Több ütemben bővítették a Budapesti Német Iskolát az elmúlt évek során, a legújabb módosításoknál viszont már a költséghatékonyság volt az egyik fő szempont

A nagystílű, teraszos, panorámás épületkomplexum mellett szerényen meghúzódó konténerépület csupán feltűnő piros színével vonja magára a figyelmet, egyébként otthonosan megül a terep lejtéséből adódó teraszon. Az iskola legújabb, előkészítő csoportokat befogadó tömbje, csakúgy, mint az előzmények, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda munkája, akik immáron három fázisát is jegyzik az épületegyüttes alakulásának. Cikkünket a 190-es, 2024/2-es lapszámból közöljük.

A Zugliget fölött felépült Budapesti Német Iskola / Thomas Mann Gimnázium fokozatos bővülése, fejlesztése plasztikus képet rajzol azokról a változásokról, amelyek a 21. században az épített környezet, illetve tágabb értelemben az építés mint kulturális tevékenység vonatkozásában zajlanak. A fapanelekkel burkolt teraszos homlokzattól a piros konténerekig húzódó ív – mely a szó geometriai értelmében fizikailag is létezik – leképezi azt a folyamatot, amelyet az építészeti gondolkodásnak ma már – akár tetszik, akár nem – követnie kell.

Az első tömb a pazar erdős telken egy 1996-ban rendezett pályázat nyomán épült fel, 2001-ben adták át a használatnak. A pályázaton nyertes német iroda hazai partnere a Bánáti + Hartvig Építésziroda volt (Varjasi Farkas Csaba: Eminens példa, OCTOGON 2001/5). Az akkor az építészeti sajtóban is sokszorosan publikált épület nagyszabású víziót testesített meg, itthon ritka nagyvonalúsággal kialakított terek és anyaghasználat jellemezte a megvalósult létesítményt. A koncepció homorú ívű homlokzatával az erdő és a panoráma felé forduló épülettömeget álmodott meg, nagy üvegezett homlokzatfelületekkel, tágas teraszokkal, hatalmas közösségi terekkel. A nem kis volumenű tömegek nagy, ráadásul íves felületen kaptak fapanel burkolatot, ami nyilvánvalóan megemelte a költségeket.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda mára már elhíresült a környezettudatos szempontok előtérbe helyezéséről, huszonegynéhány éve azonban saját bevallásuk szerint nem ezért esett a választásuk a fára, ennél sokkal profánabb ok, az építőművészi szemlélet, az erdős környezethez igazodás szándéka indokolta a döntést. A környezetével az építészeti kialakítása, alaprajza, tömegformálása révén is intenzíven kommunikáló épület ennek nyomán vált egyedivé, a sok fa és sok üveg kombinációja a külső szemlélő, a leendő „kliensek” számára előre vetítette az épületben folyó munka színvonalát.

Ne feledjük, a kétezres évek elején járunk, amely az építészetben progresszív időszak, látványos eredményekkel. Bár Massimiliano Fuskas már 2000-ben forradalomra buzdított az építészetben, amikor meghirdette a velencei biennálé kurátoraként a „Kevesebb esztétikát, több etikát” jelszavát, ez azonban még csak első figyelmeztetés volt a sztárépítészet bűvöletében élő nagyvilág számára, el kellett telnie legalább egy évtizednek, hogy megtapasztaljuk a korlátok realitását.

A növekvő népszerűség és emelkedő tanulólétszám miatt a Cinege úton a következő bővítés 2015-ben vált esedékessé. Ezt a BH már saját jogán, egy megnyert pályázat után tervezte és valósította meg. A két ütemben kialakítani szándékozott bővítés az eredeti koncepció szellemében, a meglévő épület logikus és szerves folytatásaként épült volna meg, ám ebből költségvetési okokból már csak az első ütem készült el. Az építészeti megjelenés a meglévő homlokzatstruktúrát folytatta, bezárva a tömeg ívét a telken eredetileg álló, műemléki védettséget élvező úgynevezett Vadászházig (Torma Tamás: Zöldterültbe domesztikálva, OCTOGON 2018/5).

Ekkor már túl voltunk a 21. század első nagy gazdasági megrendülésén, a homlokzatra itt már a luxusnak számító fa helyett szálcement burkolat került. A látványos építészet szempontja mellé világszerte felsorakozott és jogot követelt magának a gazdaságos karbantarthatóság, időtállóság. A kivitelezés 2016-ban indult, ebben az évben Alejandro Aravena, a biennálé kurátoraként már egyértelműen amellett foglalt állást, hogy „csapataink harcban állnak”, az építész feladata a világ egyre súlyosabb szociális, társadalmi és gazdasági egyensúlyhiányának kihívásaira válaszolni. A 2018-ban átadott iskolabővítés szerényebb megjelenéssel, tartósabb minőséggel, és egy félig megvalósított építési programmal felelt a megváltozott körülményekre.

Az iskola oktatási programja azonban igényelte az elmaradt bővítést, a terephez igazodva, a Vadászház melletti teraszon felállított ideiglenes konténerekben elhelyezett előkészítő osztályok számára szükségessé vált a magasabb minőségű elhelyezés. A helyzet azonban közben és azóta is folyamatosan „fokozódik”, és ahogy az építész műleírás fogalmaz: türelemre int. Na meg fokozott józanságra. Ami Aravenánál még szimpatikus kiáltvány volt, majd' egy évtized elteltével már a kiábrándító valóság. Nevezhetjük egyszerűen recessziónak is, ám helyesebben tesszük, ha ésszerű, ökonomikus gondolkodásnak tituláljuk. Két és fél évtized elteltével Fuksas felszólítása polgárjogot nyert a mindennapi gondolkodásban.

A tisztességes építészet azonban nem kell, hogy unalmas, szürke építészetet jelentsen. Az építészeti kreativitás éppen a korlátok között mutathatja meg, mire képes. A Német Iskola harmadik ütemének piros konténerépülete erre példa. A Budapesti Német Iskolában is álltak már a területen ideiglenes konténerek az előkészítő osztályok befogadására. A gazdasági racionalitás azt diktálta, hogy ezt a struktúrát gondolják és gombolják újra, magas műszaki és építészeti minőségben.

A meglévő konténerek a 2016-18-as bővítés során kerültek a helyükre, az építészeti döntés értelmében ez a struktúra bővült további két csoportszobával, illetve kiszolgáló helyiségekkel. A többi épületrésztől térben is elkülönülő egység funkcionálisan is önálló, a legkisebbeket fogadja, akik egy év alatt itt készülnek fel a német nyelvű oktatásra. A koncepció szellemisége a főépületével azonos: a terepre illesztett épülettömeg tágas terasszal rendelkezik, amelybe még két élő fát is sikerült integrálni. Az alaprajz is hasonlóan logikus, széles, öltözőként is funkcionáló folyosóról nyílnak az erdő, illetve a terasz felé tájolt foglakoztató helyiségek.

A tágas közlekedő egyben öltözőként is funkcionál

Az építészeti megjelenés, az anyaghasználat azonban hangsúlyosan más, mint a főépület vagy akár a műemlék épület esetében, itt ugyanis a modulelemekből álló, fémburkolattal ellátott, szerelt panelekkel határolt tömeg, a koplilitüveg, a taposórácsok használata a flexilbilitást, a könnyed ipari jelleget hangsúlyozzák. A konténerház élénk vörös színe a főépület bejárata mellett elhelyezkedő, vörös fával burkolt íves tömegre utal vissza, amely a könyvtárat rejti magában. A karakteres szín sikeresen identifikálja a komplexumon belül az egyedi funkcióval bíró épülettestet, a burkolat irányának modulonkénti váltása pedig játékossá teszi az ipari esztétikát. A szín és anyag a lapostetőre is átfordul, zárt egységgé, mintegy építőkockából épült vidám pavilonná avatva a kicsik otthonát.

Nem nehéz észrevenni az építészeti eszközök és lehetőségek látványos változását. Ez azonban csak látszólag jelent visszalépést, valójában egy merőben új szemléletet takar. Az építész pedig azért építész, hogy a látszólagos egyszerűséget minőségi használati értékkel párosítsa, ahogy itt is történt. A szerelt ipari létesítmények esztétikája magas minőségben kivitelezett szerkezeti részletekkel párosul, és így ideiglenesség helyett egyfajta nomád könnyedséget közvetít, amely – nagyon úgy tűnik – a 21. század egyik vezető szellemi és kulturális toposza lesz. A vörös szín pedig súlyt ad, és földhöz szegezi az objektumot, merthogy a gyökerekre, a hovatartozásra azért továbbra is szükségünk van.

A Budapesti Német Iskola építésének három fázisa beszédesen rajzolja a figyelmes néző elé az építészeti gondolkodásban bekövetkezett változást – a nagytól a kicsi, a költségestől az egyszerű, az örökléttől az átmeneti felé. Egyvalami azonban nem változik, nem változhat: a használót szolgáló minőség, melynek révén a szakmai tudás és kreativitás az egyszerűséget a szükséglet puszta kielégítésén túl Építészetté emeli.

Tervezés: 2022 október – 2023 június
Kivitelezés: 2023 július – október
Bruttó alapterület: 392,94 m2 (terasszal 576,52 m2)

Generáltervező: Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.
Vezető tervező: Hartvig Lajos DLA
Projektvezető tervező: Zajacz Judit
Építész tervező: Toshikj Maja, Scheiling Balázs
Tájépítészet: Waldmann Andrea

Tartószerkezet: Madaras Botond, Madaras Koppány

Épületvillamosság: Artrea Consulting Kft.: Üveges Zoltán, Békési Márton
Építtető: Deutsche Schule Budapest Alapítvány


További képek a galériában!
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Fapaneltől a konténerig – Bemutató a Budapesti Német Iskola újabb bővítéséről

Fapaneltől a konténerig – Bemutató a Budapesti Német Iskola újabb bővítéséről

Több ütemben bővítették a Budapesti Német Iskolát az elmúlt évek során, a legújabb módosításoknál viszont már a költséghatékonyság volt az egyik fő szempont

Az Operaház „udvarhölgye”

Az Operaház „udvarhölgye”

Szállodaként újult meg a Drechsler-palota

Konferencia a Balatonról egy vonaton? Kihagyhatatlan!

Konferencia a Balatonról egy vonaton? Kihagyhatatlan!

Balatorium Meetup - Átmeneti terek

Hirdetés