hoz létre, úgy hogy a 135 hektáros, jelenleg kihasználatlan területen egy félszigetet alakít ki.
  |
A Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) mentén fekvő terület jelenleg független a folyó dinamikájától, de új csatornákkal megkönnyíthető lenne a vízzel való közvetlen érintkezés – áll az építésziroda leírásában. A folyó közelsége mellett a mestertervet a terület sűrűn lakott jellege, felhasználásának sokszínűsége, a közterületek könnyű elérhetősége, az épületek változatossága, a meglévő városképi jellegre való reflektálás és az épített struktúrákba és természetes dinamikába való integrációs törekvés határozta meg. A mesterterv alapja egy erős koncepció, mely a terület jövőbeli lakóira és a jelen olyan kihívásaira fókuszál, mint a klímaváltozás.
„Elképzelésünk fókuszában az identitás, a sokszínűség és a fenntarthatóság áll. A mesterterv egy sűrűn lakott városi keretet határoz meg, változatos felhasználási lehetőséggel és épülettípusokkal, sokféle ember és életstílus számára. A városrész folyó melletti elhelyezkedése hozzájárul mind a nyilvános városi vízpart létrejöttéhez, mind a rekreációra és a városi esővíz-menedzsment számára kialakított úgynevezett wetlandek (vizenyős területek) kialakításához. Ily módon a Budapest Déli Városkapu területe jövőbeni városrészek számára mintaként szolgálhat, egyúttal jól kapcsolódik a meglévő városi struktúrához” – magyarázta Patrick Lüth, a Snøhetta innsbrucki stúdiójának egyik tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.
A terület egy új zöld-kék infrastruktúra köré épül fel, rekreációs terekkel, közterekkel, valamint olyan vízelvezető területekkel, melyek összegyűjti és felhasználják az esőt és a felszíni vizeket, amit megtisztított formában a Duna mellékfolyójába vezetnek, ami által létre jön a víz természetes cirkulációja. A zöldtetők és elvezető csatornák, az esőkertek és a növényi-alapú tisztítórendszerek mind ennek a zöld-kék infrastruktúrának a részét képezik, ami ugyancsak gondoskodik a kellemes mikroklímáról, megakadályozza a hőszigetek kialakulását és növeli a város biodiverzitását. Egy lineáris park követi az RSD partszakaszát, ami egyben utal a város történetére.
  |
Megvalósulása után nagyjából 16 ezer ember élhetne az új városrészben, közülük mintegy 12 ezer diák, emellett további 15 ezer ember dolgozna itt. A városszerkezetet így mind a multifunkcionális nyitott terek, utcák, körutak és terek, mind a „városi blokk” értelmezése formálja. Az épületek változatos megjelenése, magassága és funkciója a sokoldalú és sokszínű városi jelleg erősítené. Történelmi ereklyeként és jövőbeli kulturális épületként az egykori vásárcsarnok éke lehetne ennek a városi szövetnek. A Nagyvásártelep épülete előtti tágas tér csatlakozna a folyóhoz, míg a félsziget déli csúcsán egy új kulturális épület jönne létre. A szemközti folyóparton kiterjedt parkok, sportlétesítmények és egy természetes folyópart jönne létre.
  |
Az új épületek kialakításánál és későbbi üzemeltetésük során is érvényesülnének a felhasznált energia csökkentését célzó ökológiai megfontolások. A tetőfelületek 30 százalékát fednék le napelemek. A kerület fűtésére és hűtésére geotermikus energiát és egy közeli szennyvíztisztító telep hőcserélő rendszerét használnák fel. A mobilitás kialakítása pedig a tömegközlekedésre, a kerékpárosokra és a gyalogosokra koncentrálna.
Déli Városkapu mesterterve a fenntartható városfejlesztés innovatív megközelítésein alapul, és újraértelmezi az európai városok jól ismert alapelveit. A jövőkép megőrzi Budapest strukturális és városképi adottságait, miközben egy könnyen elérhető, élettel és vízparttal teli új városrészt hozna létre a budapestiek és az idelátogatók számára.
Frissítés: kedd délután a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség az atv.hu-nak kijelentette: „A Diákváros fontos kormányzati terv, fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett.”
Budapest Déli Városkapu Mesterterv
Megbízó: BFK Budapest Fejlesztési Központ
Építészet és tájépítészet: Snøhetta
Helyi építész: Sporaarchitects
Közlekedési stratégia: Verkehrsingenieure Besch und Partner
Környezettervezés és hidrológia: DREISEITLconsulting
Közlekedéstervezés: Közlekedés Kft.
Urbanisztikai terv: Kotsis István, Mayer Andrea
Közművek: Főmterv
Kulturális szakértő: Juhász Ákos
Költségterv: BIM Design / Kocsis András
További látványtervek a galériában.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
