Mert azé a világhatalom, akié a világ legtöbb égig érő épülete.

A felhőkarcoló egy igazi amerikai találmány, először Chicagóban és New Yorkban kezdték el építeni őket a 19. század végén, majd aztán az Egyesült Államok egyre növekvő erejének és nagyságának szimbólumaivá váltak. A növekedés a technológia fejlődésével a 20. században is tovább folytatódott, az USA uralta az eget, a 21. század azonban nagy változást hozott magával: habár az Egyesült Államok a felhőkarcolók „spirituális” otthona marad, Kína lehagyta a felhőkarcolók építésében. 

A „magas épületek” pályafutása Chicagóból indult 1885-ben. A Home Insurance Building biztosítótársaság tízemeletes épületének ablakaiból mindent lehetett látni, ami a városban történt. A felhőkarcolók előfutáraként tartják számon a Philadelphia City Hall 150 méteres épületét, amelyet 1901-ben húztak fel. Az azóta eltelt közel 120 évben összesen 801 felhőkarcolót emeltek az Egyesült Államok 38 városában, ezekkel az épületekkel fektették le a modern amerikai városok alapjait. A 300 méter feletti épületek megkapták a „szupermagas” (super tall) elnevezést.

A Shanghai Tower, Kína legmagasabb épülete - Fotó: Shutterstock

Kínának 1985-ig egyetlen felhőkarcolója sem volt (az első a Guomao Building Shenzenben), de ez nem gátolta meg abban, hogy gyorsan felzárkózzon az USA mellé, majd aztán hamar le is hagyja. Az azóta eltelt 35 évben a Kínában épített felhőkarcolók száma meghaladta az ezernyolcszázat, több mint a duplája annak, amit az Egyesült Államoknak egy évszázad alatt sikerült megalkotnia.

Az első, most már Kínához tartozó „felhőkarcoló város” Hongkong volt, ahol a gazdasági növekedéssel együtt járt az ég meghódítása is, a városban több mint 350 felhőkarcoló van, ebből háromszázat azóta építettek, hogy Hongkong Kína része lett. Hongkongban van a világ legtöbb felhőkarcolója, míg New York „csak” kétszáznyolcvannal büszkélkedhet. A második legtöbb, mintegy 220 felhőkarcolóval bíró kínai város Shenzen, amely a kilencvenes évekre a világ egyik leggyorsabban növekvő városa lett, mostanra pedig Kína Szilícium-völgyeként tekintenek rá. A felhőkarcoló-építési láz nem csökken a városban, pár éven belül több mint 310 lesz az átadott épületek száma. 

Az elmúlt négy évtizedben a kínai városlakók száma 17 százalékról 58-ra emelkedett, a nyugati országoknak több mint két évszázad kellett ahhoz, hogy ezt a számot elérjék. Jelenleg Kínában 300 felhőkarcoló építése van folyamatban, miközben Amerikában csak 47. Amerika legmagasabb épületei között van a Willis Tower, a Central Park Tower és a One World Trade Center ötszáznegyven méteres magasságban, ezzel szemben a kínai Shanghai Tower több mint hatszáz méter, és ezzel a világ második legmagasabb épülete (a legmagasabb a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa).

Forrás: The B1M, borítókép: a One World Trade Center épülete New Yorkban




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Felhőkarcolót állított Budapest szívébe egy algoritmus

Felhőkarcolót állított Budapest szívébe egy algoritmus

Másodpercek alatt végtelen számú teljesen különböző változatot hoz létre az ANTitecture algoritmusa. 

Vízszintes felhőkarcolóval gazdagodott egy kínai város

Vízszintes felhőkarcolóval gazdagodott egy kínai város

A Crystal minden bizonnyal nagyon hiányzott a kínai felhőkarcoló arzenálból, pláne ennyi pénzért.

Vízszintes felhőkarcolót tervezett a Herzog & de Meuron Moszkvába

Vízszintes felhőkarcolót tervezett a Herzog & de Meuron Moszkvába

Egy régi sörgyár épületeit újítanák fel, de hogy.

Hirdetés