Hirdetés

Jógafürdő Debrecen mellett

Ember, jóga, természet és építészet viszonyait vizsgálja Horváth Anett diplomaterve. 

„Az emberiség szorosan kötődik a természethez, annak ellenére, hogy manapság egyre kevesebb időt töltünk ott. Az a rengeteg inger, ami ér minket az épített környezetben, nem hagyja megpihenni az elménket. Ha ebből időnként kilépünk, akkor képes az regenerálódni, aminek hatására koncentrációs képességünk javul és csökkenek a stressz köztudottan káros hatásai” – vezeti fel Horváth AnettDebreceni Egyetem Műszaki Karán írt MSc diplomatervét.

Témaválasztás

A kiindulópont tehát a stressz, mint modern népbetegség, és a sokszor elérhetetlennek tűnő megnyugvás, a tudat elcsendesítése, és a test belső elváltozásaira való odafigyelés, amelynek elhanyagolása könnyen testi-lelki betegségekhez vezethet.

„Fontosnak tartom, hogy különböző testi vagy mentális problémák esetén az emberek ne nyúljanak feltétel nélkül gyógyszerek után, hiszen létezik egy természetes ’módszer’, amivel számos betegség megelőzhető és visszafordítható – ez pedig a jóga” – fogalmaz Horváth. 

Kifejti: a jóga nem egyszerűen sport, hanem egy összetett tudomány, sajátos élet- és gondolkodásmód, aminek alapja az önuralom, célja a test és az elme egyesülése, a fizikai és mentális egyensúly fenntartása a különböző testgyakorlatokon, légzéstechnikákon és meditáción keresztül.

De fontos a természetes víz is, ami rendkívül pozitív hatással van az ember érzelmi állapotára, és általában is kedvezőbb a meditáció gyakorlására a természetes környezet a zajos, szennyezett levegőjű városoknál. „A szabadban jógázás olyan pozitív töltést hordoz magában, amire egy szokványos jógastúdió, vagy egy zárt terem nem képes – összegez Horváth. – Friss levegőn az érzékszerveink aktívabbá válnak, úgy érezzük, sokkal több energiánk van, könnyebben tudjuk irányítani légzésünket, ezáltal sokkal egyszerűbb elvégezni a gyakorlatokat is.” 

Az alábbi kisfilmet Horváth Anett a helyszínen készített felvételeiből, illetve az épületről készült animációkból állította össze:

A diplomaterv szándéka tehát a jóga-tapasztalat elmélyítése, amelyhez a természeti tapasztalást az építészet is erősíti. 

Tervezési helyszín

A tervezési helyszín a Debrecentől nyolc km-re található Vekeri-tó, ami nagyon szép erdei környezetben fekszik. A tó és környezete mesterségesen kialakított. Természetközelisége, szelídsége nyugtató hatású, feltölt fizikailag és szellemileg.

„Az épületet egy erdős rész és egy tisztás határánál helyeztem el, a víz közvetlen közelében. Az erdős területet felmérése során az volt a benyomásom, hogy miközben a szabadban vagyok, olyan, mintha mégis valamin belül lennék. Az épületben pedig azt fogod érezni, hogy bent vagy, valamin belül, mégis olyan, mintha kint lennél az erdőben a fák között.”

Koncepció - Kint és bent határa

A városi jógastúdiókkal ellentétben itt nincs éles határ a kint és bent között, ami azért is szükséges, mert itt a jóga élménye nem onnan indul, amikor belépünk az ajtón: fontos tervezési szempont volt az átszellemülést szolgáló odavezető út. Az otthontól az erdőig, át a fák között, aztán az épület felfedezése, és a kiszakadás a mindennapokból. Ugyanez a folyamat visszafelé is lezajlik a jóga után.

„A keleti kultúrák szerint az elme olyan, mint egy tó. A zavaros elme olyan tó, amelynek vize átláthatatlan, hullámzó felületű. A nyugodt elme pedig tiszta, rezzenéstelen. Az épületnek is ezt a nyugalmat kell éreztetnie, így a tervezés során a letisztultságra, könnyedségre, áláthatóságra törekedtem.

A legfontosabb szempont az volt számomra, hogy megtaláljam az egyensúlyt az épület és a környezet között: ne legyenek éles határok közöttük, szervesen kapcsolódjanak egymáshoz, egyik erősítse a másikat.

Az épület ne uralkodjon, ne birtokoljon, hanem a természettel egységként működjön és Téged is kapcsolatba hozzon vele” – írja Horváth Anett.

Az ott tartózkodók érzékeit számos tényező befolyásolja: a fények, az árnyékok, a formák, a reflexiók a belső tér felületein, a hajnali pára, a leszálló köd, a víz fölötti gőzréteg, az erdő, a termálvíz és a tó illata, azok hullámainak fényjátéka. Természetes eszközökkel és egyszerű, érthető építészeti eszközökkel jött létre egy állandóan változó, minden érzékre ható építészeti tér.

Áramlás, körforgás

A jógának van egyfajta természetes áramlása. Jógagyakorlás előtt el kell végezni a méregtelenítő – és tisztítófolyamatokat (szájöblítés, majd a zuhanyzás vagy fürdőzés). A gyakorlatot egy mély lélegzettel kezdjük. Ezután következnek az ászanák, aminek utolsó gyakorlata a hullapóz. Ez olyan, mint egy rituális cselekvés: a születés és halál körforgása. 

„Tervezés során ez a körforgás is fontos szempont volt számomra. A terek kialakításánál, elhelyezésénél figyelembe vettem ezt az ’útvonalat’, vagy sorrendet, hogy ne szakadjon meg ez a természetes áramlás. A jóga folyamatának egyik lépéséből a másikba vezessen minket maga az épület is.”

Jóga és fürdőzés

Esetünkben a fürdés nem tisztálkodás: rituálé. Valakinek a víz egyenlő a magzatvízzel, az anyaméhbe jutással, a szennyeződés eltávolításával a testről és az elméből. Ha ehhez hasonlók nincsenek jelen, akkor csak a test felszínének tisztítását jelenti és elmarad az elme megtisztítása, tehát elmarad az átfogó pszichológiai hatása. Ekkor pedig teljesen mindegy lesz, hogy a gyakorlatok előtt vagy után tesszük azt. A fürdés egy impulzus kell, hogy legyen az elménk felé.

A fürdőzés a meditáció kiváló helyszíne. A vízbe lépve a lassú, fokozatos elmerülés segíti a meditációra való ráhangolódást. A teljes elmerülést hosszú percekig elhúzva a gondolatáramlat megszűnik, elkezdődik a tudat elcsendesítése, az „átszellemülés”, azaz a gondolkodásmód megváltoztatása. Ha megtapasztaljuk, hogy számunkra mit jelent ez a rituálészerű elmerülés és észrevesszük, hogy nem csak testünk felszíne tisztul meg, hanem mintha egy másféle szennyeződés is távozna belőlünk, a fürdőzés elérte a jógához kapcsolódó célját.

A termálmedencét közvetlenül az épületből lehet megközelíteni, ami benyúlik a tó vizébe, ezáltal a lehető legközelebb hozva azt az emberhez.

Tájolás, fények, hangok

Léteznek gyakorlatok, amelyek különleges környezeti feltételeket igényelnek. A legjobb idő a jógára és meditációra közvetlenül napkelte és napnyugta előtt, alatt és után. A tervezési folyamat elejétől arra törekedtem, hogy a Nap pályája végig követhető legyen. Gyakorlatoktól függően szükség lehet a fény intenzitásának szabályozására, amit a földszinti térben a mennyezetbe süllyesztett motorosan leengedhető fehér függöny biztosít körben az üvegfalak mentén, ami képes a helynek az intim jellegét is megőrizni igény esetén.

Bizonyos gyakorlatok végzéséhez pedig legmegfelelőbb egy homályos, sejtelmes tér. Ez leginkább a mély meditációhoz szükséges. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezeknek a tereknek teljesen zajmentesnek kell lenniük, ám a jóga egyik feltétele, hogy a gyakorlónak képesnek kell lennie kizárni környezeti zajokat, a zavaró tényezőket. Az ingereket kizárni azonban nem mindig olyan egyszerű, főleg a kezdők számára.

„Ez indokolta a lenti meditációs tér kialakítását, ami alkalmas ennek segítésére. Lent vagy a föld alatt. Itt is érezned kell, hogy nem csak egy sötét helyen vagy, hanem a természetben, csak éppen egy negatív térben.

Az anyagok segítenek abban, hogy átéld minél jobban ezt a lenti világot, ne csak lásd, hanem érezd az illatát, érezd a testeddel a puha homokot, a földet ami körbevesz téged, és az esőt, ami leérkezik és megáll egy ideig a vízgyűjtőkben. A fenti térhez hasonlóan ez is állandóan változik az időjárás és a Nap függvényében. Természetes bevilágítást kap öt fénykúton keresztül, amiknek felülvilágító kupoláját a tetőn be lehet zárni a téli hónapokban” – írja a hallgató.

Magány-közösség

Az ide érkezők szabadon dönthetnek arról, hogy magányosan elvonulva, vagy közösségben szeretnének gyakorolni. A víz felé terjeszkedés engedi láttatni az embert, de az erdőbe nyúlás egyfajta búvóhelyet nyújt. A fák közé el lehet vonulni magányosan is, a kijelölt jógapontokhoz, vagy egyszerűen jógázhatsz a természetes talajon, hogy közvetlenül is érezd a testeden azt, ahol éppen vagy.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Fotóház és műterem az Epreskertben

Fotóház és műterem az Epreskertben

Palágyi Barbara diplomadíjas munkája azt boncolgatja, mennyire közel is áll egymáshoz a fotográfia és az építészet.

Így nézne ki az újragondolt Pécsi TV-torony

Így nézne ki az újragondolt Pécsi TV-torony

Jakab Zsófia diplomamunkája.

Küldd el nekünk a diplomamunkádat!

Küldd el nekünk a diplomamunkádat!

Van egy jó ötleted építészet, tájépítészet vagy design témakörben, sőt mindezt kifejtetted diplomamunkádban? Ha szeretnéd megmutatni a nagyvilágnak, akkor küldd el nekünk, hogy mások is megismerhessék!

Hirdetés