A tégla örök

Téglaevolúció a Vízivárosban.

Az OCTOGON online kerámia-tematikájának jegyében szűkebb lakóhelyem, a Víziváros utcáit jártam be téglahomlokzatokra vadászva. Ez a városrész meglepő módon bővelkedik téglaarchitektúrában, a 19. század végi romantikától a kortársig alig néhány tömbön belül végigkövethető a változás, és az a változatosság, amit a tervezői kreativitás a durván 25x12x6,5 cm-es hasábból alkotni tudott. Az elmúlt 120 év téglaevolúcióját követő cikkünk első részében a vízivárosi téglaskanzenek nyomát kutatjuk.
 

 

Viziváros – ahogy egy rendes történeti munkának kezdődnie kell – már a római időktől lakott volt. A Várhegy és Duna között minden rendelkezésre állt, ami a civilizált városi élethez szükséges: víz, kikötési lehetőség, piacozásra alkalmas tér, védelmet nyújtó várfal és erősség a hegyen, művelésre alkalmas dombok – igazi mediterrán paradicsom. Sajnos a Vár közelségének a hátrányait is elszenvedte, minden ostrom nagy pusztulást okozott itt, akár török, akár második világháborús, de ’56 is nyomot hagyott. A keletkezett sebeket új és új beépítésekkel gyógyították, de történeti kontinuitás megmaradt. A városrész különleges abból a szempontból is, hogy a barokk kori lakóházak és a kortárs beépítés harmonikus elegyet alkot. A területen működött a Ganz gyár, ennek lebontott épületei helyén a szabályozási terv iroda és lakónegyedet írt elő. A betelepülő iroda-funkció dacára, talán épp az építészeti minőség miatt, a negyed megőrizte otthonos karakterét. A vegyes funkció itt kompromisszumok nélkül tudott megvalósulni, a legkülönfélébb középületek keverednek szolgáltatást nyújtó és lakóépületekkel, a most divatos 15 perces város ideáljának tökéletesen megfelel. A különböző korú és stílusú házak közt sétálva feltűnő, hogy már a 19. század végétől fogva milyen gyakori a tégla használata a homlokzatokon. Az évtizedek során mondhatni hagyománnyá vált, békésen megférnek egymás mellett a 19. század romantikus, a huszadik század első felének stilizált díszítésű és a kortárs építészet puritán téglahomlokzatai. Talán a Vár történelmi hangulatának közelsége erősített rá a téglaarchitektúra alkalmazására, talán a Ganz gyár ipari épületei adták a mintát. Az ok és eredet megfejtése a művészettörténészekre vár, mi arra szorítkozunk, hogy képekkel illusztráljuk az elmúlt 120 év téglaevolúcióját. Az anyag létrehozásában nagy segítséget nyújtott a Kortárs Építészeti Központ Klaniczay János által vezetett városi sétája, melyet legutóbb a Budapest100 keretei között lehetett végigjárni 2020. május 13-án. Az adatok pontosításáért pedig Fehérvári Zoltánt illeti köszönet.

 

Kacsa utcaIskola utca

 

Romantikus előzmények a 19. században

A kiegyezés után épült eklektikus Duna-parti házsorból kiemelkedik Petz Samu 1896-os, mázas Zsolnay cserepekkel fedett, neogótikus téglatemploma a Szilágyi Dezső téren, ahol a középkorban a városrész piactere működött. A Víziváros látképét tíznél több templomtorony tarkítja, nem katolikus templom viszont csak II. József türelmi rendelete után épülhetett. Petz Samu egyébként egész életében kizárólag téglahomlokzatos házakat tervezett; ennek egyik legismertebb példája a vár kapujában álló Magyar Nemzeti Levéltár.

 

 

A Duna partján tovább sétálva a Batthyányi (lánynevén Bomba) téren áll a Vásárcsarnok kétféle színű téglával mintázott épülete, amely nem véletlenül épült fel épp ezen a helyen: korábban itt tartották az országos vásárokat. 

 

 

Modern vagy art deco – a 20. század első fele és a tégla

A szecesszió, az art deco és modern építészet is nagy kedvvel használta a téglát a homlokzaton, az egyszerű lakóházakon és a középületeken is. Kedvelték a téglafal és a világos kő kontrasztját, amivel a funkcionális, vagy épp stilizált motívumokkal díszített homlokzatokon az építészeti tagozatokat – párkányt, pártázatot, zárterkélyt, könyöklőt, ablakkötényt – hangsúlyozták.

 

Kacsa utcai lakóházKacsa utcai lakóház

 

Ebben a negyedben áll Kozma Lajos első társasháza, ami – mit tesz isten – sötét tégla homlokzatsávokkal épült.

 

Erőd utca 7., terv: Kozma LajosErőd utca 7., terv: Kozma Lajos

 

Egyedi ízt képvisel a budapesti épületanyagban Almási Balogh Lóránt 1931-ben átadott tetőtől talpig tégla Tüdőgondozó Intézete, melyet korábbi cikkünkben részletesen bemutattunk. A Fekete sas és Tölgyfa utcák sarkán álló, eredetileg is erre a célra tervezett vasbeton szerkezetű (statikusa az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter) kis épület a modern és az art deco szemléletét vegyíti.
 

 

Kontinuitás téglából 

A Vízivárosban számos olyan kisebb-nagyobb területet találunk, ahol többféle korszak téglaarchitektúrája egymás mellett tanulmányozható.

Különleges téglaépítészeti skanzen a Víziváros nagyszabású, tervszerűen létrehozott tere, a Nagy Imre tér. Egyik oldalon a forgalmas Fő utca határolja, amelynek nyomvonalán már a római korban is út haladt. Ennek bővülete a mindhárom oldalán egy-egy monumentális épülettel keretezett tér, amely három eltérő korszak felfogásában alkalmazza a homlokzaton ugyanazt az anyagot: a téglát, és átvezet már a háború utáni évtizedekbe.

Kérdés, hogy az előzőekben bemutatott környékbeli házak, vagy külföldi példák inspirálták az 1922-ben átadott Fő utcai bíróság és börtön (lásd korábbi cikkünket) tervezőjét Aigner Sándort, illetve Jablonszky Ferencet, mindenesetre a hatalmas, négy utcával határolt tömb homlokzatait a sötét tónusú klinkertégla uralja. Komor, erődszerű, klasszikus tömegtagolású épület, közép és sarokrizalitokkal, de részleteiben és arányaival már egy új formanyelvet képvisel, amely szintén leginkább az art decóhoz sorolható. 


 

A börtönnel átellenben id. Janáky István (statikus Szendrői Jenő) 1942-ben elkészült Anyag és Árhivatal Székháza a modernizmusnak az olasz válfaját idézi, ahol a klasszikus építészet elemei stilizáltan, de megjelennek. Árkádos földszintjének ovális oszlopai, első emeleti zárterkélye, filigrán konzolos lezáró-párkánya, domborműves díszei világos kőből készültek, ezzel is elemelve a klasszikus elemeket a sötét, az északi építészetre jellemző téglahomlokzattól. 

 

 

A teret a Külügyminisztérium kilencvenes évekbeli posztmodern épülete (Guczoghy György) zárja le, amely a géppel gyártott vörös klinkertéglát használja a stílusra jellemző, kontrasztos zöldre festett fémszerkezetekkel társítva. Az épület középső, illetve oldalszárnyai két évtized eltéréssel épültek, de ezt a téglahomlokzat jótékonyan összemossa. A mezőtúri klinker szabályossága a nagy felületű homlokzaton egyértelműen a középület rangját hangsúlyozza

 

 

A posztmodern tömb mellett közvetlenül, már a térről induló Gyorskocsi utcában áll a hatvanas évek modernizmusának egyik megbecsült alkotása.  Jánossy György és Hrecska József 1968-as lakóépületének homlokzata téglával burkolt mellvédjeivel és szalagablak sávjaival a vízszintes irányt hangsúlyozza, tipikus képviselője korának. Földszinti nyersbeton pergolái, illetve egyéb részletei alapján egy itthon kevés példával bíró irányzat, a brutalizmus jegyeit is viseli.

 

 

A Mária tértől az Iskola utcáig

A Dunára lefutó Batthyány utca karakterét meghatározza az 1893-ban elkészült Batthyány Lajos Általános iskola teljes egészében sötétvörös klinkertégla burkolatú épülete (Batthyány utca 8). Az iskolaépítészet iskolapéldája – nincs ember, aki ne találná ki első pillantásra az épület rendeltetését. A város első lányiskoláját befogadó ház monoton, sötét téglahomlokzata dacára cseppet sem barátságtalan, mívesen kivitelezett, idomtéglákkal kialakított részletei jól illusztrálják a 19. századi téglaépítésben rejlő lehetőségeket.

 

 

Az épület illetve a tégla-architektúra szemmel láthatóan befolyásolta a 20. század építészeit is, a környezetében négy, különböző korokból származó téglahomlokzatos ház is található. Az öt épületet együttesen a téglaépítészet beszédes példájaként helyi védelemre javasolták (Mária tér 5., Batthyány u. 3., 4., 6., 8). 

 

 

A 20. század első éveiben épült romantizáló szecessziós lakóház (Batthyány u. 4., Neuschloss Kornél 1911.) szintén helyi védelem alatt áll. Az angol és német téglagótika mesebeli hangulattal keveredik, amit talán a Vár közelsége ihletett. 

 

 

Az iskola szomszédja az Iskola utca sarkán álló, Pomsár János tervezte lakóház (Batthyány u 6, 1964-68..). Kiugró erkélyekkel tagolt homlokzata teljes egészében klinkertéglával burkolt. 

 


Egy sarokkal odébb, de az előző házakkal vizuális kapcsolatban az M. Jutas Ágnes által tervezett lakóház (Batthyány u 3, 1967-68) a földszintjén a legutóbbi évekig működő Pajtás étteremről volt híres. A város legutolsó retró önkiszolgáló éttermeként őrizte a szocializmus évtizedeiben jellegzetes intézménytípus emlékét. A tervező azzal tagolta a nagy tömegű épület homlokzatait, hogy a bütüfalakat, illetve a lépcsőházi traktust téglával burkolta.

 

 

A 19. és a 21. század harmóniája 

A középkor romantikája ihlette a Batthyány tér fölött a vároldalban a Toldy Ferenc Gimnázium angol kastélyokra emlékeztető épületét, melyet az intézmény rajztanára tervezett, aki nem fukarkodott a téglából csipkézett motívumokkal. Legendás az iskola oroszlánt formázó bronzkilincse, amelyet az elődök iránti tiszteletből „a magyar Roxfort” kortárs bővítésének tervezője is megismételt.

 

 

A gimnáziumot 2003-2004-ben tornateremmel bővítette a Földes Architects – Földes László. A feladatot bravúrosan oldotta meg, a nagyméretű tömeget a lejtős terepen a föld alá süllyesztette, az utca felől pedig szinte támfalként jelenik meg az új, keskeny, lőrésszerű ablakokkal ellátott, és természetesen téglával burkolt homlokzat. A hozzáépítés önálló karakterrel bír, de nem konkurál az amúgy is erős megjelenésű eredetivel. 

 

Forrás: Földes ArchitectsForrás: Földes Architects
Forrás: Földes ArchitectsForrás: Földes Architects
Forrás: Földes ArchitectsForrás: Földes Architects

 

Hasonlóan szűkszavú eszköztelenséget alkalmazott Cságoly Ferenc és Sólyom Benedek (Építész Stúdió, 2001-2003.) a Medve utcai Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium épületének bővítésekor. A meglehetősen jellegtelen eklektikus iskolát karakteres téglahomlokzatú tömeggel bővítette. Bár a közvetlen környezet itt ezt nem követelte volna meg, a tégla választásakor nyilván hatott a Víziváros karaktere. Talán az új épületrész megkülönböztetésének vágya motiválta az építészt, aki a világos, bontott téglára emlékeztető homlokzaton a klasszikus tagolást – lábazatot és párkányokat – síkban tartott látszóbeton sávokkal imitálta, folytatva az eklektikus ház vízszintes tagolását. 

 

Fotó: Polgár Attila / Batár ZsoltFotó: Polgár Attila / Batár Zsolt

 

A posztmodernnel kacérkodik, az illeszkedés és a múltidézés a vállalt célja 2000 Reimholz Péter és Csomay Zsófia Raoul Wallenberg Kollégiumának a Vár tövében. Itt, az eklektikus, vakolt házak környezetében a rózsaszín, kopottas tégla használata – melyet ők is világos kővel társítanak a lábazaton, kapukereten, vagyis a klasszikus építészetből kölcsönzött motívumokon – egyértelműen a múló időt, a történelmi atmoszférát jeleníti meg. Reimholz az itt megtalált eszköztárat később több várbeli épületén is használta. 

 

Hapimag apartmanház a Budai Várban, terv: Reimholcz Péter

 

Cikkünk következő részében a terület ipari örökségét, és annak hatásait vesszük szemügyre.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Célegyenesben a Brick Award ’22 zsűrizése

Célegyenesben a Brick Award ’22 zsűrizése

Rekordszámú nevezésből választják ki az 50 épületet, amelyek közül majd kikerülnek a világ leginnovatívabb és legszebb téglaépítészeti alkotásai.

Tégla újragondolva

Tégla újragondolva

A Triplex Confinium nemzetközi pályázata Jimbolia (Zsombolya, RO) egykori téglagyárának területén kialakult tavak környezetének kulturális rehabilitációjára.

Még soha ennyien nem pályáztak Brick Awardra

Még soha ennyien nem pályáztak Brick Awardra

A tizedszer kiírt díjra 53 országból közel 800 pályamunkát adtak be.

Nincs találat!

Hirdetés