A magyar sport új otthonai

Nem csak stadionok épültek az elmúlt években.

Az elmúlt években épült hazai stadionokból a napokban közöltünk összeállítást, most nézzünk szét más sportágak háza táján is, elvégre az olimpiai aranyakat, világbajnoki érmeket zömmel az egyéni sportolóink szállítják évtizedek óta. Márpedig ezek a sportágak is kaptak a teljesítményükhöz méltó létesítményeket az elmúlt években, és ne feledkezzünk meg az amatőr sport és a szabadidősport fontosságáról sem. Válogatás a Market Építő Zrt. által megvalósított arénákból.

Duna Aréna

A létesítménnyel külön blokkban foglalkoztunk az OCTOGON 2017/2-es lapszámában, és amit fellapozva magunk is kissé meglepődtünk, mennyire extrém körülmények között kellett felépíteni az arénát. Mert bár a vizes-vb rendezési jogát 2013-ban ítélte Budapestnek a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) a 2021-es vb-re, nyolc év helyett kettő állt a kivitelezők rendelkezésére – ugyanis 2015-ben a mexikói Guadalajara visszalépett a 2017-es rendezvénytől, amire így kellett egy beugró.

A közvéleményben megmaradt még az aranyhullám nevű látványterv, és annak valóban látványos homlokzata, ám annak az épületnek a megépítését 2015-ben elvetették, mert funkcionális, biztonságtechnikai és médiaprogramjának területigénye nem felelt meg a FINA követelményeknek. Ellenben kellett egy villámgyors, megbízható megoldás, mert a 2017-es start rendkívül közel volt, és az uszoda mellett olyan kapcsolódó beruházásokat is meg kellett valósítani, mint az árvízvédelmi rendszer kiépítése.

Az olimpiai tervezési program következtében közel 50 000 négyzetméter (bruttó) alapterületű épületet alakítottak ki 450 db helyiséggel, ebből 23 000 négyzetmétert foglal el az ideiglenes lelátó, és az alatta lévő terek.

A 15 ezres befogadóképességű arénáról rengeteget beszéltünk, születtek ott világcsúcsok és sportlegendák, ám számtalan technikai érdekességet is felvonultat a komplexum. Például a medencék különlegessége, hogy kvázi „vízhatlan” szerkezetként készültek. Ennek a megoldásnak a know-howját a Moratus Kft. által kivitelezett több ezer köbméter vízzáró betonszerkezet építése során gyűjtött tapasztalat adta. A megoldás lényege, hogy a medencék vasbeton szerkezetének olyan „erős” a vízzáró képessége, hogy a medenceburkolat köztes szigetelő rendszer nélkül rögzíthető a felületre.

Dagály fürdő

Ígértünk szabadidősportot is, amely – valljuk – a jóllét szempontjából legalább olyan fontos, mint olimpiai érmeket számolgatni a fotelben ülve. Nos, a Duna Aréna tőszomszédságában megvalósult a Dagály fürdő, amely a város közepén fürdőruhára vetkőző emberekkel mintha képes lenne kilépni a város közepe nagyon is reális tér és idő koordinátái közül is.

Már a rómaiak is rátaláltak a helyi melegvíz-forrásokra, majd számos fürdőtörténeti kaland után mára a Dagály a legújabb strandtrendeket követve modern, komplex népszórakoztató intézmény lett, amibe a termálfürdő és uszodai medencék éppúgy beletartoznak, mint a brüggölő, a játszótér vagy a szabadtéri kondigépek. A Dagályról részletesebben is írtunk az OCTOGON 2018/6-os lapszámában.

Ludovika Arena

A tömegsport speciális része az egyetemi sport is, amihez szintén kellenek létesítmények, lehetőleg már a campuson. A Ludovika tökéletesen megfelel ennek a követelménynek: rendelkezik saját Sportközponttal, Lőtérrel és szabadtéri sportpályákkal (futópálya, kosárlabdapályák, teniszpályák, kispályás foci). Maga a Sportközpont sportcsarnok és uszoda egyszerre, az előbbihez 1300 fős lelátó tartozik, így akár versenysportot is képes befogadni.

„A nagycsarnok multifunkcionális rendeltetésű, azaz a sportfunkción túl az Egyetem minden egyéb ünnepélyes eseményének is teret biztosít – árulta el a tervező, Skardelli György (KÖZTI). – Ilyenkor a küzdőteret is be lehet székezni, vagyis a tűzvédelmi méretezést úgy kellett kialakítanunk, hogy adott esetben, egy időben 3-4 ezer, sőt akár 5 ezer ember is tartózkodhasson itt.” A teljes – az OCTOGON Magazin Ludovika Campus különszámából átvett – interjút itt olvashatjátok.

Vasas

Legutóbb írtunk az Illovszky Rudolf Stadionról, ám a Vasas kézilabda- és vívócsarnokot is kapott. Méltán: a klub mindkét szakosztályának rengeteget köszönhet a magyar sport, hogy mást ne mondjunk, a csarnok Sterbinszky Amália nevét viseli, akit a kézilabda Puskás Ferencének is szoktak nevezni. A tervezésbe és a kivitelezésbe számos szakértőt is bevontak, így a csarnok első osztályú röplabda- és futsallmeccsek rendezésére is alkalmas.

A Vasas vívói – köztük a kétszeres olimpiai bajnok Szilágyi Áron – végre méltó körülmények közt készülhetnek, miután Kendik Géza (A4 Építész Stúdió) tervei alapján elkészült a Kovács Pál Vívócsarnok Pasaréten. Pontosabban a régi csarnok acél tartószerkezetét megtartották; az épület külső, belső burkolatát, gépészeti rendszerét, villamoshálózatát teljes cserélték. Szilágyi Áron egyik ikonikus pillanata (ahogy eldobja a sisakját a londoni olimpiai győzelmekor) felkerült a homlokzatra is, odabent viszont számos elemet megőriztek a múltból, így maga a felújítás kijött 127 millió forintból.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Korszakok találkozása a Párisi Udvarban

Korszakok találkozása a Párisi Udvarban

Szerencsés Botond a korai vasbeton épületszerkezet felújításának rejtelmeiről és különlegességéről nyilatkozott.

Újabb nemzetközi elismeréssel gazdagodott a BudaPart

Újabb nemzetközi elismeréssel gazdagodott a BudaPart

Ingatlanfejlesztő kategóriában díjazták a projekt A és C lakóépületeit építtető Property Marketet.

Scheer Sándor: Nem nyomhatjuk meg a stop gombot

Scheer Sándor: Nem nyomhatjuk meg a stop gombot

Elkerülhetetlen a visszaesés a járvány miatt, de az építőipar nem áll le.

Hirdetés