Eredményt hirdettek a Városmajor megújítására kiírt tájépítészeti tervpályázaton.
Erős hetet tudhat maga mögött a BFK, a Nyugati pályaudvar pályázata után most a Városmajor megújításához is egy lépéssel közelebb kerültünk. A 13 érvényes pályázó közül egyet dicséretben részesítettek, egy megvétel és egy kiemelt megvétel mellett két megosztott harmadik díjat, egy második és egy első díjat osztottak ki. Az első díjas pályázók – az OpenSpace Kft. és a Deichler Jakab Építész Stúdió – folytatják a részletes tervezést, amelybe úgy, mint eddig, a városlakókat is be kívánják vonni.
A Városmajort gyerekkoromtól ismerem, egy ugrásra lakunk. Való igaz, vannak felejthető, kopottas részei, leginkább a fű az, ami kikopott. Mégis, mai napig élő és jól funkcionáló szabadidős park, ahol vannak még piros padok, sakkozó bácsik, játszótér, futópálya, felnőtt játszótér, teniszfal kezdőknek és teniszpálya profiknak, pingpongasztal, gimnázium és fogaskerekű. És hatalmas gesztenyefák, ahol már a szüleim – akik a Városmajori templomban esküdtek – is szedtek gesztenyét, és vélhetően az unokáim is fognak. Szépnek nehéz lenne nevezni, mégis van benne valami vonzó – talán épp a folytonosság, a város ezerféle igényének beszüremlése. Itt tanultak biciklizni a gyerekeim, itt volt először olyan játszótér, ahol csigás vödrökkel lehetett felhúzni a palánkvárba a homokot, itt baktattam keresztül anyukám hamvaival a hátizsákomban. Furcsa lesz másnak látni, korszerű közparknak, afféle mini-millenárisnak.
A Városmajorból persze sokminden hiányzik, elsősorban a közvilágítás, aztán az aljnövényzet, vizesen cuppogó kavics és por, ami leginkább az eszembe jut. Hogy van mégis, hogy nincs ember, aki ne gondolna jó szívvel Budapest legöregebb parkjára? Valószínűleg a fák miatt – öreg parkban a fák is öregek, vaskosak, és ez az, ami vélhetően meg is marad.
A látványterveken viszont felismerhetetlenül megváltozik a terület, a cél a parkidegen funkciók kizárása, egy sokféle korosztály számára szabadidős tevékenységet kínáló modern közpark kialakítása volt, ahol a manapság korszerű biodiverz növénytelepítésé lehet a főszerep. A győztes tervről a pályázati zsűri elnöke, Fürjes Balázs részletesen beszámol Facebook-oldalán, itt most csak a lényeget idézzük, a nyertes látványtervek pedig megtekinthetők a galériánkban. A park alapvetően két részre oszlik,
a Széll Kálmán tér felé a csendesebb funkciók, a János kórház, illetve a Városmajori Gimnázium környékére a fizikai aktivitás terei kerülnek.
Több mint másfél hektárral bővítik a park zöldjét, a korábbi parkolók és több sportpálya helyén feltörik a betont, új fákat és cserjéket ültetnek. A park közepét nagy, összefüggő pihenőtisztás foglalja majd el. A pályázati kiírásban szerepelt, hogy vízfelülettel kell a parkot kialakítani. Kérdéses a Városmajori Színpad sorsa, amely jelenleg nem rendelkezik megfelelő parkolókapacitással, kissé idegen test a parkban. Méltó elhelyezéséről tárgyalást kívánnak folytatni, de költözése csak a fővárossal történő megegyezés alapján történhet. Terv szintjén minden pályázat a színház költözését javasolta. A parkot a környező utcák felől karakteres bejáratokkal látják el, új bejáratok is nyílnak, a nyertes terv az alapvető történeti úthálózatot megtartva bővítette a közlekedő útvonalakat.
A díjazott pályaművek mindegyike kitűnt valamivel a mezőnyből. Dicséretben részesült az Atelier P7 pályaműve, amely részletmegoldásaival nyerte el a zsűri rokonszenvét. Megvételt nyert egy magánszemélyekből álló csapat, Hulej Miklós Lajos, B. Tóth Dániel, Tot Kristóf, Bedrossian Ádám Krisztián, Gazdag-Iványi Kinga Anna, Orbán Csenge Dorottya, Dormán Miklós és Torbágyi Örs munkája, amely a bíráló bizottság szerint a legmerészebben nyúlt a történeti struktúrához. Elgondolkodtató megoldásai között szerepel az Ördögárok nyomvonalának feltárása, illetve egy boltíves kapuzat a park bejáratánál. Az s73 Tájépítész Tervező Iroda Kft. és az Óbuda Építész Stúdió Kft. közös parkterve kiemelt megvételt nyert, ők szintén az Ördögárok nyomvonalának megjelenítésével számoltak.
Az egyik megosztott harmadik díj a Lépték-Terv Tájépítész Iroda és a Hello Wood közös tervének jutott, amely a zsűri szerint egyfajta szelíd építészetet valósított meg, biodiverz ágyásokkal, ahol minden évszakban virágzik valamilyen őshonos növény. Értékelte a zsűri a játékváros és vizes játszótér kialakítását, a KRESZ-park elhelyezését, és a gimnázium melletti területen az extrém sportfunkcióknak szentelt terület kialakítását.
A másik harmadik díjas terv jelzi, hogy milyen szoros volt a verseny, a szakmai zsűriből többen ezt a tervet értékelték a legmagasabbra, mind a templom környékének kialakítása, mind a gimnázium és a fogaskerekű közötti terület újrarendezése vonatozásában. a terv erénye a központi nagy gyepfelület és a funkciók jó elrendezése, szerzője a az Objekt Tájépítész Iroda, a Geum Műterem Kft. az Archikon építésziroda és a Közlekedés Kft. közös csapata.
A második és az első hely között a bíráló bizottság elmondása szerint nagy csata alakult ki, melyből végül a Garten Stúdió terve került ki másodikként. Tervük a park meglévő történeti szerkezetét romantikusan oldja úgy, hogy közben a fő tengelyek megmaradtak. Szerényebb méretű tavat javasol, amely a harmonikus történeti rekonstrukció gerince.
A győztes, aki egyben a továbbtervezés jogát is elnyerte a Pápai Veronika vezette OpenSpace Kft. tájépítész iroda és a Deichler Jakab Stúdió csapata.
Tervük megtartja a park eredeti karakterét, miközben megszünteti az elaprózottságát. Középen nagy napozórétet alakít ki, valamint egy a Feneketlen-tónál kisebb, de az Orczy parkinál nagyobb tavat. A fizikai aktivitást többek között mászófal és futókör biztosítja. A zöldterület nő. a templomnak éjszakai takarékos díszkivilágítást terveztek.
A győztes terv szerzője kiemelte, hogy külön öröm számukra, hogy a zsűri díjazta kísérleti jellegű, ökologikus, biodiverz szemléletüket, amivel valódi kék-zöld infrastruktúra-fejlesztés valósulhat meg Buda közepén.
Hatalmas felelősség egy beállt parkhoz hozzányúlni, különösen akkor, ha az a park a legrégebbiek közül való a kontinensen. Az országban az is kivételesen ritka eset, amikor a kiírás nem új funkciókat halmoz bele egy parkba, hanem effektíve bontásokkal, funkciótisztítással levegőhöz juttatja újra azt a területet, amiből a teniszpályák, csarnokok, épületek harapdáltak ki területeket az elmúlt 240 év alatt. Hogy itt ez megtörténhet, s erre van fővárosi, kerületi, állami oldalról is késztetés, az túl ritka, túl egyedi, ezért nagyon becses pillanat– írja Facebook-oldalán Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor, aki szerint a terv megvalósulása minimum évtizedekben mérhető.
További látványtervek a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
