Isigami Dzsunja a Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten: Építészkongresszus 2019 című konferencián építészet és természet viszonyulásait elemezte.

Kelet és Nyugat kapcsolódásairól két japán építész is beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián, közülük elsőként Isigami Dzsunja, aki 2004 óta visz saját irodát (junya.ishigami+associates). A tokiói tervező több könyvet írt már az építészet határterületeiről, így nem meglepő, hogy Budapesten is ezt a kérdéskört boncolgatta.



Isigami Dzsunja projektjeinél meghatározó a természettel való kapcsolat, egyfajta új viszonyrendszer kialakítása. A Tocsigiben tervezett hotelhez parkot alakított ki, itt az erdőt áttelepítették, hogy a helyén bővíthessék a szállodát. Az erdő új helyén, a fák között szertelenül elrendezett kisebb medencéket alakítottak ki, csövekkel összekötötték, majd a közeli folyó vizével feltöltötték őket. Mindössze két olyan gép van Japánban, amelyekkel a fák áttelepítését meg lehetett oldani.

Fák és tavak e rendkívüli sűrűsége egy álomszerű tájat hozott létre, a szálloda körüli közösségi kert terményeit a szálloda konyháján főzik meg.

Az építész előadásában a Tokió egyik elővárosában épült KAIT workshopról is beszélt, amely egy 45x45-ös, azaz 2025 m²-es tér, amit egy üvegfal vesz körül. A berendezés meglehetősen szellős, az alátámasztás karcsú, szertelenül elrendezett oszlopokból áll – mindez együttesen igencsak könnyed, légies hatást kelt. A bútorzat könnyen átcsoportosítható az aktuális munkák függvényében, de a praktikum mellett a játékosság is jelen van: lényegében lehetetlen egyenesen sétálni a térben, és fokozódnak az izgalmak, amikor egy-egy nagyobb tárgyat (asztalt, kanapét) kell áttenni A-pontból B-be. 

Isigami bemutatott egy kápolnát is, amely Kínában egy völgyben épül majd fel.  A 45 méter magas, keskeny építmény felfelé szélesedik, ezért fentről rengeteg napfény hatol be, ám a napsugarak nem jutnak le a padlószintig – a szórt fény egyfajta „misztikus világosságot” képez a szakrális térben. Előadását egy ház+étterem egység bemutatásával zárta, ami idén szeptemberben készül majd el Jamagucsiban, Japán déli részén és teljes egészében a föld alatt lesz. Látszólag rendezetlenül lyukakat, kanyonokat vájtak a talajba, majd kiöntötték azokat betonnal. Miután a beton megkötött, a köztük lévő földet bányászták ki.

A keletkezett üres terekből lesznek a lakás és az étterem helyiségei, köztük három kis udvar is. Ez utóbbi bizonyítja, hogy bár a lyukak elsőre amorfnak tűnnek, Isigami nagyon is alaposan átgondolta a terveit.

A Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten: Építészkongresszus 2019 konferencia további előadásairól szintén közlünk rövid összefoglalót. Legutóbb Zoboki Gábor prezentációjáról írtunk, míg a következő, utolsó részben Jamamoto Aszako előadásáról számolunk majd be.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését, mindez azonban nem ment volna az építészet nélkül

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését, mindez azonban nem ment volna az építészet nélkül

Japán újjászületésében és annak megmutatásában elvitathatatlan szerepe van az építészeti tervezésnek.

Átlátszó vécékkel változtatnák meg az emberek mentalitását Japánban

Átlátszó vécékkel változtatnák meg az emberek mentalitását Japánban

Kívülről belátni, de csak akkor, ha nem tartózkodik senki a helyiségben.

Erről a japán objektumról nem mondanád meg, hogy valójában nyilvános illemhely

Erről a japán objektumról nem mondanád meg, hogy valójában nyilvános illemhely

Az ősi japán kultúrát idézték meg az építészek.

Hirdetés