Lássuk a Kisvárda FC új stadionjának építészeti sajátosságait!

A kisvárdai fejlesztésekkel kapcsolatban leggyakrabban a mind egyre dráguló és sok-problémás kivitelezésekről szólnak a hírek, az utókor újságírói bizonyára ezen létesítmények fenntartásának, utóéletének kérdéseit feszegethetik majd, tegyük hozzá, joggal. De lássuk a Kisvárda FC új stadionjának építészeti sajátosságait.

Lépcsősor vezet fel a „B" oldal emeleti, elsősorban a közönségforgalmat szolgáló szintjére.

Az új stadionépület a városon belül, Kisvárda északi szélén található telken épült fel, olyan területen, ami egyúttal egy hosszabb távú városfejlesztési célterület, elsősorban sportfunkciókra kijelölt helyszín. A közelben áll a kisvárdai Várfürdő, a jelenleg szabadtéri színházi előadások megrendezésére hasznosított, műemlék várrom, és e terület déli részén szintén szabadtéri rendezvények lebonyolítására alkalmas park és tó is található.

A gyalogút belső oldala egyúttal a stadion épület- tömegének szélét is képezi

Az új stadionnal szomszédos ingatlanon korábban egy városi labdarúgópálya működött, párszáz fős befogadóképességű, fedetlen lelátóval, és ezen a területen a stadionépítést megelőzően már felhúztak sportfunkcióhoz kapcsolódó létesítményeket: edzőpályát, sportöltözőt (sajátos, hogy a terület fejlesztése előtt összefüggő beépítési vizsgálat nem készült). Ezen korábban létrehozott létesítmények és a jövőre vonatkozó fejlesztések határozták meg az új stadionépület pozícionálását.   

Az UEFA III-as besorolású stadionépület formája a tervezett nézőszámhoz, a funkcióhoz és a megrendelői igényhez egyaránt illeszkedő: négy oldalról zárt, aréna típusú – sokszor katlan-jellegűnek mondott. Formáját tekintve két hosszanti és két rövidebb körcikk lekerekítéséből formálódott, a hosszanti oldalakon találjuk az A és B szektorokat, lelátókat, alattuk és mögöttük.

Az épület látványát meghatározó, V alakban formált, függőleges acéltartók.

a technikai kiszolgáló és a közönség kényelmét, szórakozását szolgáló helyiségek sorakoznak. Az alapformát meghatározó körítő fal szerkesztése lehetővé teszi, hogyha szükséges, akkor a rövidebbik oldalakon plusz lelátói helyeket alakítsanak ki, továbbá a rövidebbik oldalakon közelíthető meg mind a vendég, mind pedig a hazai szurkolók számára a komplexum.

A stadion nyugati részén, a pálya kereszttengelyének meghosszabbításában nyílik az épület főbejárata, ami a játékosok és technikai személyzet szeparált közlekedését teszi lehetővé, de ezen az oldalon, ám a főbejárattól elkülönítve találhatók a média- és a VIP-vendégek közlekedésre lettesített bejárók.

A két rövidebb oldalon lehetőség van a későbbi lelátóbővítésre

A stadionépület tömegét alapvetően határozza meg a szerkezete, szerkezetének függőleges acéltartói, amik egyben az épület határoló tömegét is adják. Ezek V alakban formáltak, sajátos ritmust adnak az épület külső homlokzatának. Ezen felül az acél tartószerkezetet körbeöleli egy terpesztett lemezburkolat, ami kettős szerepet tölt be: egyrészt szintén fontos szerepe van a homlokzatformálásban, másrész elválasztja a már ellenőrzött (beléptetett) nézőket az ellenőrzésre váró nézőktől. Az épülettömeg másik meghatározója a ponyvás, acélvázra kifeszített lefedés, az épület ötödik homlokzata, aminek formálása a feszített ponyvaszerkezet statikáját adja vissza, oly módon, hogy az ellenálljon a mechanikai hatásoknak (szélteher), valamint a vízelvezetése is megoldott legyen. A feszített ponyvaszerkezet a látványban egységes, megszakítás nélküli fedést ad az épületnek, lényegében az kölcsönöz „stadion- vagy arénahatást” a létesítmény számára. Ezt a hatást a tervezők úgy fokozták, hogy a két rövidebbik oldalon lecsökkentették, alaprajzi értelemben elkeskenyítették a szerkezet magasságát – ahogyan a korábbiakban már szó volt róla, ezek a lehetséges bővítési részei a stadionnak.

A stadionépület funkció szempontjából alapvetően négy egységre bontható. A főlelátó (A jelű) a pálya hosszanti, nyugati oldalán található. Földszintjén, külön bejárattal sporttechnológiai helyiségek − csapatok öltözői, bírói öltözők, és egyéb technológiai kiszolgáló helyiségek, és a lelátó két széle alatt alakították ki a közönségforgalmi szociális helyiségeket. Első emeletén a büfék és a VIP-szektor, a második a szeparálható, de akár egybe is nyitható skyboxok és a stadiontechnikai (világítás, hangosítás, biztonság) központ szintje, e felett a fő közvetítői állásokat találjuk.

A skyboxok egyike

A keleti, hosszanti oldalon a B lelátó, földszintjén a pályakellékek tároló helyiségeivel és közönségforgalmi vizesblokkokkal, utóbbi az emeleti szintre is került, plusz itt kaptak helyet újabb büfék. Az északi, rövidebb szakasz a C épületrész, ami a vendégszurkolók oldala, illetve a rendezvényszervezői kellékraktárak is itt lettek kialakítva. A komplexum déli oldala, a D jelű, csak földszinti részből áll, ugyanakkor lényegében a C épületrész „tükörképe”, egyúttal ez a hazai szurkolók részére fenntartott jegyvételi helyiségek, üzemi irodák, kellékraktárak szintje; a lelátói bővítés ezen a részen is megoldható lesz a jövőben, ha a csapat teljesítménye, a szurkolói szám növekedése alapján valóban szükség lesz rá.

Beépített terület (OTÉK szerinti mehgatározás): 5030 m2

Tervezés ideje: 2015-16

Átadás éve: 2018

Befogadóképesség: 2850 fedett ülőhely (a vendégszektorokban 264 szurkoló foglalhat helyet).

Építész és generáltervező: Aspectus Architect Zrt.

Vezető építész tervező: Szerdahelyi László

Koordináló építész: Országh István, Pesti József

Építész tervező: Karcagi Balázs           

Sportechnológia: Kátay Tamás (E-Sports Management Kft.)

Táj- és kerttervező, automata önt.Nagy Gyöngyi (ROLLA Bt.)

 

A cikk megjelent az Octogon Magazin 146 - 2018/6 lapszámában.

 

SzövegMolnár Szilvia

ÉpítészetAspectus Architect

FotóPalkó György




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elhunyt Gottfried Böhm, az első Pritzker-díjas német építész

Elhunyt Gottfried Böhm, az első Pritzker-díjas német építész

Böhm a második világháború utáni németországi templomépítészet egyik kiemelkedő alakja, aki brutalista, szoborszerű épületeiről ismert.

Csillagvizsgáló az Árpád fejedelem útján

Csillagvizsgáló az Árpád fejedelem útján

Online beszélgetés a közelmúlt magyar szellemtörténetének egyik legeredetibb hagyatékáról

Gyászol az építész szakma: elhunyt Perczel Anna

Gyászol az építész szakma: elhunyt Perczel Anna

A magyar építészet ismét szegényebb egy elhivatott szakemberrel.

Hirdetés