Lássuk a Kisvárda FC új stadionjának építészeti sajátosságait!

A kisvárdai fejlesztésekkel kapcsolatban leggyakrabban a mind egyre dráguló és sok-problémás kivitelezésekről szólnak a hírek, az utókor újságírói bizonyára ezen létesítmények fenntartásának, utóéletének kérdéseit feszegethetik majd, tegyük hozzá, joggal. De lássuk a Kisvárda FC új stadionjának építészeti sajátosságait.

Lépcsősor vezet fel a „B" oldal emeleti, elsősorban a közönségforgalmat szolgáló szintjére.

Az új stadionépület a városon belül, Kisvárda északi szélén található telken épült fel, olyan területen, ami egyúttal egy hosszabb távú városfejlesztési célterület, elsősorban sportfunkciókra kijelölt helyszín. A közelben áll a kisvárdai Várfürdő, a jelenleg szabadtéri színházi előadások megrendezésére hasznosított, műemlék várrom, és e terület déli részén szintén szabadtéri rendezvények lebonyolítására alkalmas park és tó is található.

A gyalogút belső oldala egyúttal a stadion épület- tömegének szélét is képezi

Az új stadionnal szomszédos ingatlanon korábban egy városi labdarúgópálya működött, párszáz fős befogadóképességű, fedetlen lelátóval, és ezen a területen a stadionépítést megelőzően már felhúztak sportfunkcióhoz kapcsolódó létesítményeket: edzőpályát, sportöltözőt (sajátos, hogy a terület fejlesztése előtt összefüggő beépítési vizsgálat nem készült). Ezen korábban létrehozott létesítmények és a jövőre vonatkozó fejlesztések határozták meg az új stadionépület pozícionálását.   

Az UEFA III-as besorolású stadionépület formája a tervezett nézőszámhoz, a funkcióhoz és a megrendelői igényhez egyaránt illeszkedő: négy oldalról zárt, aréna típusú – sokszor katlan-jellegűnek mondott. Formáját tekintve két hosszanti és két rövidebb körcikk lekerekítéséből formálódott, a hosszanti oldalakon találjuk az A és B szektorokat, lelátókat, alattuk és mögöttük.

Az épület látványát meghatározó, V alakban formált, függőleges acéltartók.

a technikai kiszolgáló és a közönség kényelmét, szórakozását szolgáló helyiségek sorakoznak. Az alapformát meghatározó körítő fal szerkesztése lehetővé teszi, hogyha szükséges, akkor a rövidebbik oldalakon plusz lelátói helyeket alakítsanak ki, továbbá a rövidebbik oldalakon közelíthető meg mind a vendég, mind pedig a hazai szurkolók számára a komplexum.

A stadion nyugati részén, a pálya kereszttengelyének meghosszabbításában nyílik az épület főbejárata, ami a játékosok és technikai személyzet szeparált közlekedését teszi lehetővé, de ezen az oldalon, ám a főbejárattól elkülönítve találhatók a média- és a VIP-vendégek közlekedésre lettesített bejárók.

A két rövidebb oldalon lehetőség van a későbbi lelátóbővítésre

A stadionépület tömegét alapvetően határozza meg a szerkezete, szerkezetének függőleges acéltartói, amik egyben az épület határoló tömegét is adják. Ezek V alakban formáltak, sajátos ritmust adnak az épület külső homlokzatának. Ezen felül az acél tartószerkezetet körbeöleli egy terpesztett lemezburkolat, ami kettős szerepet tölt be: egyrészt szintén fontos szerepe van a homlokzatformálásban, másrész elválasztja a már ellenőrzött (beléptetett) nézőket az ellenőrzésre váró nézőktől. Az épülettömeg másik meghatározója a ponyvás, acélvázra kifeszített lefedés, az épület ötödik homlokzata, aminek formálása a feszített ponyvaszerkezet statikáját adja vissza, oly módon, hogy az ellenálljon a mechanikai hatásoknak (szélteher), valamint a vízelvezetése is megoldott legyen. A feszített ponyvaszerkezet a látványban egységes, megszakítás nélküli fedést ad az épületnek, lényegében az kölcsönöz „stadion- vagy arénahatást” a létesítmény számára. Ezt a hatást a tervezők úgy fokozták, hogy a két rövidebbik oldalon lecsökkentették, alaprajzi értelemben elkeskenyítették a szerkezet magasságát – ahogyan a korábbiakban már szó volt róla, ezek a lehetséges bővítési részei a stadionnak.

A stadionépület funkció szempontjából alapvetően négy egységre bontható. A főlelátó (A jelű) a pálya hosszanti, nyugati oldalán található. Földszintjén, külön bejárattal sporttechnológiai helyiségek − csapatok öltözői, bírói öltözők, és egyéb technológiai kiszolgáló helyiségek, és a lelátó két széle alatt alakították ki a közönségforgalmi szociális helyiségeket. Első emeletén a büfék és a VIP-szektor, a második a szeparálható, de akár egybe is nyitható skyboxok és a stadiontechnikai (világítás, hangosítás, biztonság) központ szintje, e felett a fő közvetítői állásokat találjuk.

A skyboxok egyike

A keleti, hosszanti oldalon a B lelátó, földszintjén a pályakellékek tároló helyiségeivel és közönségforgalmi vizesblokkokkal, utóbbi az emeleti szintre is került, plusz itt kaptak helyet újabb büfék. Az északi, rövidebb szakasz a C épületrész, ami a vendégszurkolók oldala, illetve a rendezvényszervezői kellékraktárak is itt lettek kialakítva. A komplexum déli oldala, a D jelű, csak földszinti részből áll, ugyanakkor lényegében a C épületrész „tükörképe”, egyúttal ez a hazai szurkolók részére fenntartott jegyvételi helyiségek, üzemi irodák, kellékraktárak szintje; a lelátói bővítés ezen a részen is megoldható lesz a jövőben, ha a csapat teljesítménye, a szurkolói szám növekedése alapján valóban szükség lesz rá.

Beépített terület (OTÉK szerinti mehgatározás): 5030 m2

Tervezés ideje: 2015-16

Átadás éve: 2018

Befogadóképesség: 2850 fedett ülőhely (a vendégszektorokban 264 szurkoló foglalhat helyet).

Építész és generáltervező: Aspectus Architect Zrt.

Vezető építész tervező: Szerdahelyi László

Koordináló építész: Országh István, Pesti József

Építész tervező: Karcagi Balázs           

Sportechnológia: Kátay Tamás (E-Sports Management Kft.)

Táj- és kerttervező, automata önt.Nagy Gyöngyi (ROLLA Bt.)

 

A cikk megjelent az Octogon Magazin 146 - 2018/6 lapszámában.

 

SzövegMolnár Szilvia

ÉpítészetAspectus Architect

FotóPalkó György




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ezen az állomáson nem csak az autó töltődik fel

Ezen az állomáson nem csak az autó töltődik fel

Új szintre emelte egy dán stúdió azt, amit egykor „benzinkútnak” hívtunk.

A modern győzelme - Málnai utolsó alkotó periódusa 

A modern győzelme - Málnai utolsó alkotó periódusa 

Málnai Béla (1878-1941) – a második világháború előtti évtizedek stílusváltásai egy építészpálya tükrében

Közel a jövő, amelyben épületek beszélgetnek majd autókkal

Közel a jövő, amelyben épületek beszélgetnek majd autókkal

Az infrastruktúra fejlődését biztosan előmozdítják, de a városképet is formálhatják a villanyautók.

Hirdetés