A vasútállomás koncepciótervét a Sporaarchitects mutatja be.

A népligeti vasútállomás az egyik legfontosabb átszállópont lesz a Déli Körvasúton közlekedő elővárosi vonatok utasai számára, akár a dél-budai, akár a kelet-pesti agglomeráció irányából érkeznek – írtuk korábban, megjegyezve, hogy az új megállót a Paragram Stúdió és a Sporaarchitects építészirodák tervezik meg. (A Népliget másik nagy beruházásáról, az épülő multicsarnokról a héten számoltunk be.) Íme az állomás koncepcióterve a Sporaarchitects tolmácsolásában. 

A mai közlekedési infrastruktúra fejlesztések hibrid projektek: amellett, hogy megvalósítják hálózati közlekedési céljaikat, a városi terek minőségének is új értéket adnak, nem kizárólagosan az épített környezet megújítása révén, hanem azáltal, hogy új, addig hiányzó lokális összeköttetéseket hoznak létre a városban. 

Az új Népligeti vasúti megálló több mint vasútállomás, a Népliget új kapuja. Az állomás a vasúti töltést, az infrastruktúra mesterséges akadályát átütve a park dél-keleti sarkában létrehozza a hiányzó emberi léptékű kapcsolatot a város és a Népliget között.

Ez az áttörés elősegíti a jelentősen alulhasznosított park zöldfelületének intenzívebb használatát, visszaadja a parkot a városlakóknak. A park és a város élete kapcsolódhat egymáshoz, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a környéken lakók, dolgozók gyalogosan és kerékpárral könnyen és komfortosan elérhessék a parkot.

A park és a város új kölcsönhatása révén beindulhat az élet az eddig alulhasznált és elhanyagolt parkban, a városlakók új nagyméretű, sportolásra, sétára, szabadtéri aktivitásra alkalmas, értékes, biztonságos városi zöldfelülethez juthatnak, mindez katalizátora lehet a szomszédos barnamezős terület revitalizációjának és városi megújulásának.

A metróállomás és a vasútállomás összekötése - új városi gyalogostengely

A vasútállomást új városi sétány, gyalogostengely köti össze a legfontosabb átszállókapcsolatot adó M3 metróvonal Ecseri út állomásával. Ez a tengely egyben meghatározza a terület későbbi városfejlesztési irányát is, lefekteti a fejlesztések hosszútávú urbanisztikai alapjait. A sétány az állomástól a metróig vezető magas minőségű, emblematikus, jól beazonosítható tájépítészeti kialakításával identitást tud teremteni, mely egyben iránymutatóvá válik a szó szoros értelmében. A sétány mentén megvalósuló fejlesztések későbbiekben ráfűződhetnek erre a gerincre, pezsgő bulvárt hozva létre, de a vasúti fejlesztéssel egy időben megvalósuló sétány önmagában is vonzó köztér, mely a környezetéből magas minősége miatt kiemelkedik. A sétány tájépítészeti elemei – az anyaghasználat, a burkolat, az utcabútor – egységes rendszert alkotnak, mely az állomással együtt képes önálló, jövőálló identitás megteremtésére, mely „beviszi” az állomást a metróállomás előtti térre. A sétány tájépítész eszközeivel operál, a Népliget városias továbbvezetése. 

A sétány eleme egy fedett-nyitott árkádos passzázs, amely a városfejlesztéshez és a tömb későbbi beépítéséhez kapcsolódhat, de önmagában is megvalósítható, és amely biztosítja az állomás és a metró közötti fedett, időjárástól védett kapcsolatot. Az architektúrájában kötődik egyrészt az állomás lefedéshez, másrészt a sétány többi eleméhez.

Az egynemű tájépítészeti és építészeti eszközökkel definiált sétány, gyalogostengely a különböző városi helyzetekre reagálva több részre tagolódik. A metróállomástól kiszélesedett teresedéssel indul térburkolatokkal és a mikro architektúra által irányba állítva éri el és keresztezi az Üllői utat. A metróállomástól vizuális kapcsolat könnyíti meg a tájékozódást. A túloldalon tágas sétányként folytatódva érkezik az állomás előtti fogadótérre, az állomás alatt áthaladva érkezik el a ligetbe, ahol a zöldbe befutva, fokozatosan parkká átalakulva végződik, elérve a liget közlekedési rendszerét.

Közlekedés

A vasúti megálló kiépítésével a Népliget, a József Attila lakótelep és a Gyárdűlő egy új közlekedési lehetőséghez jut. A vasúti megálló és az Ecseri úti metró állomás között kiépülő új gyalogos sétány nemcsak összeköti a meglévő és az új közlekedési tengelyeket, hanem feltárja a Népligetet és a városrész új központjává is válhat a megtelepülő szolgáltatásoknak köszönhetően. Az állomás bejáratánál kialakított kerékpártárolók, mikromobilitási pontok és K+R megállók tovább erősítik a környező városrészek és az állomás kapcsolatát.

Előképek

A történeti vasútépítészet anyaghasználata, hierarchikusan felépülő, logikus, és tartós szerkezeti megoldásai referenciaként, folytatandó hagyományként szolgálnak a mai fejlesztésekhez. Ezen előképeken elindulva olyan kortárs építészeti nyelv kialakítása a cél, mely széles körben alkalmazható az új fejlesztéseknél.

Az anyaghasználat és a szerkezeti logika következetes alkalmazásával a kontinuitás érezhetővé válik, mégis friss, könnyed kortárs formanyelv alakítható ki, amely a vasút identitás képző eleme, ugyanúgy, mint az információs rendszerek, vagy akár a webes alkalmazások. Amellett, hogy a fa felületi anyagként alkalmazva meleg, barátságos légkört teremt emellett fa, mint megújuló építőanyag csökkenti a projekt ökológiai lábnyomát és teljes élettartam energiafogyasztását is. 

Építészeti koncepció

Az állomás a park és a város határán helyezkedik el, ez a hely, helyzet egyfajta kettős identitást hordoz, egyszerre van lazább, zöld és épített, városias érzet. Az állomás építészete erre reagál.

Az építészeti koncepció a városléptékű gesztusokból vezethető le. Az állomás építésének járulékos előnye, hogy kiépül a Népligethez vezető átjáró, és a hozzá vezető gyalogos tengely. Az átjáró kiszélesítésével jelentős, városi léptékű gyalogos összeköttetés jön létre. Az állomás építészete leköveti ezt a gesztust, csarnokszerűen összenövő teteje kijelöli a tengely hangsúlyait. Az állomás aluljáró szintjén átvezetett sétány két oldalán a töltést „felhajtva” alakul ki a két átellenes bejárati térség. A peronlefedések könnyed szerkezetei ellenpontozzák a töltés tömörebb, földszerűbb architektúráját.

Az állomási lefedés koncepciója

A peronlefedés léptéke kulcskérdés az építészeti felütés hitelessége szempontjából. Meghatározza az állomás szerepét, jelentőségét a vonalon és a hálózatban, de identitást ad a városban betöltött hely szempontjából is. A lépték valahol az egyszerű perontető és a csarnok közötti skálán mozog, inkább a perontető felé eltolódva, az állomás tényleges gesztusa inkább a város és a park közötti kapu kialakítása a töltés alatti átvágás és a két oldalon létrejövő tér. A perontető is ehhez a városi hangsúlyhoz igazodik, a bejárat és a városi tengely felé csarnokszerűen felnövekszik, a vonatok felett összenőve bejárati hangsúlyt hoz létre. A tetőn a peronok tengelyében felülvilágítók adnak természetes fényt, mely megvilágítja az utcaszinti átjárót is.

Az anyaghasználat és a részletképzés tektonikus logikája egyszerre utal a XIX.-XX. századi vasúti építészetre, valamint a kor ipari építészetére, melyben a vasúti fejlődés megindulhatott. Az acél, és a fa anyaghasználat vasbetonnal kiegészítve, az acéllal kiegészített fa tartószerkezet, a részletek mérnöki esztétikája kapcsolatot teremt a magyar vasúti építészet nagy és kisebb léptékű épületeivel egyaránt, mint a Nyugati, vagy a Keleti pályaudvar, vagy a vidéki állomások perontetői.

Az állomás kortárs építészeti nyelve ezt a hagyományos, technikai jellegű architektúrát új interpretációba helyezi ismerős identitást ad, kellemes, meleg hatású környezetet teremt, valamint magas minőségű igényes és tartós architektúrát hoz létre.

A peronok a megrendelői igényeknek megfelelően teljes hosszon fedettek. A peronfedés nagy része kisebb méretű, egyszerűbb kialakítású extenzív zöldtető napelemekkel kombinálva. A bejárati zónában, ahol a vonatok döntő többsége megáll, az építészeti és a városépítészeti hangsúlyt kiemelve a könnyű tetőszerkezet felnövekszik, és a vonatok felett összenőve fedett-nyitott bejárati csarnokot hoz létre. A bejárati csarnok a feljáratok és a peron feletti felülvilágítóknak köszönhetően egyfajta bazilikális teret alkotva magába integrálja, napfénnyel látja el a vasút alatti passzázs tereit, világos, biztonságos átjárót, bejáratot létrehozva.

A vasúti töltés átvágásával létrejövő széles, világos átjáró a Népliget új kapuja, egyben az új városi tengely érkezési pontja, építészeti, városépítészeti hangsúly, melyet a töltésből kinövő elegáns, a város felé nyitó nagyvonalú, konzolos tető reprezentál. A tető alatt kialakuló tér az állomás fogadó tere, bejárati térsége. A Népliget felőli oldalon ugyanez a gesztus ismétlődik kicsit eltérő kialakításban. A város keveredik a parkkal, a park keveredik a várossal.

Funkcionális működés

A vasúti pálya töltésen fut, a két középperont az állomás két végéből, aluljárókból felvezető lépcsőkön, mozgólépcsőn és liften lehet megközelíteni, így a peronok teljes körűen akadálymentes kialakításúak. Az M3 metróval összeköttetést adó városi sétány által meghatározott, a Népligetbe átvezető új városi gyalogostengely jelöli ki az állomás bejáratát az északkeleti oldalon, az Üllői úton egy kisebb, szintén aluljáróból megközelíthető bejárat létesül a peronok délnyugati oldalán. A népligeti bejárat előterében létesülő nagy, kényelmes fogadótéren kapnak helyet a közösségi közlekedés megállóhelyei, a K+R, a mikromobilitási központ és a közösségi kerékpártároló, a főbejárathoz kapcsolódnak az állomás esetleges üzemi kiszolgáló helyiségei, valamint az állomáshoz és a parkhoz kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató egységek, pl. kávézó, pékség, újságos. A peronok éjszakára passzázskapuval, beléptető rendszerrel vagy üvegfalakkal zárhatóak a lépcsők aljában, míg a publikus átjáró akár állandóan is nyitva lehet.

Népliget vasútállomás koncepcióterv

Generál tervező: Főmterv
Építész generáltervezó: Paragram, Csapó Balázs
Megbízó: NIF
Építészet: sporaarchitects, Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Cziglécki Attila, Lévai Marcell, Pomázi Dorottya, Ungerhoffer Dániel, Evva Ambrus
Tájépítészet: s73, Dr. Balogh Péter István, Bíró Borbála, Major József
Látványterv: Zoa

Helyszínrajz, metszet és további képek a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

La carte et le territoire

La carte et le territoire

A bortársaság szaküzlete a Corvin-negyedben.

Egy budapesti legenda metamorfózisa

Egy budapesti legenda metamorfózisa

Irodaként reinkarnálódott az egykori Pajtás étterem.  

Körvonalazódnak a Népliget mögötti sportcsarnok tervei

Körvonalazódnak a Népliget mögötti sportcsarnok tervei

A Középülettervező Zrt. tervezi a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges budapesti sportcsarnokot. A barnamezős beruházás Ferencváros egy évek óta elhagyatott területén jön létre.

Hirdetés