Hirdetés

Szigethy Anna Lakótelep című kiállítása a FUGÁ-ban

Szigethy Anna figyelme az elmúlt két-három évben a változó városképhez való személyes viszony kutatására irányult.

Hirdetés

Szigethy Anna figyelme az elmúlt két-három évben, a városi terekben megjelenő intimitással, a változó városképhez való személyes viszony kutatására irányult. Művészi kutatása színtere egy speciális képződmény, a lakótelep, amelyet a volt szocialista blokk városai: Budapest és Berlin viszonylatában vizsgált. Elsősorban a szenderdizált lakóterekre és az ott kialakult életminőségekre koncentrálta kutatásait, az építészet, a belsőépítészet és a tárgykultúra jellegzetességeit vizsgálva. Lakótelep projektjében a kontinuitásra esik a hangsúly, a szocilaista idők esztétikájának továbbélésére illetve a lakótelep-értelmezések és a lakótelepnek az urbanizációban, és a gazdasági-szociális viszonyokban betöltött szerepének változására koncentrál. 

fotó © Szigethy Anna

A művészi kutatás (artist research) elméleti kiindulása Marc Augé mára megkerülhetetlen elmélete a „nem-helyek” definiálása. Auge szerint a város nemcsak konkrét épületek halmaza, emberek élettere, hanem szimbolikus jelentőségű is; mindenféle akaratnak a kifejezője és reprezentálása. Az imagináció és a történelem helye, komplex szövet. Auge meghatározására támaszkodva, arra a külön identitás kialakulására figyel Szigethy, amely a városközponttól elszakított lakótelepeken kialakul, célja a közösségképződés követése, tárgyainak gyűjtése és bemutatása.

fotó © Szigethy Anna

Lokálisan két város: Berlin és Budapest háború utáni, szocialista időbeli építészetével foglalkozott, ahol szembeötlő volt a lakótelepek számának hirtelen megnövekedése. Magyarországon Dunaújváros, Pécs/Uránváros és Budapesten az óbudai lakótelepeken készültek illetve kerültek elő az installáció részletei, Berlinben az egykori Stalinalleeval, későbbi nevén Karl-Marx Alleeval foglalkozott. A városfejlesztés új és hirtelen felhúzott helyei egy új történelem konstruálásának színterei is lettek, a hagyományos városközpontok áthelyezével, vagy annak kísérletével beavatkozva az urbánus hagyományba.

fotó © Szigethy Anna

A lakótelep fénykora az 50-60-as évek volt, a második világháború pusztítása után a gyors lakásépítés megoldása elengedhetetlen volt az európai országokban. Ám a rossz minőségű anyaghasználat és a felfokozott tempó miatt számos kritika érte, és ezzel hanyattlása is kódolva volt. Soha be nem fejezett épületek és városrészek maradtak a nagy építési láz után. 

fotó © Szigethy Anna

Gyors lakáshozjutási periódus után a lepusztultság érzete és atmoszférája kapcsolódott a lakótelep-fogalomhoz, nem tudta betölteni az új, utópisztikus városrendezésbe vetett hitet, nemcsak a szocialista országokban, de Nyugat-Európa nagyvárosaiban is bukásra ítéltetett.  A berlini Karl Marx Allee arra is példa,  hogy a német egyesítés óta hogyan keresi helyét az új Berlinben. Karakteres és lakhatás szempontjából viszonylag kényelmes, elhelyezkedése emblematikus. A Karl-Marx Allee nemcsak egy valóságos, fizikai tér hanem szimbolikus jelentéseknek, mitológiának, történelemnek a kifejeződése egyszerre. Nemcsak elnevezése, története, a vele kapcsolatos irodalom, legenda és szimbólumkincs tartozik hozzá, hanem a szovjet elvtársakkal együttműködésben kidolgozott konkrét építészeti tervek, amelyeket viharos gyorsasággal építettek fel. Egyszerre élő mementója mindannak, amit a szocialista rendszer reprezentálni kívánt magáról Kelet és Nyugat felé (Berlin, a szocialista főváros reprezentatív főutcája), és megvalósulása több építészeti stílusnak, hagyománynak is. Sok lakóház, a kisebb pavilonok és különböző kereskedelmi céllal megvalósított épületek kifejezetten minőségi, modernista hagyományokat felmutató épületegyüttes. A feszített tempóban, gyakran átgondolatlanul, silányul megépített részei ellenére megvalósított egy jobb életminőséget olyan társadalmi rétegek számára, akiknek ez addig nem jutott osztályrészül.

A Fugában kiállított installáció különböző médiumokkal létrehozott elemekből áll: fotók, tárgyak, tervrajzok, könyvek, mind át- és megdolgozva. Ezek mind a modernizmus lázas lakótelep-építészetére és az odaköltözők közösségére reflektálnak, és igyekeznek megjeleníteni mindazokat a vágyakat, történeteket, elképzeléseket, amelyek ehhez az építészeti térhez kapcsolhatóak.  A hosszúkás, virágos terítők, amelyek kézművességre utaló, de géppel kivitelezett rajzolata tipikus szocialista dekorációnak tűnik. Mintázata közelről pixeles felbontású, míg messziről még organikus, burjánzó.  A minták aprólékosság és monumentalitás térképe leképezi a lakótelepek tervrajzát, és a hirtelen teremtett lakások otthonossgára törekvését is egyben. A tárgyegyüttesek a csendéletre mint képzőművészeti médiumra is reflektálnak (Karl Marx Allee házainak halljában készültek), olyan változó tárgycsoportok, amelyeket a házak lakói / használói komponálnak, állandó változásban vannak, mégis a megfigyelés és rögzítés által emelődnek be a kánonba.

Fuga – Budapesti Építészeti Központ
2015. október 16 – november 8.

http://szigethyanna.blog.free.fr
www.fuga.org.hu

forrás: sajtóközlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

MINI LIVING - Breathe

MINI LIVING - Breathe

A brit prémiumgyártó az idei Salone del Mobile kiállításon a harmadik MINI LIVING installációról is lerántja a leplet.

Magérusz Anna: PANDÓRÁK

Magérusz Anna: PANDÓRÁK

Függetlenség és erő. Így jellemzi sorozatának főszereplőit Magérusz Anna. 

Városképbe ágyazott Reformációs Örökség

Városképbe ágyazott Reformációs Örökség

Megszületett a nyertes pályamunka a Reformáció 500. évfordulójának köztéri installáció pályázatára.

Hirdetés