Hirdetés

Dr. Toldy Gábor építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójának írása az OCTOGON online márciusi, Formák az építészetben tematikája kapcsán.

Véletlen, de pont a napokban értekeztem a 3,5 éves kislányommal a leggyakrabban előforduló formákról, amikor előkerültek otthonunkban az 1 éves kora körül használt játékai, amelyben különböző formákat kellett tenni a megfelelő alakú lyukakba. Megállapítottuk, végig tekintve az otthonunkban előforduló berendezési és használati tárgyak alapján, hogy a négyzet és a kör fölényes győzelmet aratott a gyakoriság tekintetében, miközben a háromszög szegény, szinte egyedül árválkodott. 
 

Igazság szerint, az előbbi anekdotával nagyon egybecsengő a helyzet az építészetben is a 21. században. Ha végiggondoljuk, szegény háromszögnek alapvetően nem sok szerep jut a tervezői alkotó folyamat során, leginkább csak a tető kapcsán alkalmazzuk azt. A háromszög nem túl praktikus, ha alaprajzban keressük, vagy ha a homlokzaton akarunk nyílást kialakítani e forma felhasználásával. Amennyiben eltávolodunk a lakóépületek hagyományos tetőszerkezetétől, még kevesebb épület típuson találkozunk vele, leszámítva a Louvre üveg piramisát, amely szintén tetőnek tekinthető.

Azonban mégis van a háromszögnek egy nagy előnye, mégpedig az hogy a 21. században oly népszerű és látványos épületgeometriákat, amelyeket non-standardnak nevezünk relatíve könnyedén le lehet burkolni háromszögekkel. Gondoljunk csak a Duna parton álló Bálna épületére, annak is az alapvetően kétszer görbült üveg átrium fedésére, amely háromszögekből áll. Hasznossága ennek az alapformának elvitathatatlan ebben az esetben. Mindössze három ponton kell illeszkedjen miközben a felülete sík marad, így szinte tényleg bármilyen formát fel lehet osztani sík háromszögek segítségével.

Miközben síkokkal határozunk meg egy igen bonyolult formát, „csak” a több ezer térben eltérő szögű csomópontra kell figyelnünk, ahol háromszögeink összekapcsolódnak. Leképezhetünk formákat, amiket körívek segítségével alkottak. Ebből a szempontból vizsgáljuk meg a csodálatos Zaha Hadid által még személyesen tervezett egyik utolsó projektjét a BEEAH Headquarters-t Sharjahban. Ha metszeteket tekintünk meg róla, szinte nem találunk olyan helyiséget, ami leírható lenne szimpla négyzettel, körrel vagy háromszöggel. Azonban, ha megnézzük a homlokzatát, láthatjuk hogy ezt a különlegesen nehéz homokdűne formát háromszögekkel fedték le. Mint ajánlatadó, hónapokat töltöttem a projekt elemzésével, nagy sajnálatomra nem sikerült megnyernünk a homlokzat tervezését és kivitelezést a korábbi mérnök csapatommal. 
 

A Hungexpo új fogadóépülete a Finta Stúdiótól

A korábbi nyertesekkel, kör és négyzet, kapcsolatban már nagyságrendekkel több hasznos építészeti példát és felhasználást találunk. Már csak alaprajzi funkcionális szempontból is ildomos felhasználni őket a tervezési folyamat során, elvégre a tulajdonosok és a közgazdász ingatlanfejlesztők mégiscsak szeretik a négyszög alakú, jól be és elrendezhető tereket. Lássuk be, biztonságot adnak, megszoktuk az évezredek során. Hőhíd szempontjából nem éppen előnyösek, pláne, ha rossz a hőszigetelés, de a cikk most nem erről szól.

Úgy érzem, manapság kevés igazán nagy művelője van azoknak, akik a kört és a négyzetet (négyszöget), mint alap geometriai formát az építészetben olyan magas szinten használnák volna, mint ahogy azt Oscar Niemeyer, Breuer Marcell, Mies Van Der Rohe, Philip Johnson vagy Le Corbusier tette. A kortársak közül Jean Nouvel, Mario Botta, Tadao Ando, Renzo Piano vagy I.M.Pei operálnak ezzel relatíve tiszta mivoltukban. Az olyan kiemelkedő építészek és irodáik, mint a napokban Pritzker-díjjal kitűntetett Sir David Chipperfield, a Sanaa, a 3XN, Gensler, OMA, Foster and Partners vagy a Bjarke Ingels Group már sokkal inkább a kör és a négyszög harmonikus kombinációjával dolgozik, nem úgy mint Frank O. Gehry, aki tényleg mindent a feje tetejére állít, majd vissza. 

A felsorolt, világban vezető szerepet betöltő, építészhallgatók ezreit inspiráló irodák és alapítóik véleményem szerint izgalmasan és előre mutatóan alkalmazzák ezen elemeket. Bár az általuk tervezett épületek metszetei a legtöbb esetben követik a négyszög irányzatot, homlokzataik mégis sokszor jelentenek kihívást a részlet-tervezés vagy a megvalósítás során. De miért is alakult ez így? Talán azért, mert egy társadalom szellemi és gazdasági erejét mindig azon lehetett lemérni, hogy milyen életteret teremt magának. Mint ahogy az építészettörténet alapján az elmúlt évezredekben nagy városok születtek, fejlődtek, majd tűntek le. Sajnos azok tervezőit nem mindig ismerjük úgy, mint például a Parthenonét, de ez jól mutatja hogy

az emberiség mindig is arra törekedett, hogy a kor technológiai eszközeinek segítségével valami nagyszerűt alkosson, épületet, várost, életteret ahol tovább fejlődhet a komfortban.

Ez a fajta belső motiváció ma is ugyanolyan erős az emberiségben és a fejlett társadalmak városaiban; ez a vágy teljesül ki, főleg olyan épületekben mint a múzeumok, de akár egy lakóépület esetében is. Lehet igazi építészeti alkotás és értéket teremthet nem csak a fejlesztők vagy a benne lakók, hanem a város és a turizmus számára is. Gondoljunk csak a Santiago Calatrava által tervezett Turning Torsora Malmőben, vagy a VIA 57 WEST-re Bjarke Ingelstől, amely a háromszögek ritka képviselője – egyes oldalairól nézve, ahova sokan csak magáért az épület megtekintéséért látogatnak el. 

A fentieknél sokkal izgalmasabb a kör, annak is egy része a körív, amely fontos alkotóelem a kortárs építészetben. Az építési technológia fejlődése, a vasbeton szerkezetek megjelenése, a zsaluzási és az anyag megmunkálási folyamatok evolúciója olyan szabadsági fokot adott a tervezésben az építészeknek, amely lehetővé tette az egymásba metsződő körívek mentén való tervezést, így létrehozva kétszer görbült felületeket. Sokszor maguk az építészek kényszerítik ki az építési technológia fejlődését megtámogatva a kvázi mecénás szerepben lévő megrendelőkkel, akik hajlandóak áldozni arra, hogy még jobban feszegessék a kivitelezési technológiai határokat. A 3D CAD programok segítségével fel lehet dolgozni olyan épületeket, mint a Frank O. Gehry által tervezett Guggenheim Bilbao, vagy a Zaha Hadid által megálmodott Beijing International Airport.

A körívek által meghatározott épületek megépítése jelentős kihívást jelent a tervezés minden fázisban. A legfontosabb kérdés mindig az, hogy lehet tartószerkezetet építeni a non-standard épület számára, amely részei fluidnak hatnak a térben. A statika tervezési szabályai szerint a szerkezetek akkor erősek, ha egyenes vonalban futnak, négyszög, háromszög alakban. Tulajdonképpen minden non-standard épület tartószerkezete hálós rendszert alkot, amelyek egyenes vonalú tartókból állnak össze. Ezekre szükséges rászerkeszteni a külső, majd belső héjakat, vagy épületburkot, amik a végleges térélményt alakítják ki. Két körív által határolt héj közé szükséges beszerkeszteni a teherviselésre alkalmas primer szerkezeteket, ami jelentős kihívás és az esetek többségében még BIM támogatás mellett is félrecsúszik a tervezés, amennyiben nem tekintik teljesen egyedinek a megoldásokat és megpróbálnak a szokásos tervezési szabályok mentét gondolkodni.
 

 A Bjarke Ingels Group által tervezett Kistefos Museum

Ami működik egy síkok által határolt épületnél, nagy valószínűséggel nem fog egy ide-oda görbülőnél. Ugyanakkor itt még csak a primer tartókról beszéltünk és még nem tárgyaltuk a gépészet, elektromos rendszerek kapcsolatát a felületekhez. Amint azt fentebb már említettem, háromszögekkel könnyű borítani görbült felületeket, de négyszög elemekkel sokkal nehezebb. Mint homlokzat szakértő, kiemelkedő tapasztalattal rendelkezem e területen, mert volt szerencsém olyan épületek megalkotásában részt venni, mint a Bjarke Ingels Group által tervezett Kistefos Museum, ami a világ legjobb múzeuma lett 2020-ban, vagy a Hungexpo új fogadóépülete, amit Dóczé Péter és Magyar Mária tervezett a Finta Stúdiótól. 

Úgy vélem a mi feladatunk a Budapesti Metropolitan Egyetem Építészeti és Design Tanszékén az, hogy a fent leírt összefüggéseket a diákokkal beszélgetve feltárjuk és megértessük, mennyire fontos a komplex látásmód egy-egy feladatnál. Elvégre

a kisgyerekkorban elsajátított forma érzékelését tovább kell fejlesztenünk és összekapcsolnunk azzal a tudással, ami szükséges a formák kombinációjának megvalósításához.

Ami különösen igaz egy non-standard épületnél tervezési és kivitelezési szempontból, az ugyanolyan fontos lehet egy belsőtér kialakításánál, ahol a térélmény elérése érdekében minden centiméter számít, ahova ugyanúgy el kell rejtenünk a megfelelő és később akár bővíthető gépészetet és elektromos rendszereket, szem előtt tartva az épületrész életciklusát. 

 

Budapesti Metropolitan Egyetem | Web | Facebook | Instagram
Dr. Toldy Gábor | WebInstagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az építészeknek fel kell készülniük a szélsőséges időjárási jelenségekre

Az építészeknek fel kell készülniük a szélsőséges időjárási jelenségekre

Merőben másképp kell gondolkodnunk az építészetről a jövőben, mint ahogyan eddig tettük. A tervezőket terheli a fenntarthatóbb épített környezet kialakításának etikai és morális felelőssége, ráadásul a jelen és a jövő építészeinek a szélsőséges időjárási körülményekre, környezeti változásokra is fel kell készülniük – többek között erről volt szó a Budapesti Metropolitan Egyetem decemberi művészeti meetupján.

A fenntartható építészet alapjairól indított képzést a METU

A fenntartható építészet alapjairól indított képzést a METU

A tematikát az egyetem a HuGBC Oktatási Munkacsoportjával együtt állította össze. 

Csizmadi Péter vette át a METU kreatívipari karát

Csizmadi Péter vette át a METU kreatívipari karát

A nemzetközi kapcsolatok erősítése lesz a feladata.

Hirdetés