A tervek szerint idén december 8-án nyitja kapuit a párizsi Notre-Dame, miután befejeződik a 2019-es tűzesetet követő helyreállítás legjelentősebb szakasza. A munkálatok elképesztő dokumentáltsággal folynak a nyilvánosság előtt, és már lekerültek az állványok Viollet-le-Duc elpusztult tornyának másolatáról is. 

Kijelenthetjük, hogy a világtörténelem leginkább nyomon követhető felújításáról van szó. Ki gondolta volna mondjuk pár éve, hogy egy épület tetőszerkezetének rekonstrukcióját egyszer Reels-videókon izguljuk végig? Ki gondolta volna, hogy ekkora social media hype közepette pillanthatunk bele mondjuk tetőfedők vagy kőfaragók műhelymunkáiba, mielőtt még a helyszínre érkeznek feltenni alkotásukat az újjászülető katedrális részeire? 
 


A Notre-Dame renoválása popkulturális szinteket üt meg, ami azért ad némi vígaszt a világ social media tartalomszintjének alakulását látva. A tragédiát követően az tartotta lázban a világot, hogy miként újítják majd fel? "Teljes visszaépítés lesz-e vagy kortárs megjelenést adnak majd a Notre-Dame tetejének?" Két hozzáállás csapott akkoriban össze, fújt is az egyik hideget-meleget a másikra, pedig hát mindkét félnek jogos indokai voltak valójában az adott álláspontra. Egy szó mint szász, a vita lezajlott, remek és ijesztő víziók egyaránt születtek az új sziluettre, amelynek kiindulópontja egyébként Macron elnök azon nyilatkozata volt, hogy ő modern helyreállítás mellett tenné le a voksát. 2020 júliusában Philippe Villeneuve, a munkálatok egyik vezető tervezője viszont az asztalra tett le valamit – egy háromezer oldalas tervdokumentációt, mely szerint kivitelezhető lenne a hiteles 1:1-es rekonstrukció is, így több szakmai szervezet tanácskozásával 2020 nyarán kihirdették a döntést: inkább a régi összképet építik vissza. 

Több mint egy évet csak az vett igénybe, hogy a leolvadt felújítási állványrendszer darabjait elhordják a területről. Ezt a Covid okozta létszám-csökkentés is indokolta, úgyhogy eleve nehezen tudtak az építő-jellegű munka terepére lépni. 2021-22-ben viszont beindultak a munkálatok, felépítették a boltozatépítéshez szükséges mintaíveket, 2022-ig pedig a még álló, de a tűzesetben megsérült, repedt boltozati részeket javították ki jobbára. Ezek ideje például szintén számottevő volt a tűzoltó-víz okozta sókicsapódások kezelése miatt is. 2023 első negyedévére biztosítani tudták a kórus és az előtte haladó főhajó szakasz boltozatainak építését. A nagy kihívást természetesen a hiányzó középső, a kereszt- és a főhajó találkozásánál lévő boltozat helyreállítása jelenti, amely akkor fog végleg elkészülni, amikor befejezik a huszártorony teljes rekonstrukcióját. Az egyelőre beépítetlen boltmezőiből még állványok, csigák húzódnak, hogy segítsék a torony munkálatait, ám amint a torony elkészül, megkezdhetik e boltozat kiegészítését is.

 


2024. január 12-én a csapat legfiatalabb ácsa feltehette a bokrétát a műemlék kórusa feletti tetőszerkezet struktúrájára. Ennek a résznek a felállítása szintén egy évet vett igénybe, de nem is sokkal később, márciusban már újabb növénycsokor felhelyezése történhetett, amikor a teljes hajó ácsszerkezete érte el szintén a legmagasabb pontját. Ez egy hatalmas mérföldkövet jelent, hiszen több száz ember, erdész, favágó, mérnök, vagy mondjuk a középkori tetőszerkezeteket vizsgáló kutató is élete legnagyobb munkáját zárta le az ácsokon kívül, akik korabeli technikákat is el kellett, hogy sajátítsanak a kihíváshoz. Ők most átadják a területet a tetőfedőknek, díszműbádogos szakembereknek, akik persze ezidáig a műhelyekben a részleteken, csúcsdíszeken szintén évek óta dolgoznak már.

Most április közepén, az ötödik évfordulón zajlott le azonban a legszívmelengetőbb mérföldkő: a 19. századi, Viollet-le-Duc féle huszártorony sziluettje kibújhatott végre az állványok takarásából. A torony érdekessége, hogy kifejezetten úgy épül, mint az eredeti – tölgyfavázra szépen fokozatosan hajlítják rá az ólomlemezeket. Reméljük, ezúttal a megfelelő biztonságtechnikai lépésekkel történik mindez, hiszen ne feledjük, az elégett eredeti ólomfedések a tűzeset után komoly mennyiségben mérgeztek a levegőben, több mint 1 km-es távolságon belül, és még a környék méheinek méztermelése is ólomtartalmat mutatott ki.
 


Azt már lehet tudni, hogy nem egy egyszeri nyitóünnepségről lesz szó december 8-án. Maga a nagy napnak is lesz egy „nyitóeseménye” is már 7-én, ezt követően pedig egy nyolc napos eseménysorozat következik. Az érsekség azt is bejelentette, hogy ráadásul egy konkrét ünnepi időszak indul ezzel 2025 pünkösdjéig, ahogyan azt is tudjuk, hogy természetesen minden egyes apró részlet valójában csak 2028-ig kerül a helyére.
 


Mint ismert, az épület belsőépítészeti megújítását illetően szintén komoly viták keletkeztek az elmúlt években. 2021-ben a helyi Nemzeti Örökségi és Építészeti Bizottság jóváhagyta az egyházmegye belsőépítészetre vonatkozó átalakítási terveit, amely szerint számos műalkotáson kívül több gyóntatószék eltávolítását is indítványozták. A terv Gilles Drouin, a párizsi Liturgikus Intézet vezetője szerint az volt, hogy egy nyitottabb, több nemzet és több vallású ember számára is befogadó élmény jöjjön létre az épületet bejárva. Lényegében egy turisztikai látványosság képe élvezett ebben hangsúlyt, s az új útvonal mentén modern műalkotások, sőt, bibliai jelenetek látványos fényjáték vetítései kaptak volna helyet. Sokan felemelték a hangjukat, hogy a templom liturgiai szempontból fontos elrendezése ezáltal felborulna, úgyhogy a nyomásnak is engedve, 2023 júniusában az érsekség előállt egy teljesen más koncepcióval. Nem lett pozitívabb persze a fogadtatás – az új terveket ezúttal túlságosan minimalistának mondták. 
 


Drouin koncepcióját ugyan elvetették, és kifejezetten megőrizték az általa még elszállítani kívánt berendezési elemeket. Legnagyobb változtatásként sokan a keresztelőmedence áthelyezését tartják ezúttal, amit az Utolsó Ítélet oltártól vinnének át a bejárathoz közel, hogy az jelképesen „kaput nyisson Jézus Krisztus misztériuma felé”. Sokan kritizálják a papi, valamint hívői székeket a további kortárs liturgiai bútorokkal együtt. A Notre-Dame esetében úgy tűnik tehát, a közönség nagyon nem tűri a modern megnyilvánulásokat, pedig egy új toronnyal ellentétben ezúttal flexibilis területre engednék be a progresszív jelen kort – ami amúgy nem szokatlan a Notre-Dame több száz éves történelmében. A tavaly nyáron nyilvánosságra hozott tervek szerint a székeket, installációkat Ionna Vautrin tervezné és a francia BOSC gyártaná le. A látványtervek másik fontos szereplője a Töviskorona új kortárs ereklyetartója lenne, melyet tender útján Sylvain Dubuisson tervezhet.

 

Nyitókép forrása: MTI/EPA, Reuters pool/Benoit Tessier




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Apró ékszer

Apró ékszer

Házikó Portugáliában a BOX arquitectos irodától.

Változó korok, változó homlokzatok

Változó korok, változó homlokzatok

Szocialista áruházak napjainkban.

Utazás térben és időben

Utazás térben és időben

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új állandó kiállítása.
 

Hirdetés