Hirdetés

TOP TRIÓ | Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.

Építészek méltatják kortársaik munkáit, kiemelve a 2021-ben, illetve a közelmúltban megvalósult három kedvencüket – ez a TOP TRIÓ. Ezúttal a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem | ZSK Architects építészeit kérdeztük. 

„Látszólag nagyon különbözőek a bemutatott munkák, mégis közös bennük, hogy szép a történetük, és hiteles, nagyszerű művek jöttek létre általuk. Mindhárom munka demokratikus kezdeményezésen alapul, pl. tervpályázaton, ahol szakmai zsűri választja ki a megvalósításra legalkalmasabb tervet; vagy decentralizált városhasználaton, ahol a közönség köztereken, közterületen találkozhat a kortárs művészet eredményeivel; illetve az egyetemi polgárok mozgósításán, ami az értékmentésen túl a szakmai közösség megerősítését is eredményezheti. Mindhárom munka tehát valamiféle, finom továbbépítés: épületé, a kultúráé, a közösségé, a szakmáé. Látszólag az építészet határterületei ezek, de talán pont ezektől az érzékeny megközelítésektől, lírai rétegektől válik többé ez a mesterség, mint egyszerű iparosmunka.” – Zsuffa Zsolt.

 

1. Ligeti műterem és villa átalakítása
Tervezés: 2018
Kivitelezés: 2019
Tervezők: Zombor Gábor, Juhász Balázs – monostudio
Szöveg: Kalmár László
Fotók: Bujnovszky Tamás

„Az építészcsapat a pályázaton elnyert munka során az eredeti tervezők kezének piciny rezdüléseit figyelte. A műemléképület struktúráját megtartották, és belső térszervezését őszintén, archaizálás nélkül, de lehelet finoman megváltoztatták. Így a terek dramaturgiája nagyvonalú, atmoszférája sértetlen maradt, az emeleti bővítés pedig újraértelmezi a rendszert. A történeti és a kortárs építészet friss levegője egyszerre lengi be a tereket.”
 


Götz Eszter, a Ligeti műterermvilláról írt „Rejtett átváltozás” című cikke az OCTOGON magazin 158-as (2020/2-es) lapszámában olvasható.
 



2. Szárító Műhely
Tervezés: 2014-
Kivitelezés: 2021-
Projektgazda: Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Építészmérnök Tanszék
Tervezői csapat: Szentirmai Tamás DLA, egy. docens, tanszékvezető, Boros Miklós DLA, Falvai Tamás DLA, Huszthy Edit DLA, Kállay Ferenc, Keller Ferenc, Kovács Péter DLA, Török Dávid DLA, Zombor Gábor DLA, Szuszik Dóra, Zbiskó Éva
Felelős tervező: Falvai Balázs, Török Dávid – DMB Műterem
Szöveg: Kronavetter Péter
Fotók: Szárító Műhely

„Alig van lelkesítőbb annál, mint ha építészhallgatók remek tervezők vezetésével olyan helyben megvalósuló projekten dolgozhatnak, ami ráadásul nem ötletszerű, öncélú formálásról, hanem valódi értékmentésről szól. A debreceni Tímárház átalakítása, a Szárító Műhely épülő közösségi- és inkubátorház jelenleg is alakuló terei és részletei tiszta, romlatlan, tapasztalatokban beláthatatlanul gazdag örömjátékot mutatnak. A kortárs továbbszövés képeit nézve, mintha ezer kilométerrel nyugatabbra lennénk Európában. Falvai Balázs a projektet bemutató írásában a fabrikálás, kézzel babrálás örömét emeli ki, William Morris és Tom Emerson nyomán a barkácsolásban rejlő kimeríthetetlen ihlet-forrást, kézműves-esztétikát helyezi középpontba. Mindez jobbára tetszetős porhintés, az elmélet támogatása pont ebben a műfajban lehullik a tevékenységről magáról. Minek habosítani mindazt, ami önmagában is takarékos, lírai, önfeledt – nemes egyszerűséggel tehát klassz. Írni róla is minek, várjuk a Műhely további alakulását, hiszen az egri Arkt Művészeti Ellátó óta nem drukkolhattunk ilyen rokonszenves kezdeményezésnek.”
 


A Szárító Műhelyről az OCTOGON online-on megjelent „Küldetéstudat és kollektív kultúrtér Debrecenben” című cikkünk erre a linkre kattintva olvasható.
 



3. Lumbung a 15. kasseli documentán
Szöveg: Kund Iván Patrik
Fotók: Kund Iván Patrik

„Épület helyett a 15. kasseli documentáról írok röviden, nem is főleg azért, mert a meghívott alkotók között építészek is vannak, hanem az esemény aktualitása és építészeti vonatkozásai miatt. Személyes tapasztalatom szerint a documenta alatt megvalósul Kasselban a művészeti tér kiterjesztése, ráadásul nem egyetlen szűk intézményi területre koncentráltan, hanem a városban elszórt, különböző helyszíneken látogatható események formájában, a települést átfogó léptékben úgy, hogy közben a város köztérrendszerébe az idők, és a korábbi documenták során már beépült alkotások is aktiválásra kerülnek.

A helyszíneknek ez a fajta decentralizált és diszperz eloszlása a településen nemcsak jól illeszkedik a kurátori koncepció által válogatott alkotók és kollektívák által képviselt, alulról építkező, a hatalmi hierarchiát elkerülő létezéséhez, az erőforrás- és tudásmegosztó működésmódjához, kritikai és jelen esetben akár kritizálható attitűdjéhez, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a művészeti reprezentáció számára fenntartott, egyébként a köztértől különböző mértékben, de gyakran mégiscsak elhatárolt zárványok (múzeum) helyett, a hétköznapi használatú közös vagy közösségi és egyéb elérhető tereket (közterek, parkok, veteményes, aluljáró, pályaudvar, kocsma, folyópart, vagy akár háztető) is természetes módon, de az esemény részeként fedezhessék fel a célzottan a művészeti eseményre érkezők, de rajtuk kívül azok is, akik ezeket a helyeket egyébként helyi lakosként látogatják napi rutinjuk, vagy turistaként a látványosságkereső mozgásuk során, mindezt egyfajta fesztiválhangulatban.”
 

Dan Perjovschi, special edition of the Horizontal Newspaper, 2022, Kassel

Horst Hoheisel, Aschrottbrunnen, eredeti: 1908 - lerombolva, terv: 1986, megvalósítás: 1987, felvéve a 13. documentára: 2012, KasselRecetas Urbanas, Jumping in Hanoi, 2022, Kassel

 

A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem 2000-ben alakult Budapesten, Kalmár László és Zsuffa Zsolt építészek vezetésével. Az iroda az alapítókon kívül 4-6 állandó építészmérnök kollégával dolgozik. A műterem építészeti tevékenységének jelentős részét a tervezés teszi ki, melyet komplex módon az első vázlatoktól a kivitelezés egészének folyamatos ellenőrzéséig végigvisz. A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem tevékenysége felöleli az építészet teljes körét a várostervezéstől a belsőépítészetig, építészeti megközelítése nem stiláris alapokon nyugszik, hanem mindig az adott helyzetre és problémára keres funkcionálisan is adekvát megoldást. A műterem több országos és nemzetközi tervpályázaton vett részt sikeresen, valamint több építészeti díjban és szakmai elismerésben is részesült – építészeti tevékenységüket a szakma 2010-ben Ybl Miklós Díjjal tüntette ki.

Fotó: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

Zsuffa Zsolt ajánlására a sorozat következő részében a Nanavíziót kérdezzük kedvenceiről. 

 

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem | Web | Facebook

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

TOP TRIÓ | Szabó Levente / Hetedik Műterem

TOP TRIÓ | Szabó Levente / Hetedik Műterem

TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.

TOP TRIÓ | monostudio

TOP TRIÓ | monostudio

TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.

TOP TRIÓ | DMB műterem

TOP TRIÓ | DMB műterem

TOP TRIÓ elnevezésű sorozatunkban mindig egy-egy általunk felkért építésziroda fejti ki a véleményét három kedvenc épületéről – építészek építészekről.

Nincs találat!

Hirdetés