Reprezentatív felmérést végzett a Magyar Energiahatékonysági Intézet
A lakosság körében végzett reprezentatív felmérést az épületenergetikai felújítások terén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI), majd tanulmányban tette közzé az eredményeket.
A felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka végzett energiahatékonysági korszerűsítést az otthonán az elmúlt öt évben, a következő öt évre pedig közel 1,5 millió lakás, ház felújítását tervezik a tulajdonosok, a becslések szerint háromezer milliárd forint összértékben. Várhatóan azonban mindennek csak töredéke tartalmaz majd épületenergetikai beavatkozást – foglalja össze a terjedelmes tanulmány egy részletét a Világgazdaság.
A felmérés eredményeit Koritár Zsuzsanna, a MEHI igazgatója ismertette. Elmondta, hogy a magyarországi épületek energetikailag nagyon elavultak, ezért kiemelten fontos, hogy a következő években az általános felújítások mellett az úgynevezett mélyfelújításokra is sor kerüljön, ami egy komplex, az energetikai előírásoknak megfelelő rekonstrukciót jelent.
Így az egyes épületek korszerűsítésével a klímavédelmi célok elérésében is nagyot léphetne előre az ország, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás több, mint negyven százalékáért az épületek felelnek hazánkban.
Kiderült azonban a felmérésből, hogy a felújítások 76 százaléka esetén a tulajdonosok nem vették igénybe szakértő segítségét, így energetikai terv hiányában láttak hozzá a felújításhoz. Ezáltal sokan nem értek el megfelelő energetikai eredményt a lakásuk állapotát illetően. Ez rámutatott az ezirányú tájékoztatás jelentőségére és egyben hiányára is.
Az energetikai korszerűsítések alacsony száma annak is betudható Koritár Zsuzsanna elmondása szerint, hogy a felújításokat jellemzően valamilyen gyorsan orvosolandó károsodás, meghibásodás ösztönzi, nem pedig a fogyasztás csökkentésének igénye. A szekértő rávilágított, hogy sokak számára okozhat anyagi nehézséget egy komplex felújítás, azonban egyből megoldási javaslatot is adott:
szakszerű tervezéssel, az ellátandó feladatok sorrendjének optimális meghatározásával, lépcsőzetes beruházás keretében a probléma enyhíthető – olvasható a MEHI oldalán.
A nem megfelelő modernizáció is problémás – ha például 15 centis helyett csak tíz centiméter vastag szigetelést tesznek fel –, mert évekre, évtizedekre belakatolja az épületet a korábbinál valamivel ugyan hatékonyabb, de nem ideális helyzetbe, és csakhamar ismét elavulttá válhat. Ezért lényeges felméretni az épület műszaki állapotát, megterveztetni az optimális megoldást a lehető legnagyobb megtakarítás eléréséért.
Segítséget jelenthet majd a jelenleg uniós szinten készülő, a módszertant tartalmazó épületfelújítási útlevél is. A kormány már dolgozik a magyar változaton, amely a most alakuló, hosszú távú épületfejlesztési stratégia része lesz.
További megoldást jelenthetnek és ösztönző hatással lehetnek a felújításokat megcélzó támogatások.
A felmérés szerint akár már 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás esetén is sokkal többen vágnának bele a munkába, mint anélkül, de az áfakedvezmény vagy a kamatmentes hitel is az ösztönzők között szerepel.
A felmérés azt mutatja, hogy a lakosság jelentős hányadában megvan a felújítási szándék, az erre való törekvés pedig növekszik. Ez abból is következtethető, hogy a MEHI 2016-ban végzett hasonló jellegű felmérése során a válaszadóknak csupán a 24 százaléka jelezte, hogy végezne bármilyen korszerűsítést az otthonán. A kutatás legfőbb tanulsága azonban az, hogy elengedhetetlen, hogy az energetikai korszerűsítés jelentősége a lakosság látókörébe kerüljön és az ezirányú igény is megszülessen a lakástulajdonosokban.
Forrás: MEHI, vg.hu, fejléckép: Ytong
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
