A Sara Hildén Művészeti Múzeum pályázati anyaga a Deichler Jakab Stúdiótól.

Shortlistre került a Deichler Jakab Stúdió tervpályázata a tamperei Sara Hildén Művészeti Múzeumra, azaz 472 pályamű közül bekerült a legjobb 15 közé. Az 5000 négyzetméteres múzeum koncepcióját áthatja a hagyományos és a kortárs gondolatok, illetve a publikus terek és a kiállító terek szerves összekapcsolódása. A tervet a stúdió leírásában közöljük.  

A Finlayson gyár működésében ma a hagyományos és a kortárs gondolatok szervesen összekapcsolódnak, egységet képeznek. A termékeikhez használt anyag képviseli a hagyományt, míg a varrás módja, a kapcsolatok kialakítása a kortárs elem. Ez a gondolat, koncepció áthatja az egész tervünket. 

A múzeum alapvető rendeltetése a művek bemutatása, ennek építészeti megnyilvánulását évszázadokon keresztül az egymásból nyíló helyiségekből álló zárt láncolatot képező térsorok jelentették. A huszadik század információs, kulturális és társadalmi változásai a múzeumok szerepét is jelentősen módosították. Ennek következtében az épületek megnyíltak, amely egyrészt a publikus funkciók jóval nagyobb arányú jelenlétét eredményezték, másrészt az előtte jellemzően zárt térrendszerű útvonalak vizuális és fizikai kapcsolatokkal való feloldását jelentette. 

Tervünkben a múzeum alapfunkcióját jelentő kiállítások befelé forduló, a művekre koncentráló terekben kapnak helyet. Ezek képezik tervünk hagyományos részét, a helyi tradícióknak megfelelő súlyos tömbszerű terekben helyeztük el őket. A kortárs funkciók helyeit, a publikus tereket a kiállítóterek és a városi terek között alakítottuk ki, mindkettővel több ponton összekapcsolódva. A kortárs funkciók kapcsolatot hoznak létre a múzeum és a város között, a publikus terek és a kiállító terek között, a művészet és a látogatók között. 

Városi kontextus, kapcsolatok

A Finlayson területe sűrűn beépített, az épületek az utcák mentén zárt térfalakat képeznek. Ez a tömörség észak–nyugat felé feloldódik, a parkban a palota és a templom szabadon álló kisebb méretű épületei pavilon szerűen helyezkednek el. E két eltérő karakter határán helyezkedik el a tervezési helyszín. Telepítésünk célja a Finlayson tömbjének lezárása és a parkos terület felé való felszakadozásának kialakítása.

A gazdag zöld környezet az év felében elrejti a múzeum telkét, az épületet a sétálóutca felől a meghatározó zöld falból kinyúló tömeggel tettük érzékelhetővé, ezáltal kijelöli a múzeum megérkezési pontját, a szemközti térrel együtt megállópontot hoz létre. 

Ahhoz, hogy a sétálóutcák jó városi terekké alakulhassanak, fontosak azok a hozzá kapcsolódó helyek, ahol történik valami, ahol megáll az ember és nemcsak tovább sétál. A múzeumépületet körülvevő új városi terek célja, hogy a járókelők megállásra, bekapcsolódásra biztassa, bevonja az eseményekbe.

A kultúra útja

Tervünkben a múzeum útvonala a – jelenleg fejlesztés alatt álló – sétálóutcáról indulva sokszínűen használható helyeken keresztül vezet át mielőtt eléri a kiállítás tereit. Célunk a városi vérkeringésbe illeszkedő, a várossal együtt élő térsor létrehozása volt, ahol a múzeum hagyományos funkciói sok más kulturális esemény számára helyet adó térrel kiegészülve új síkra emelik a művészet megnyilvánulását, a város és a múzeum, ezáltal az emberek és a művészet kapcsolatát.

Az út első pontja az épület számára előteret képező, a multifunkciós helységgel együtt élő szabadtéri városi tér. Ahonnan a multifunkciós terem egyrészt betekintést enged a bent folyó eseményekbe, de a tér felé megnyílva szabadtéri koncert, vetítés számára is helyet adhat. 

Múzeumi előtér, kávézó... ... és az egyik kiállítótér

Az utat folytatva, az épületbe lépve a kávézó központi tere következik, mely a múzeumi lépcső és a park felé is szabadon bővülhet. A kávézó szomszédságában alakítottuk ki a workshopot, amely publikus terek felé erős vizuális kapcsolattal és különböző kiállítási felületekkel rendelkezik. A kiállítások bejáratához vezető lépcső térstruktúrája amellett, hogy a kávézó és a workshop szabad bővületét képezi, helyet ad a múzeumshop számára, de kisebb előadások, például múzeumtúra bevezetője is megtartható itt. A lépcső végén a kiállítótereken keresztül folytatódik az út.

A kiállítóterek olyan neutrális terek, melyek fókuszba helyezik a kiállított műalkotásokat, egyszerű következetes kialakításukkal, valamint téri szervezésükkel, alakíthatóságukkal lehetővé teszik egyidejűleg több különböző kiállítás szervezését. 

Földszint


Emeletek

Homlokzatok

Homlokzatminta

A Finlayson történeti öröksége meghatározza Tampere városát. A textilgyártás évszázados hagyományait, anyagait kortárs varrástechnikával teszi örökké a ma is működő textilipar. A tervezett épület számos aspektusa tükrözi ezt a kettősséget. A homlokzatképzés során a történeti vörös téglaanyag kortárs megmunkálásával újraértelmezhetővé válik. Textíliaként egybefűzött téglák fátyolszerű homlokzati rajzot hoznak létre mely mintázata az 1962-ben, a Sara Hildén Alapítvány alapításának évében a Finlayson-Fossa textilgyárban készült Tiina mintán alapul.

A déli homlokzat

Stáblista:
építész tervező: Deichler Tímea, Jakab Dániel
építész munkatárs: Hennel Zsófia
látványtervező: Falussy Bence

A nagyobb méretű képekért kattints a galéirára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Szerves kapcsolódás – a Deichler Jakab Stúdió finnországi múzeumterve

Szerves kapcsolódás – a Deichler Jakab Stúdió finnországi múzeumterve

A Sara Hildén Művészeti Múzeum pályázati anyaga a Deichler Jakab Stúdiótól.

Közösségi tér fürdő és könyvtár határán

Közösségi tér fürdő és könyvtár határán

A Grössling kétfordulós, nemzetközi tervpályázat negyedik helyezett pályaműve.

Egy este az építészeti monográfia körül

Egy este az építészeti monográfia körül

Beszélgetés egy különleges építészeti monográfia kapcsán, Magyarország egyetlen nyilvánosan látogatható modern villájában.

Hirdetés