Hirdetés

Mikus Áron Triptichon című szobra díszíti majd nyártól a Corvin Technology Park irodakomplexum udvarát.

Hirdetés

Hogyan gondolkoznak a fiatal képzőművészek? Hogyan emelheti egy épület, egy köztér esztétikai színvonalát egy szobor? Ezekre a kérdésekre adtak választ terveikkel a képzős hallgatók a Futureal és a Magyar Képzőművészeti Egyetem által kiírt szoborpályázatnak köszönhetően, melynek nyertese Mikus Áron folyton változó térplasztikája lett. A Triptichon olyan formai elképzelés, amely flow élményt nyújt a járókelőknek, miközben fémes felületeivel interaktívan visszatükrözi az arra járókat és az épületeket. Az alkotás a hamarosan elkészülő Corvin Technology Park irodakomplexum udvarán áll majd. ​

Mikus Áron - Triptichon

Fiatal művészek kaptak lehetőséget, hogy megtervezzék a Corvin Sétány legújabb műalkotását a művészeti felsőoktatási intézmény és a közép-európai régió egyik vezető ingatlanfejlesztő-befektető cégcsoportjának közös pályázatán. A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) hallgatóitól, illetve diplomásaitól a kiírók olyan kiemelkedő műalkotás-csoport létrehozását várták, amely hangsúlyos részévé válik a modern sétánynak, ugyanakkor eredeti és interaktív módon vonja be a járókelőket.

A beérkezett 22 pályaművet szakmai zsűri értékelte, amelynek tagja volt a Futureal-csoport részéről a tulajdonos képviseletében Dr. Futóné Szántó Zsuzsanna, Radványi Gábor, a Futureal főépítésze, valamint a cégcsoport kreatív vezetője, Szentmiklósy Attila. A Magyar Képzőművészeti Egyetemet Farkas Ádám, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, valamint Gaál Tamás szobrászművész, a Magyar Köztársaság Érdemes művésze képviselte a grémiumban.

A szakmai zsűri döntése alapján a pályázaton egy nonfiguratív, folyton változó térplasztikai elem nyert, melyet Mikus Áron alkotása. A Triptichon szobor lendületes, áramló formája belső terével saját világába viszi el a nézőt, felülete ívekkel és élekkel tagolt fém öntvény, amelynek külső hajlított formái reflektálnak a közvetlen környezetre és visszatükrözik a Corvin Technology Park és az épülettel szomszédos Nokia Skypark irodaház modern homlokzatát. A második helyen végzett Szirmai Nóra Áramlás című műve, míg a harmadik helyezett megosztva Melkovics Tamás Morphogenesis és Becskei Andor Spirál alkotása. A pályázat nyertesei összesen 1 750 000 forint pénzjutalomban részesülnek.

„A pályázat célul tűzte ki, hogy a Corvin Sétány arculatának meghatározó elemeként, az installáció tovább emelje majd a helyszín esztétikai színvonalát és ismertségét, méltó módon képviselve a Corvin Technology Park újító megközelítését. A kiválasztásnál kiemelt szempont volt, hogy minden reggel egy kis mosolyt csaljon annak a több ezer embernek az arcára, akik a Nokia Skyparkban és a Corvin irodaházakban dolgoznak” – mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze. „Mikus Áron Triptichon című munkája olyan formai elképzelés, amely egyfajta flow élményt nyújt a járókelőknek, ugyanakkor fémes felületeivel interaktívan tükrözi vissza az arra járókat és az épületeket” – tette hozzá.

A nyertes pályázó a Futureal-csoport szakembereivel együttműködve az elkövetkező hónapokban véglegesíti a műalkotást, amely egyfajta iránytűként kapcsolatot teremt majd a Corvin Sétány már meglévő és jövőbeni épületei között. A szobor végső formájában várhatóan a nyár folyamán kerül végleges helyére. A nyertes pályamű a Corvin-negyed olyan emblematikus alkotásaihoz csatlakozik, mint a Szanyi Péter által tervezett Einstand ötalakos bronz kompozíció, a Győrfi Lajos által készített 56-os Pesti srác emlékmű vagy a Zalavári József művészeti vezetésével megalkotott Corvin Gömböc szobor.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Street art és köztéri szobrászat a Bizottság-ligetben

Street art és köztéri szobrászat a Bizottság-ligetben

Pályázati felhívás időszaki köztéri műalkotások létrehozására és kiállítására Szentendrén.

Kapott egy kis sálat Mekk mester szobra

Kapott egy kis sálat Mekk mester szobra

Szilveszter éjjel sem fog fázni Kolodko Mihály szobra a Széll Kálmán téren.

A hol volt, hol nem volt város

A hol volt, hol nem volt város

Uli Kirchler fából farag városokat, melyek úgy működnek, mint egy teleszkóp.

Hirdetés