Hirdetés

„Egy bivakot keresek, hogy megnyugodjak”

Molnár Dávid Ferenc építészhallgató DECODE-fődíjas munkájának különleges története

Hirdetés

„December 20-a van, a sürgősségi osztály férfi wc-jének egyik blokkjába épphogy be tudtam menekülni. Itt vagyok egy nehéz és kellemetlen helyzet közepén, ahol erősnek kellene lennem. A kórházi folyosón ingerült és türelmetlen emberek állnak körülöttem, mindenhol ez az undorító 15x15-ös fehér csempe a beszürkült fugákkal; agyon akarják nyomni az embert. Terjeng a fertőtlenítő és a beteg emberek szaga.

Mamám könnyes szemekkel szorítja kezem. Velem szemben egy anyuka fogja négyéves lányát, akinek eltörött a lába, és a fájdalomtól csak sír. Az anyuka kiabál az ápolóval, hogy mikor kerülhetnek sorra. A hangzavar és a tolongás közepette egy idős bácsi esik az ölembe, fellökték a rohammentősök. Ebben a helyzetben a külső ingerek hatására keletkező belső feszültségemet próbálom leküzdeni. Nincs rá hely, nincs rá alkalom, ezért udvariasan felállok, és azt mondom a családomnak, hogy mindjárt jövök, csak elszaladok a mosdóba. Egy bivakot keresek, hogy megnyugodjak.”

(Részlet Molnár Dávid Ferenc 2019-ben DECODE-díjban részesült munkájából)

A DECODE Kortárs Építészeti és Művészeti Alapítvány kiállítással egybekötött díjpályázatot ír ki, melyre egy-egy történet köré épülő pályaműveket vár. A kiállítás célja, hogy bemutassa az egyes építészeti és művészeti projektek mögött meghúzódó történeteket és gondolatvilágot, melyek értékes, egyedi alkotássá emelik a műveket.

A DECODE építészeti fődíjában 2019-ben Molnár Dávid Ferenc, a Széchenyi István Egyetem hallgatója részesült. Alkotásában a Somlói várat választotta helyszínéül. Pályaművében az egyéves tervezői folyamatot, és ennek végeredményét mutatta be. A DECODE-díjra idén is lehet pályázni, ennek apropóján beszélgetett a tavalyi díjazottal Molnár Zsuzsanna.

Miért volt izgalmas számodra a DECODE-díjpályázat kiírása?
A kiírás elgondolkodtatott, hogy egyes munkáimban milyen engem ért impulzusok jelennek meg, milyen folyamatok befolyásolják koncepcióalkotásomat. Ennek apropóján úgy döntöttem, hogy az egyik projektem tervezésének teljes folyamatát rögzítem. Digitálisan rajzoltam szabadkézzel, így lehetőségem nyílt visszafejteni, honnan hová jutottam. Ez a munkám alapvetően nem a pályázatra készült, hanem az egyetemi tanulmányaimhoz kapcsolódóan egy projektzáró bemutatóra. Ennek keretében négy hónap kézirajzolásának, skiccelésének eredményét tömörítettem össze egy videóba, majd ezt a videót vágtam és szerkesztettem meg úgy, hogy megfeleljen a DECODE kiírásának.

Mutasd be a díjnyertes munkádat, milyen anyaggal indultál a DECODE-on?
A Széchenyi István Egyetem komplex épülettervezés tantárgyának keretén belül azt a feladatot kaptunk, hogy a Somló-hegyre, illetve környékére tervezzünk valamit. A pontos helyszínt és a funkciót szabadon választhattuk meg. Minderre két félév állt rendelkezésünkre. Én a Somlói vár vizsgálatában láttam kihívást. A projekttel azóta is foglalkozom, többek között a DECODE hatására. A díjátadón ugyanis kaptam néhány olyan kérdést, melyek mentén jobban elmélyedtem a koncepció visszafejtésében. Ennek eredményeként fogalmazódott meg bennem, hogy

ez a munka a tervezés időszakában fennálló lelki állapotomra, nehézségeimre adott építészeti válaszként jött létre.

Ezzel az alkotási folyamattal próbáltam meg választ adni a kimondatlan kérdéseimre. A régi várkápolnát és a vár egyik megmaradt tornyát gondoltam újra, illetve van a várnak egy nagyon vastag falszakasza, aminek a pontos funkciójáról semmilyen feljegyzés nem állt rendelkezésre. Az egyik felmérés során vettem észre, hogy egy kisebb teresedés alakult ki a falban, amit ciszternává alakítottam. Ezt a három funkciót rajzoltam végig az említett módszerrel.

Említetted, hogy egy aktív lelki folyamat zajlott benned, amikor a Somlói várral foglalkoztál, és ha jól értem, ez a folyamat a munka hatására nyugvóponthoz közeledett. Miként tudtál egy építészeti projekttel választ adni a téged érintő személyes eseményekre?
Meglátásom szerint egy ilyen válaszreakció nem egy adott traumatikus helyzetben jön létre. A szóban forgó projekt kapcsán az egyetemi félév végére jöttem rá, hogy a bivak, amit az őrtoronyra terveztem, azt az igényemet szimbolizálja, hogy elmenekülhessek a problémáim elől, és nyugodtan átgondolhassam az akkori élethelyzetemet. A kápolnát is azért választottam vizsgálódásom tárgyául, hogy rendelkezésemre álljon egy olyan helyszín, ahol fel tudom tenni a kérdéseimet Istennek, illetve hogy helyre tudjam billenteni a hitemet egy nehéz helyzetben. Azt mondhatom tehát, hogy a helyszínválasztás és a tervezés folyamatát illetően később tudatosodott bennem, hogy a lelkem beszélt hozzám. Ahogy Bordás Péter úr is mondta a díjátadón tartott beszédében,

a tervek és koncepciók mögött olyan tervezői háttér is állhat, mely nem feltétlenül ragadható meg direkt módon.

Egyéb projektjeid esetében miként zajlik a munka? Ha megfogalmazódik a koncepció, hogyan találod meg az ahhoz leginkább alkalmas formát?
Sok kérdést teszek fel önmagam számára, a lehetséges válaszaimat pedig rendszeresen megfogalmazom írásban is. A felmerülő kérdések megválaszolására rendszerint nem ugyanaz az eszköztár áll rendelkezésemre. Annak érdekében, hogy megtaláljam a megfelelő formanyelvet, sokat rajzolok és makettezek is.

A DECODE-díjpályázat célja, hogy elősegítse a kommunikációt a különböző művészeti ágak között. Azért, hogy a munkád során felmerülő kérdésekre megtaláld a megfelelő választ, társművészetekhez is nyúlsz?
Rendszeresen inspirálódok zenék által, sok és sokféle zenét hallgatok. Többször utánanézek annak is, hogy egy adott zeneszám megalkotása mögött milyen koncepció húzódik. A DECODE-on díjazott munkám kapcsán is volt egy érdekes felismerésem. Egy kanadai elektronikus zenész, Richie Hawtin zenéjét hallgattam, és felfedeztem, hogy fiatal korában volt egy éles stílusváltása. Mark Rothko munkássága volt rá nagy hatással, az ő festményeinek megismerése idézett elő nála fordulópontot. Lehet, hogy megköveznek azért, amit most mondok, de nem gondolom, hogy építészként elefántcsonttoronyban kellene ülnünk, és onnan kellene letekintenünk.

Érdemes együttműködnünk másokkal, más művészeti ágak képviselőivel.

Meglátásom szerint mindenkit különbnek kell tartanunk magunknál, nem tudhatjuk, hogy a másik miként tudja kiegészíteni a hiányosságainkat. Több nézőpont több lehetséges jó megoldást eredményezhet.

Visszakanyarodva a díjhoz: mit adott neked az elismerés?
A díjátadón hozzám intézett kérdések kapcsán komolyabban elmélyedtem a témámban, illetve vizsgálódásom tárgyává tettem, hogy honnan jön egy gondolat, mi ad ihletet számomra. Mindez alapjaiban felforgatta a gondolkodásmódomat az építészetről és az építészethez való hozzáállásomról. Ezért is tanácsolom mindenkinek, hogy induljon a pályázaton, méresse meg magát, mert kaphat olyan visszajelzést, ami igazán termékenyítően hat majd rá. Egy megmérettetés során kikerülünk a biztonságos zónánkból, és megtapasztalhatjuk, hogy milyen, ha egy zsűri és a szélesebb közönség is véleményezi a munkánkat. A pozitív és negatív kritikán is érdemes elgondolkodni, és megtanulni azokra helyesen reflektálni. Szerencsés helyzet, ha ezt egyetemi hallgatóként megtapasztalhatjuk.

Molnár Dávid Ferenc a DECODE-díjpályázat kapcsán készült podcastban is megszólal. A DECODE-ról, a jelentkezés menetéről korábban megjelent cikkünkben található bővebb információ.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

"Egy jó koncepció megborzongat"

Hogyan indult a DECODE-díj, és mire számíthatunk az idén?

Ismét jelentkezhetsz a DECODE pályázatra

Ismét jelentkezhetsz a DECODE pályázatra

Egyedülálló pályázati és kiállítási lehetőség építészek, valamint vizuális és alkalmazott művészek számára.

Már elérhető az idei DECODE pályázati kiírása

Már elérhető az idei DECODE pályázati kiírása

Fiatal alkotók munkáit várják építészet és művészet kategóriában.

Hirdetés