Építészeti reuse művészeti céllal

A Berlin-Kreuzbergben található brutalista stílusú, katolikus Szent Ágnes-templomot eredetileg Werner Düttmann építész tervezte 1964 és 1967 között. Arno Brandlhuber építész tiszteletteljes átalakításának köszönhetően 2015-ben a König Galerie költözött a monumentális tereibe. A kortárs művészeti kiállítótérré avanzsált templomot áprilisi, Építészet & Művészet havi témánk kapcsán mutatjuk be. 


Az egyszerű, téglatestekből álló tömegű templom résablakokon és a felülvilágítókon keresztül kapja a fényt. A magas, vakolt falak a szomszédos épületekből származó, újrahasznosított téglákon nyugszanak. Az eredeti templomhajónak, ami ma a központi kiállítótér, megmaradt a szakrális hangulata, miközben a katolikus templomoktól elütő, brutalista stílusa miatt organikusan illeszkedik bele az új, kortárs művészeti funkció. Az oltár helyén ma jellemzően a kiállítások központi műalkotása kap helyet. A reuse projekt 2016-ban elnyerte a Berlini Építészeti Díjat.

Egy interjúból kiderül, hogy Brandhubler (az átalakítást végző építész) nagyra becsülte Düttmant (az eredeti építészt). Az Akademie der Künste mellett a Szent Ágnes templomot nevezi az építész legjobb épületének, mert a templom annyira "brituful" (brutalist/beautiful). Kifejezetten "menő" gesztusnak tartja azt is, hogy amikor az építési munkálatok vége felé elfogyott a pénz, Düttmann maga festette meg azokat a műveket, amelyek a Szent Ágnest díszítették.

„Kevesebb ember jön ma már el egy átlagos galériába, mert az kevésbé izgalmas. Itt a templomban minden kiállítás igazi élményt jelent. Még nekem is, akinek az épület az otthona. Minden alkalommal, amikor belépek, új perspektíva tárul elém. A légkör nagyon kellemes. A beton felületek komplexitása ellenére meleg atmoszférája van a térnek. Abszurdan lágynak érzem ott a fényt” – vallja Johann König, a König Galerie alapítója. 


Tavaly novemberben ebben a karakteres térben volt látható Keresztes Zsófia egyéni kiállítása, az IN ETHYLENE ARMS. Keresztes a Szent Ágnes templom egykori főhajóját a földi örömök és szenvedések kertjévé alakította át. Jellegzetes, mozaikkal borított szobrai többek között az alma különböző metamorfózisait jelenítették meg a fa virágzásától a gyümölcs rohadásáig.

Az almát mindenekelőtt a nőiesség, az érettség és az anyaság édes-fájdalmas metaforájaként értelmezte a művész, amely az öröm, a fájdalom, az én és a másik közötti egyensúly keresésével függ össze.


A templomhajóban jelenleg Jorge Galindo spanyol festőművész ONE FINE DAY című egyéni kiállítása látható: a nyolc, olajjal és vászonra ragasztott tapétából készült festmény, amelyek mindegyike 2022 és 2024 között készült talált anyagokat ötvöz a művész nagyvonalú ecsetkezelésével. A monumentális tablókon megjelenő színes virág-motívumok és a beszűrődő fény valóban különös lágysággal töltik meg a brutalista enteriőrt.

 


König Galerie | Web | Facebook | Instagram

Forrás: König Galerie
 


 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Színkavalkád Berlinben

Színkavalkád Berlinben

Afrikát idézi a berlini plasztik pavilon szivárványos világa.

Brutálbeton-dekor

Brutálbeton-dekor

A Vaust Studio beton és nyers alumínium kombinációjából álló termékkollekcióját Berlin ötvenes évekbeli, robosztus építészete ihlette.

Kihirdették a 2022-es Pritzker-díj nyertesét

Kihirdették a 2022-es Pritzker-díj nyertesét

Diébédo Francis Kéré a Pritzker Építészeti Díj 51. díjazottja, Burkina Faso és Németország kettős állampolgára.

Hirdetés