Budapest legújabb irodaháza egy beváltható ígéret.

Sok víz lefolyt az elmúlt hét évben a Dunán. Éppen ennyi év telt el azóta, hogy minden szakmai szereplő számára világossá vált: minden valószínűség szerint soha többé nem fognak úgy tervezni, finanszírozni, bérelni és bérbe adni irodaházat, ahogyan az előtte elmúlt két évtizedben tették. A vérmesebbek tisztítótüzet, a visszafogottabbak paradigmaváltást emlegetnek. Budapest legújabb irodaháza egy beváltható ígéret.
Meglepő a látvány: középiskolások üldögélnek egy nemrégiben átadott irodaház előtetője alatti padokon. Valami zenét vagy fotót mutogatnak egymásnak mobiljukon. Szépen keretezett csoportkép, semmi extra, lazulás.

Fotó © Bujnovszky Tamás

Más tempót, más képet mutat a kosztümös, öltönyös, feltűnően csinos irodai alkalmazottak serege, ami sodró lendülettel áramlik a különféle irodaszárnyak forgóajtaja felé. Érkezésük ritkuló, vagy éppen sűrűsödő hullámait a sarkon megálló metrószerelvények érkezése, egy láthatatlan, föld alatti „erő” szabályozza. Kevesen engedik meg maguknak azt a lazaságot, hogy egy kávéra beugorjanak az új irodaház hengeres alaprajzú presszójába, vagy ha mégis, akkor amerikai vagy londoni módi szerint, elvitelre kérik a vödörnyi, plasztik tetős élénkítőt.

Fotó © Bujnovszky Tamás

A két csoportból a diákok talán érdekesebbek. Abban a tekintetben mindenképpen, hogy a szép szózatokon túl valódi ritkaság számba megy az, ha egy irodaház tervezője nem csak az elvek és szólamok szintjén képes élhető, használható köztéri funkciót létrehozni háza közvetlen környezetében. Sokan törekednek arra, hogy a városi szövetbe szervesülni képes alkotásuk legyen, de aki nyitott szemmel jár a Róbert Károly körúti, vagy a Váci úti irodatengelyeken, ellátogat esetleg a Millenniumi Városközpontba, vagy az Infoparkba, az rögtön megérti milyen nagy kihívás is a valódi köztér építése. Mert a köztér mindig építés, sohasem bontás, hiány vagy üresség nyomán jön létre.

Fotó © Bujnovszky Tamás

A Vision Towers tervezésének története pedig éppen egy bontással kezdődött. A Finta József tervei alapján, 1971-ben panelből felépült Volga Szálló bontása nyomán felszabadult saroktelek sokféle beépítési, telepítési variációra adott volna lehetőséget. Elég csak a Dózsa György és Váci utak kereszteződésében körbefordulni annak megértéséért, hogy a Vízművek és az ELMŰ irodaházától a Finta-iroda tervezte Hochtif-tömbjéig mennyire sok változat adódik egy sarokpozícióból. Az elkészült új épületet látva hálásak lehetünk a 3h építésziroda munkatársainak, hogy egyik verziót sem tartották irányadónak, hanem egy olyan, könnyen olvasható szerkesztésű, ugyanakkor mindenféle túlgondoltságtól mentes végeredményre jutottak, amiért valóban örülhet a város. 

Fotó © Bujnovszky Tamás

A legyező alakban elnyíló szárnyak közül az északi hossztengelye a Dráva utca irányába néz, a rá merőleges déli-keleti hossztengelyű párhuzamos az Angyalföldi utcával, a kettő közé 45°-ban, szögfelezőként szerkesztett harmadik pedig a főutak kereszteződése felé mutat. Ezek a szárnyak a város felé nyúló karokként, vagy egy kéz ujjaiként hatnak, amik az égtájak felé, de tulajdonképpen a város egésze felé nyúlnak ki. Telitalálat ez a telepítés, ami dinamikussá, az irodaszintek benapozása, a természetes fény tekintetében pedig a lehető legoptimálisabbá teszik az épületet. Ennek a kapcsolatnak látjuk folytatását abban is, ahogyan az épület a földszinten átjárható.



Noha nem áll lábakon, de az áttörések és a jellegzetes V-tartók látványa arra hívogat, hogy ne a sarok felé kerülve, hanem az épületen keresztül közlekedjünk. Ennek az átjárhatóságnak a drámai prológusa maga az előtető is, ami hol áttört, hol üvegezett hártyaként feszül ki az épületszárnyak érkezési irányaiba. Finom, nem erőltetett gesztusok ezek, amik viszont valódi kapcsolatokat teremtenek. Felfedezhetni a 3h építésziroda és Gunther Zsolt új keletű irodaépületei kapcsán egy fontos esztétikai együtthatót, közös többszöröst. Úgy tűnik, hogy náluk mostanság a szerkesztettség, az építészeti formálás tiszta belső logikájából fakad az a szépség, ami lenyűgözi a kritikust, laikust egyaránt.



Nincs itt semmiféle erőltetett, látványos bravúrfogás. Szinte minimalista esztétikum ez, ami visszafogott, lecsendesített hangból fakad. Példákat mondok. A Medve utcai irodaházában (OCTOGON 2013/3) a téri sűrítés, a különféle traktusokban megjelenő téri jellemzők lírai összhatása válik az építészeti szépség forrásvidékévé, ugyanakkor a homlokzat ki-beugró, „dobozos” rendszerével, valamint pöttyeivel az épület összképe, megjelenése is élményszámba megy. Vagyis egy rejtettebb szépségfelfogás mellett, az építészek odafigyelnek arra is, hogy a szemlélődő kapcsolatot teremthessen az épülettel. Hasonló megoldás „olvasható” a Vision Towers esetében. Miközben a telepítés sajátosságai, valamint a szögtörésekben hullámzó, rombuszformákkal áttört előtető erős vizuális jelként működik, keveseknek tűnik fel, hogy az épület dinamikájához hogyan járul hozzá a szárnyakról szárnyakra változó falazott parapet-üveg függönyfalsáv aránya. Hogyan jön mozgásba, hogyan ritmizálódik szinte észrevétlenül a látvány annak érdekében, hogy a tömegen belüli magasságviszonyokat harmonizálja a tervező.

Fotó © Bujnovszky Tamás

A cikk elolvasása és az épületfotográfiák megnézése után már csak egyetlen dolga van a kortárs magyar irodatervezés dilemmáit, törekvéseit, sikereit és kudarcait figyelő olvasónak: menjen el erre a sarokra és üljön le néhány percre valamelyik padra. A szépség mindenütt ott van.

Megrendelő: Futureal Development Holding Kft. és KPMG
Vezető építész tervező: Csillag Katalin, Gunther Zsolt (3h építésziroda)
Projektvezető: Békesi Tamás
Építész munkatársak: Bartha András Márk, Fehér Zsombor, Kántor Lilla, Kertész Bence, Kiss Anna Sára, Németh Tamás, Pataj Orsolya
Tájépítészet: Kuhn András (Gardenworks Kft.)
Tervezés és kivitelezés: 2010-2015
Összterület (bruttó): 23 330 m2 föld felett, 10 450 m2 föld alatt

Szöveg: Martinkó József
Építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt 
Fotó: Bujnovszky Tamás

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/2-es lapszámában.

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 118 - 2015/02. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Filharmónia épülete Szczecinben, 100 lakásos passzívház Budapesten, Fricska, Tesla, Bortársaság


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Corvin Innovation Campus irodaházba teszi át székhelyét az IBM Magyarország

A Corvin Innovation Campus irodaházba teszi át székhelyét az IBM Magyarország

A Corvin Innovation Campus irodakomplexum a Futureal fejlesztésében valósul meg.

Közel félmillió négyzetméteres megapark épül Budapest mellett

Közel félmillió négyzetméteres megapark épül Budapest mellett

A Futureal-csoporthoz tartozó HelloParks 400 000 m2-es logisztikai megaparkot fejleszt Budapest nyugati vonzáskörzetében

Elérte legmagasabb pontját a Budapest ONE 2. és 3. üteme

Elérte legmagasabb pontját a Budapest ONE 2. és 3. üteme

A  Futureal fejlesztésében megvalósuló, szerkezetkész irodaház legmagasabb pontjára felkerült a bokréta.

Hirdetés