Hirdetés

A képzőművész korai alkotásait – rajzait, (test) nyomatait és fényképeit – mutatják be. 

Hirdetés

Az Online View Rooms az Art Basel virtuális platformja, amely ebben a jelenlegi, különleges járványhelyzetben a világ vezető galériáit összeköti a gyűjtők és művészetkedvelők globális hálózatával. De az online világ által nyújtott lehetőségek minden bizonnyal meghatározóan fontosak maradnak akkor is, ha a COVID hullám elmúltával fizikai értelemben is mindenki jelen lehet majd Bázelben: változatos művek és műfaji sokszínűség jellemzik a mostani virtuális felhozatalt is.

Wheatfield: a confrontation – Battery park landfill, Manhattan, Agnes Denes a mezőn, 1982

Az Online View Rooms Pioneer programja azonban nemcsak 25 ország 100 különböző és ígéretes galériát ajánl a művészeti vásárok körül mozgó több ezer galéria közül, hanem szerzőjük, Emily McDermott ebből a top 100-ból is külön is kiemelt hét olyan galériát és projektjüket, amelyek 2021-ben szerinte újradefiniálhatják azt, ami művészet lehet.

Felsorolásában a budapesti acb Galéria szerepelt az első helyen, akik idén Agnes Denes, a New Yorkban alkotó 90 éves képzőművész különleges műveit mutatják be az Art Basel galériás világának.

Az OVR Pioneer program március 25-étől lesz majd hozzáférhető március 27-ig, szombatig.

Az Art Basel online platformján az acb Galéria most a New York-i Agnes Denes (1931, Budapest) képzőművész korai alkotásait - rajzait, (test) nyomatait és fényképeit -, mutatja be. A művész Dénes Ágnesként Magyarországon született, majd a világháború alatt családja előbb Svédországba, később az Egyesült Államokba költözött. Sikeres festőként kezdte, majd a filozófia és a természettudományok iránt kezdett érdeklődni, és a hatvanas években így lett a világ első ökológiai művészeti alkotásának készítője.

Wheatfield: a confrontation – Battery park landfill, Manhattan, a Szabadság szoborral a háttérben, 1982

A mostani válogatásban Denes papírmunkáit, geometriai térképvetítési rajzait, valamint a két legismertebb földművészeti alkotását ábrázoló fényképeket vonultat majd fel az acb Galéria.

Agnes Denest leginkább különleges land art művészként ismerték meg, de műveit leegyszerűsítés lenne egyetlen kategóriába sorolni: rendszerint konceptuális műveket alkot, ezekben a gondolat mindig nagyon erős és elsődleges, de számára a vizuális megjelenítés is legalább annyira fontos. 

A bázeli bemutatásban két meghatározó mű dokumentációja szerepel: a Manhattanben készült Búzamező, illetve a finnországi Fahegy. Előbbi, 1982-es projektjében New York szívébe, a Manhattan déli részén, a Wall Street és a World Trade Center közvetlen közelébe, egy korábbi hulladéklerakót előbb szántóvá alakított, majd ott két hektáron hullámzó búzamezőt hozott létre – később, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás során idekerültek az összeomlott tornyok romjai. Az 1996-ban elkészült Fahegy – Élő időkapszula pedig egy finnországi környezet-rehabilitációs projekt volt: itt egy különleges tulajdonosi konstrukció keretében 11ezer ember ültetett el egy – egy fenyőfát az aranymetszés szabályai szerint alkotva erdőt egy korábbi sóderbánya területén. (Részletek az életrajzban.)

Agnes Denes

Vera Molnar és a nemrég elhunyt Reigl Judit mellett Agnes Denes a legfontosabb külföldön élő, magyar származású női művész. Ismertsége azonban elmarad két említett pálya- és kortársa mögött, mivel műveit sokkal csak dokumentálni lehet, mint bemutatni. Agnes Denest az örök természet és a halandó ember közötti viszonya érdekelte, az emberi környezet változásai és az őselemek – a föld, a levegő, a víz – és az ember ezekhez való viszonya.

Wheatfield: a confrontation – Battery park landfill, Manhattan, zöld búza, 1982

Munkáit a 2008-ban, a Ludwig Múzeumban bemutató tárlat (Agnes Denes: A harmadik évezred művészete – egy új világkép teremtése) bevezetője így méltatta: „Agnes Denes szerteágazó műfajokban és legkülönbözőbb médiumok felhasználásával megvalósított műveiben eleven és invenciózus módon használja fel és értelmezi újra az egyes tudományterületek, a természet- és társadalomtudományok, a filozófia, a nyelvészet, a pszichológia, a történelem és a szociológia elméleti eredményeit és lényegíti át azokat egészen kivételes esztétikai érzékenységgel megalkotott műalkotásokká. Városi és természeti környezetben megvalósított nagy léptékű “public art” projektjei, maradandó emlékművei az ökológiailag tudatos, felelős gondolkodás szükségességének”.

2018 végén az acb Galéria mutatta be önálló kiállításon (Agnes Denes: Visual Philosophy 1968-2018) néhány nagyobb sorozatát, többek között a a Piramisok-at és a Térképprojekciók-at.

Wheatfield: a confrontation – Battery park landfill, Manhattan, óceánjáró a Hudsonon, 1982

2019-ben aztán, amikor nagy kiállítást kapott New Yorkban, 88 évesen a New York Times is újra felfedezte. (A cikk szerzője személyesen is követte, amikor 1982-ben egy tavaszi napon abban a bizonyos manhattani hulladéklerakóban önkéntesek hosszú barázdákat ásnak és búzát vetnek bele. Augusztus közepére kéthektárnyi derékig érő búza érett volt a vágásra. A városi búzamezőből kilátás nyílt a közeli ikertornyokra és a délre fekvő Szabadság-szoborra. Aztán jött az aratás, a búzamező eltűnt, de a több mázsányi termést az emberek kis csomagokban hazavihették és újra elültethették, a projekt vándorkiállítása pedig három év alatt a világ 28 városába jutott el. És nem veszett el a szalma sem: az a New York-i rendőrség lovainak jutott. 

Agnes Denes első „környezetművészeti” munkája, a Rizsföld több mint 50 éve, 1968-ban készült - ezt ma sokan az amerikai művészet első land art alkotásaként tartják számon. Ekkor egy kis rizsültetvényt hozott létre, méghozzá ott, ahol a Niagara-vízesés 12 ezer évvel ezelőtt megszületett. Ott az indiánok által megszentelt erdő fáit egy-egy vaslánccal jelölte meg, az erdő közepén pedig egy saját haikuját tartalmazó időkapszulát ásott el. „Ezáltal a tézis-antitézis-szintézis szimbólumát sikerült megteremtenem. A rizs az életet, a fák jelölése a természetbe való beavatkozást és végül az időkapszulába zárt egypéldányos versem elásása a földdel való szimbiózist jelentette. A földhöz, a földgolyót borító anyaghoz való viszonyunkat értelmeztem...” nyilatkozta 2005-ben a Magyar Narancsnak.  „…A természet közvetlenül, közelről átélt, hatalmas ereje ráébresztett, hogy ki is vagyok, s hogy mennyire kicsi pont az ember a természetben. … Így vált egyértelművé számomra, hogy az örök természet és a halandó ember közötti viszony mennyire groteszk. Azóta csak ez érdekel”.

Wheatfield: a confrontation – Battery park landfill, Manhattan, Kék és az egykori WTC ikertornyai, 1982

Újabb 14 évvel később ismét egy emblematikus, négy évet igénybe vevő projekt következett Finnországban. A Fahegy – Élő időkapszula - 11,000 fa, 11,000 ember, 400 év környezet-rehabilitációs projektjében, a 11ezer közreműködő résztvevő úgy ültetett el egy-egy fenyőfát a Tampere közelében levő Ylojarvi-ban, egy korábbi sóderbánya területén, hogy az erdő közben 400 évre szóló állami védettséget is kapott. A telepített erdőt mértani rendben, spirálisan telepítették az önkéntesek, akik egyben tulajdonjogot is szereztek az elültetett fájukra – sőt ez a tulajdon – a négy évszázadra - generációnként átruházható is lett. 

A land art, majd környezettudatos művészet (öko-art) úttörője és kiemelkedő művelője már évtizedekkel ezelőtt is nagy figyelmet keltett monumentális természeti projektjeivel, de a 21. század klíma vészhelyzete mára újra aktuálissá tette.

Közlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Óvatosabban tervezzük az otthonaink felújítását, de a napelemes tetőcserép továbbra is nyerő

Óvatosabban tervezzük az otthonaink felújítását, de a napelemes tetőcserép továbbra is nyerő

Halasztás és költségoptimalizálás az otthon projekteknél.

Hipnotikus térszimfónia Szegeden és Budapesten

Hipnotikus térszimfónia Szegeden és Budapesten

Somló Dávid Drift című hipnotikus mozgás- és hangkoreográfiáját kétszer láthatod augusztusban.

Designer legyező, transzformertáska és foszforeszkáló plakát

Designer legyező, transzformertáska és foszforeszkáló plakát

Mindez a vasárnapi WAMP Hegyvidéken, a MOMkult előtti sétányon.

Hirdetés