A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem gyerekeknek tervezett

Csömör a pesti agglomeráció egyik észak-keleti települése. Budapest határától alig egy kilométerre vagyunk, van közvetlen buszjárat és persze a HÉV is összeköti a fővárossal. Mégis egyedi település ebben a közelségben: nincs átmenő forgalom, a folyamatosan növekvő Csömör Magyarország legnépesebb zsáktelepülése. A cikk eredetileg a műemlékfelújításokat bemutató 189-es, 2024/1-es számunkban jelent meg.

Itt, az óhegyi településrészen, a falumagtól északra lévő dombon, a Kastély és a Géza fejedelem utca között áll a helyi védelmet élvező Laky-kúria. Szabályos és tetszetős neoklasszicista, klasszicizáló épület, amit általában alulról fotózva láthatunk: U alaprajzú, szimmetrikus épület két kisebb oldalszárnnyal, középen diszkrét timpanonnal és oszlopos bejárattal. Valaha természetesen ez volt a főbejárat, de az évtizedek mindent átszerkesztettek körülötte, a környék lakóházakkal népesült be, a hozzá tartozó, parkméretű telket felparcellázták. Így került a kúria volt előkertjébe a település óvodája is – most pedig elkészült a Hársfa bölcsőde.


Ehhez megfordult az új főbejárat is. A bölcsibe a felső, Géza fejedelem utca felől lehet bejárni, mivel itt lehetett parkolót és akadálymentes gyalogos bejáratot is kiépíteni – az eredeti, reprezentatív megjelenés a másik oldalon természetesen nem változott. A parkoló felől a helyi védelem alatt álló épület hátsó homlokzatához diszkrét, de fontos, lapostetős, könnyűszerkezetes bővítmény épült, ahonnan az előtérbe léphetünk. És nem mellesleg itt állnak az új szárnyaktól közrefogva azok a hatalmas névadó hársfák is, amiknek védelme láthatóan szintén kiemelt szempont volt a tervezés során. A régi és új épületrészek összekötésére tervezett üvegezett folyosó pedig áttetszőségével tűnik ki. 


Ha beljebb léptünk, megérkezve a tekintélyes központi fogadóhelyiségbe, idézzük meg a kúria múltját is. A csömöri Óhegy valaha kiterjedt szőlővidék volt, a 19. század közepétől a környéken a pesti felső középosztály építkezett, hogy a városon kívül tölthessék el a nyári hónapokat. A ma Laky-kúriának nevezett földszintes épület is présháznak, nyaralónak épült. Első tulajdonosát – és vélhetően építtetőjét – nem ismerjük, a kúria nevét viszont a Laky család adta. Laky Elemér nyugalmazott rendőrfőtanácsosként már a Csömör, Óhegy 27. cím alatti lakosként szerepelt. 


A kúria leghíresebb lakója Laky Elemér anyósa, Krammer Teréz európai hírű drámai szoprán énekesnő volt. A helyi források szerint Krammer Teréz első férjével, egy Franz Schmidt nevű tenoristával 1893 nyarán vette meg a csömöri ingatlant. Mozgalmas színházi életét egészítette ki a csömöri nyaralás, pihenés, 40 éves pályafutása alatt német operaházak és Budapest között ingázott. Első férje halála után újra férjhez ment (Vágó Lipót karmesterhez), a budapesti Operában legnagyobb sikerét a Bánk bán Melindájaként érte el. Az első világháborút követően éveken át énektanárként működött – és egyre több időt töltött Csömörön. 1934-ben itt is halt meg, a ház 1945 elején, Budapest fel- vagy megszabadítása után a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front főhadiszállása is lett.

 A kúriát az államosítások idején vették el a tulajdonosoktól, voltak itt később még tanácsi bérlakások is, de leginkább a leromlás jellemezte: még a hetvenes években is szinte magányosan állt a pusztuló szőlőültetvények között. A karbantartás állandó hiánya nyomán jutott el oda, hogy a tetőszerkezetét, de egyes falszakaszait is el kellett bontani. Ezek a jelentős átalakítási munkák is a tervezőkre, építőkre vártak, mielőtt hozzáláthattak volna a kúriába oltott bölcsőde megépítésének. 

A belül eredetileg aszimmetrikus kúriát az új funkciónak megfelelve, de az eredeti homlokzati megjelenéséhez érezhetően illeszkedő, szimmetrikusabb belső elrendezéssel építették újjá. Az U alak száraiba, a két oldalszárnyba került a két bölcsődei csoportszoba és a kiszolgálóhelyiségeik, az összekötő fő tömegbe pedig a vezetői és gondozói szobák, szociális helyiségek. De van fejlesztő és baba-mama szoba, közben néhány vakablak kibontásával minden világosabb lett. Tágasság, világos falak, sok napfény. A két csoportszobába – ezek olyan méretűek és berendezésűek, hogy minden gyermek a rájuk vigyázó felnőttekkel együtt kényelmesen elférjen – 14-14 kisgyermek kerül majd. A tervezett átalakítás során ráadásul a kúria építészeti értékei hangsúlyosan megőrződtek, még pontosabban hangsúlyosabb lett az a visszafogott elegancia, ahogy például (a régi) főhomlokzat tornácára, előterére, timpanonos portikuszára és szimmetriájára a lejtős telek aljáról ránézhetünk. A kúria alatt, teljes hosszában – a középrész szélességében – pince is húzódik. A boltíves nagy pincehelyiségekből közösségi terület lesz kiállítással és egy díszteremszerű nagyteremmel – ez a különbejáratú terem hamarosan nyitva áll majd minden Csömörön élő számára. 


A tavaszi kizöldülés a cikk rása idején még nem jött el, ezért az eddig alulhasznosított kert látványos átalakulása még csak nyomokban látható. A korábbi sufnik és melléképítmények elbontásával nagyobb zöldfelület lesz, a kertrészek külön-külön funkciót kapnak, és egy belső sétánnyal kapcsolódik majd az alsó utcához és az ottani óvodához is. Az új és jóval nagyobb játszótér a kúriaépület egyik oldalára került, a kert tájképi kert lesz geometrikusan nyírt cserjékkel – ezzel is ráerősítve a finoman klasszicizáló kúria karaktervilágára. 

A csömöri Laky-kúria az egyik utolsó darabja a hasonló, a Pest környéki szőlőhegyeken a 19. század második felétől megjelenő pincéknek és présházaknak. Egyedi karakterével és szerkezeti kiépítésével már eddig is Csömör kiemelt jelentőségű épületeként tartották számon, de most, felújítva, rendezett környezettel akár a település monitorképe is lehet. És igen sokat köszönhet a tervezőknek – Zsuffa Zsolt vezető tervezőnek és a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem munkatársainak –, főleg visszafogott alaposságuknak, amivel az épületet újra helyzetbe hozták, kiemelve hangsúlyait, rejtett szépségét. A vezető tervező egyébként 15 évig élt Csömörön, a kúriától nem messze. Tehát a szokásosnál is jobban ismerte a helyet, ami a csömöri identitás fontos része – a településrész és a közeli buszvégállomás elnevezése is: Laky sarok.

 

Építészet: Kalmár László, Kronavetter Péter, Vörös Tamás DLA, Zsuffa Zsolt DLA
Zsuffa és Kalmár Építész Műterem | Web | Facebook 
Építész munkatárs: Fenes Tamás, Fürtön Balázs
Belsőépítész tervező: Kronavetter Péter, Zsuffa Zsolt DLA
Értékleltár: László Csaba
Kertépítészeti tervező: Tihanyi Dominika, Németh Nikolett
Megrendelő: Csömör Nagyközség ÖnkormányzataTervezés éve: 2018-2021
Kivitelezés: 2022-2023
Terület: 830 m2

 

Az OCTOGON 189-es lapszáma mától a polcokon: hagyományainkhoz híven év elején az épületfelújításokra és a műemlékvédelem témakörére fókuszálunk. Az elmúlt időszak kvalitásos felújításairól, többek között a Lánchíd megújulásáról (CÉH Zrt./FŐMTERV), a Jáki Szent György-templom felújításáról is olvashattok.

Magazinunkra itt lehet online előfizetni.

2024/1 189. lapszám - Octogon

 

 


 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Bölcsöde, buszpályaudvar, műemlék és energetikai is felújítás is nyert

Bölcsöde, buszpályaudvar, műemlék és energetikai is felújítás is nyert

Kihirdették az Év Homlokzata 2021 pályázat nyerteseit.

18 nyertes terv fogant a Bölcsödeépítészeti Ötletpályázaton

18 nyertes terv fogant a Bölcsödeépítészeti Ötletpályázaton

Öt pályázat részesült kiemelt megvételben.

Tízezren élhetnek a vízen lebegő városban

Tízezren élhetnek a vízen lebegő városban

Ellenáll a legsúlyosabb környezeti katasztrófáknak, vízen lebegő platformokra épül, és 2050-től nagyon nagy szükség lehet rá. Ez a BIG legújabb terve, az Oceanix City.
Hirdetés