2017 július 25.
 

Miért kellene szeretnünk a betont?

Az építészek és a design világa imádja, sokan mégis idegenkednek tőle, pedig a beton már régen nem az a durva és erőteljes, elvakolandó monstrum, ami régen volt. Sokan azért is szeretik, mert mind előállításával, mind pedig használatával környezetünket is kímélhetjük. 

Keverjük bármivel, a végeredmény mindig jó lesz

A beton, mint alapanyag a XIX. századtól terjedt el igazán, de cement adalékanyaggal habarcsszerű kötőanyagként használva téglák és kövek között már az ókori Rómában is használták. Az áttörést mégis az adalékanyagok – vas, acél – hozzákeverése hozta meg. Így vált a beton mérettartóvá, ellenállóvá és nagy teherbírásúvá. Az egyre finomabbá, plasztikusabbá váló anyagot az építészek és a technológia a maga saját valósághű felületével az építészeti esztétika részévé emelték, ami végül a látszóbeton megjelenéséhez vezetett. Jelenleg nincs olyan anyag, amit ne lehetne harmonikus kapcsolatba hozni vele: egy-egy épület szépségét a beton-fém, beton-fa vagy beton-üveg ellentétpárok közötti feszültség is megadhatja. 

A fülünkben is hordhatjuk

A betonban rejlő lehetőségeket egyre többen, köztük hazai dizájnerek is kezdik felfedezni, ugyanis ékszertől kezdve dísztárgyon át bútorig szinte bármit lehet készíteni belőle. Vajon eljön egyszer az a kor, amikor a ruháink is 5% betonból fognak készülni? Ennek tényleg csak a fantázia szabhat határt, de például a beton kenu egy létező dolog, amely folyamatos ötletelésre sarkallja a szakmát, hogy hogyan lehet egyre könnyebb és vékonyabb, de ugyanolyan stabil, egyúttal 100%-ban vízzáró tárgyakat építeni belőle, amely technológia később más szerkezeteknél is felhasználható lenne. 

Tetőtől talpig beton

Ma már ott tartunk, hogy a beton akár kizárólagosan használt építőanyaga is lehet egy háznak, hiszen az alapozás, tartószerkezet, födém, külső és belső falak, burkolatok, de még a tető is készülhet belőle. Kedvelt tetőfedőanyag ugyanis a betoncserép, ami átlagosan 50 százalékkal nagyobb törőszilárdsággal rendelkezik, mint mondjuk az égetett agyag tetőcserepek. Ráadásul 7 decibellel jobban csillapítja a zajt más tetőfedőanyagokhoz képest, gyártása pedig energiahatékonyabb és 50%-kal kevesebb CO2 kibocsátással jár, mint más fedőanyagoké. Súlyuk ezzel szemben a kerámiacseréppel közel azonos. 

A város mikroklímájára is hatással lehet

Ha már a széndioxid-kibocsátásnál járunk, nem mehetünk el amellett, hogy a betonból készült vagy azt tartalmazó házak sokkal energiahatékonyabbak, mint társaik. Ennek oka, hogy kiválóan tárolja a hőt, például betonból készülnek a megújuló energiát tároló épületek (pl. naperőmű) is. Ezt a tulajdonságát télen is kihasználhatjuk, hiszen nem engedi, hogy kiszökjön a hő. Léteznek már olyan beton hőreflektáló tetőcserepek is, amik speciális kiegészítőkkel beépítve csökkentik a tetőtér hőjét. Ráadásul a rendszer használatával a nyári csúcshőmérséklet 7 órával is kitolható (18 óráról hajnal 1 órára), amikor viszont már kint is sokkal hűvösebb a levegő, ezért könnyebben hűl le a cserép is, szabályozva ezzel a benti hőmérsékletet. Mivel a cserép kevesebb hőt tárol és sugároz vissza éjszaka a levegőbe, a város mikroklímájára is hatással van. Az adalékanyagokkal való folyamatos kísérletezésnek köszönhetően a beton máig töretlenül halad előre, a beton anyagában történő színezése, a beton könnyítése a stabilitásának megőrzésével vagy a 100%-ban vízzáró beton kifejlesztése lehetnek az innováció újabb irányai.

forrás: sajtóközlemény

MAGAZIN

design

tér

trend

SZERKESZTŐI AJÁNLAT

2016 január 19.

Ikrek hegye - Családi házak Budapest szélén

Az ikerség inkább erős kapcsolatot feltételez, mintsem egyformaságot, ha létezik egyáltalán az építészetben vagy az életben egyformaság. 

Telepi srác - Családi ház Kelenvölgyben

Szokott sétám közben szemet szúrt egy különös, érdekes épület: a környék szorosan egymás mellé épült családi házaitól merőben eltért.

2015 december 02.