Környezetvédelmi szakpszichológus képzés indul az ELTE-n.

Környezetvédelmi szakpszichológus képzés indul az ELTE PPK-n. Az Ember—Környezet Tranzakció Intézet országosan egyedülálló továbbképzése a klímaváltozás, a fenntartható fejlődés, a környezeti nevelés pszichológiai vonatkozásaival foglalkozik.

A fenntarthatóságnak, a klímaváltozásnak ezernyi vetülete van a szervezetek életében, de a magánéletünkben is. Ha a klíma változik, az emberi viselkedésnek is változnia kell, és ez nem minden esetben megy végbe simán. Éppen ezért van egyre nagyobb igény olyan szakemberekre, akik segíteni tudnak a környezetvédelem és az emberi jóllét összhangjának megteremtésében.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2020 tavaszán alakult Ember—Környezet Tranzakció Intézet 2021-ben kétéves környezetvédelmi szakpszichológus szakirányú továbbképzést indít mester szakos diplomával rendelkező pszichológusok számára – írja az egyetem honlapja.

A képzésre olyan jelentkezőket várnak, akik szeretnének mélyebb ismeretekre szert tenni a környezettudatos és környezetkárosító viselkedések pszichológiai hátteréről, a fenntartható fogyasztásról, a környezettudatosságra ható informális és formális tényezőkről, a szemléletformálás, a pszichoedukáció lehetőségeiről, vagy akár a téma szervezetpszichológiai, munkapszichológiai aspektusairól.

Az első év az elméleti megalapozást szolgálja, a második, gyakorlatorientált évben pedig a projekttantárgy és az önálló kutatómunka keretében lesz lehetőség olyan szervezetekkel megismerkedni, amelyek úttörő munkát végeznek a fenntartható üzleti modellek, a környezeti nevelés, az ökopszichológiai megközelítések gyakorlati alkalmazása terén. A vendégoktatók között lesz erdőcoach, tapasztalati tanulással foglalkozó szakember és ökopszichológus is.

Természettudományos alapozás

Mivel a képzés több tudományág határterületen mozog, a szervezők nagy hangsúlyt helyeznek az interdiszciplináris megközelítésre. A képzésnek fontos része a természettudományos alapozás. „Ugyanakkor az emberi viselkedés tudományos vizsgálata, a viselkedési mintázatok alakítása, esetenként a pszichológiai módszerekkel való segítségnyújtás már a pszichológus feladata. Példaként említhetjük a klímaszorongást vagy az ökogyászt, amellyel egyre többen fordulnak pszichológushoz” – magyarázza a képzést bemutatva Dúll Andrea intézetvezető, aki – Varga Attilával, az EKTI munkatársával közösen – nyilatkozott is a képzésről.

Arról, hogy miért van szükség környezetvédelmi szakpszichológusokra, Dúll Andrea elmondta: „Ez a jövő egyik fontos szakterülete! A fenntarthatóságnak, a klímaváltozásnak ezernyi vetülete van a szervezetek életében, a munka világában, de az iskolában, a nevelés területén is, illetve a családunk, a magánéletünk sem kivétel ez alól.

Ami az előbb említett szférákat biztosan összeköti, az maga az ember, az emberi viselkedés. A környezetvédelmi szakpszichológia egyik fő állítása pedig az, hogy ha a klíma változik, akkor az emberi viselkedésnek is változnia kell. A környezetvédelem és az emberi jóllét összhangjának megteremtésében játszhatnak fontos szerepet az e területen jól képzett szakemberek.”

Felmerült az is, hogy miként hasznosulhat az itt szerzett diploma? (Elvégre álláshirdetésben még biztosan nem keresnek ilyen szakembert.) „Az óvodákban, iskolákban környezeti szemléletformálással, fenntarthatósággal foglalkozó civil szervezeteknél, de az állami, önkormányzati szektorban is sokan dolgoznak már ma is olyan munkakörökben, ahol az itt megszerezhető komplex ismeretek jól hasznosíthatók – jelentette ki Varga Attila. – Ez a képzés magától értetődően társítható akár klinikai, akár szervezetpszichológiai, akár például iskolapszichológusi képzettség mellé is, gondoljunk például az ökoiskolai programok támogatására, a vállalati fenntarthatósági programok menedzselésére vagy éppen a klímaváltozás fenyegetése miatt kialakuló pszichés problémák terápiájára. Nem tartok attól, hogy a környezetvédelmi szakpszichológusok munka nélkül maradnának!”

Hasonlóan vélekedett Dúll Andrea is, aki szerint „ez az új diploma meg fogja teremteni a maga piacát. A nagyvállalatoknál ma már megkerülhetetlen szempont a fenntarthatóság mind a munkatársak toborzásakor, mind az üzleti partnerekkel, ügyfelekkel, vevőkkel való kommunikációban fontos elem a vállalat fenntartható működése, a zöldítés érdekében tett erőfeszítések sora. Kellenek olyan szakemberek, akik képesek jó projekteket kidolgozni és megmutatni, hogy a környezeti szempontú innovációknak van-e valós, mérhető hatásuk, vagy le tudnak tenni az asztalra egy tudományosan megalapozott környezetpszichológia háttértanulmányt vagy fenntarthatósági jelentést. Érdemes tehát elvégezni a képzést, mert nagyon sokféle területen nyithat új lehetőségeket a pszichológus mesterdiplomával rendelkezők számára.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Visszakapja kupoláját a Műegyetem és az ELTE jogi karának épülete

Visszakapja kupoláját a Műegyetem és az ELTE jogi karának épülete

Kormányhatározat jelent meg a háború során megsemmisült tetődíszek helyreállításáról.

Ember–Környezet Tranzakció Intézettel bővül az ELTE

Ember–Környezet Tranzakció Intézettel bővül az ELTE

Az intézményt Dúll Andrea környezetpszichológus vezeti majd.

Mit tanulhat az állatkerttől egy gimnázium?

Mit tanulhat az állatkerttől egy gimnázium?

Dúll Andrea környezetpszichológus a mikroszinttől építené fel az ideális iskolát.

Hirdetés