Színek, ízek, illatok a remízben.

Kreatív iparágból érkező megbízó, Farkas Anett és Vesztegom Ádám vezette Arch-Studio fiatal tervezőcsapata a ma és a jövő iparművészeivel karöltve hoztak létre sokkal inkább egyedi, mintsem kötelezően “trendi”, nyitott irodateret. 

fotó COPYRIGHT SIGN Bujnovszky Tamás

Pro és kontra is két irányból közelíthető az open-office jelenség: működési, illetve esztétikai oldalról. Ellenzői a nagy, közös térben megszűnő privát zóna hiánya, a zavaró tényezők miatt a dolgozók „hasznos” munkaidejének csökkenését emelik ki. Hívei éppen a kötetlenebb, szabadabb légkörben, oldottabb hangulatban és a munkahelyi szociális kapcsolatok erősödésében látják a produktivitás javítását. Bizonyára egyénenként változik, milyen munkakörnyezet az optimális, ugyanakkor az adott cég profilja is döntő lehet.

fotó COPYRIGHT SIGN Bujnovszky Tamás

S ha valahol, egy kommunikációs ügynökség esetében jó eséllyel van helye ennek a fajta térformálásnak. Ha a design irányából gondolkodunk róla, végigtekintve az elmúlt években publikált irodatereket, a legnehezebb kérdésnek látszik, hol lehet, hol szükséges megállni, amikor egy inspiráló, lendületes és vagány munkahely a cél. Farkas Anett építész, belsőépítész és az Arch-Studio fiatal csapata egy korábbi villamosremíz belsejét alakította irodává az egyik legjelentősebb magyar reklámügynökség számára. A megbízó tudatosságát mutatja, hogy a tervezőket már a leendő helyszín kiválasztása előtt felkereste és a Code Showroomot, aki az iroda komplett berendezésért volt felelős bevonta a folyamatba, megalapozva ezzel a közös projekt sikerességét. A csapat pedig rászolgált a bizalomra: a kétszintes iroda koncepciója kitűnő érzékkel egyensúlyozza ki a játékosságot és a professzionalizmust.

fotó COPYRIGHT SIGN Bujnovszky Tamás

A nagy, nyitott, közös helyiségek egyik hátulütője éppen az, hogy a négyzetmétert maximalizáló szemlélettel, minimális belmagassággal épülő irodaházak belterei egész egyszerűen alkalmatlanok ezek befogadására. Messzire elnyúló, alacsony, vizuálisan és funkcionálisan is túlterhelt iroda helyett a szabadon hagyott rácsos tartók alatt olyan loft  hangulatú világot hoztak létre a tervezők, ami az open-office szemléletnek eredendően sajátja – vagy az kellene, hogy legyen. Megtartva tehát a hely ipari funkciójából megörökölt elemeit, a lépcsőt, illetve a felső szint homlokzatai mentén sorakozó üvegdobozokat, természetes módon szőtték köréjük az iroda új belsőépítészeti arculatát. Visszatérő elemként egy háromszög-raszter jelenik meg, nemcsak felületszerűen, de finom szögtöréseivel három dimenzióban is. Ez a hálózat egyszerre utal a múltból örökölt döntött üvegfalakra, a rácsos tartó szerkesztésére, de a cég profiljára, a kommunikációra és a kapcsolatteremtésre.

Jól eltalált arányban jelenik meg, így aztán ahelyett, hogy eltakarná, maszkírozná a meglévő adottságokat, támogatja és kiegészíti azokat. A tervezők bizonyos pontokon ráerősítettek a remíz architektúrájára: tükröződő felülettel a gerincvonalát és a rácsos tartók sorát végtelennek láttatva. Az open-office nyitottságát optimális esetben kiegészítik bizonyos privát zónák. A hármas tagolású emeleti térbe a kreatív csapat „játéktere”, a programozók, az accountok és stratégiaalkotás irodái mellé reprezentatív látványkonyha, bár, mosdó- és öltözőblokk került. Öltözőszekrények sora – ami a sportfelszereléseket rejti, mert egy kreatív ügynökségnél erre is gondolni kell – talán még sosem volt ennyire hívogató: ajtóikon a zöldkék tartomány teljes színskálája vonul végig.

fotó COPYRIGHT SIGN Bujnovszky Tamás

A tompa, semleges alapszínek háttere előtt egyébként is élénk, telített árnyalatok jelennek meg pontszerűen az irodában. A nagy közös tér mentén az üvegdobozokban a vezetői irodák,illetve olyan csapatok szobái találhatók, mint például a UX, a kép- vagy videószerkesztőké, akiknek a munkája megkívánja a nyugodtabb, csendesebb körülményeket. Ezeken kívül még számos védettebb, elvonulásra, gondolkodásra alkalmas pontot és telefon-bokszot is kialakítottak. Vizuálisan túl- terhelt összkép helyett a többi érzékszerv bevonásával izgalmasan sokrétű belső jött létre.

fotó COPYRIGHT SIGN Bujnovszky Tamás

Növények illata, mikroklimatikus hatásai, változatos, tapintható, matt és fényes, lágy és kemény felületek váltakozásai mellett a látványkonyhában a kávéval vagy a sörcsappal, amit kedvenc sörös ügyfelüktől kaptak, megjelennek az ízek és illatok, az akusztikát pedig a háromszögelt struktúrájú textilinstallációk és a szőnyegfelületek optimalizálják. Utóbbiak érdekessége, hogy újrahasznosított óceáni halászhálókból készültek, s gyártójuk több körben is visszaveszi és újrahasznosítja az esetleg már fölöslegessé vált darabokat, minimalizálva ezzel a nehezen lebomló műanyaghulladékot. Plusz haszna is van: könnyen tisztítható, így kutyabarát munkahely számára tökéletes – merthogy a megbízó az open-office szemléletet a négylábúakra is értelmezi.

fotó COPYRIGHT SIGN Bujnovszky Tamás

Szöveg: MIZSEI ANETT
Tervező: FARKAS ANETT, VESZTERGOM ÁDÁM (ARCH-STUDIO)
Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

Az cikk nyomtatásban megjelent az Octogon magazin 2017/8. lapszámában.

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 140 - 2017/8. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Yada Toshio, Családi ház Budán, Konténerház, Dzsúdó csarnok Cegléden, Új fogadóépület a Graphisoft Parkban, Néprajzi Múzeum 


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Sárga, akár a villamos

Sárga, akár a villamos

Elkészült a budafoki kocsiszín új épülete.

Az Archiko stúdió új építész műterme Debrecenben

Az Archiko stúdió új építész műterme Debrecenben

Kovács Péter tökéletes, lírai formában beszél mindarról, amit az építészet kapcsán mondani lehet.

„Remekmű? Nehéz ügy...” - Richard Meier

„Remekmű? Nehéz ügy...” - Richard Meier

Az egész világon őt tartják a modern építészet utolsó meghatározó alkotójának — hiszen kitágította az építészet hagyományos határait. Az OCTOGON 2001-ben közölt interjút Richard Meierrel.

Hirdetés