Finta Sándor és Paradigma Ariadné tervezte a Balatonszepezdi Képzési Központot

A hazai építészetben bevett szokás, hogy az épületek vizuálisan és szerkezetileg is alul nehezebbek felül pedig könnyebbek. A Finta Sándor és a Paradigma Ariadné által tervezett Balatonszepezdi Képzési Központ kapcsán az építészek tudatosan fordították meg ezt a logikát, aminek eredményeképpen egy „repülő kőház” valósult meg.
 


A Kommentár Alapítvány Balatonszepezdi Képzési Központja egy szállásépületből és egy hozzátartozó konferenciaépületből áll. A szállás rész egy szintén szállodaként használt, modernista épület részleges bontásából és átalakításából jött létre. Bár az eredeti építész és az építés pontos ideje nem ismert, az elérhető archív anyagok alapján az 1960-as években már álló épület több ütemben lett bővítve, mígnem valamikor az 1980-as években nyerte el a beruházás előtti karakterét. 

Paradigma Ariandné: Vöröskő

Az eredeti tervek alapján a felső tömeg burkolata a balatoni vöröskőt idézte volna. Hogy ezzel kapcsolatban milyen elméleti és gyakorlati megközelítései voltak a tervező csapatnak azt Smiló Dávid foglalta össze egy előadásban a legutóbbi TEDxBalaton eseményén. Az anyagválasztás azonban főépítészi közbenjárás miatt meghiúsult, így a szálloda végül travertin burkolatot kapott. Bár ezáltal kevésbé markáns a felül nehéz, alul könnyű „repülőház” koncepció, így is tetten érhető. 
 


A meglévő szállásépületnek összetett tetőgeometriája és tagolt földszinti tömege volt, amelynek földszintjét megtartva jött létre a szabálytalan földszinti épülettömeg és a ráépülő összetett, de szabályosan szerkesztett tömeg. Az alsó és a felső szint kontúrjainak eltérései jelölték ki az épület fedett földszinti teraszait és emeleti erkélyeit. 

„A ház külső tömegformálása és a belső térszervezése között nincs közvetlen összefüggés. Az egybefüggő felső szint geometriailag nyolc darab kisebb kereszttetővel rendelkező tömegből jött létre, amelyet a homlokzat ellentétes szerkesztése fog össze. A felső szint nagyméretű nyílásait nem a homlokzati mezők közepére, hanem attól egy raszterrel elmozdítva terveztük, ezzel egymáshoz kapcsolva a vizuálisan különálló homlokzati mezőket” – írják a projektről az építészek. 

Építészek: Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid, Finta Sándor, Árkovics Lilla
Statika: Madaras Koppány, Madaras Botond, Éliás Réka
Épületszerkezettervezés: Kapovics Géza, Heincz Dániel
Épületgépészet: Szöllősi Csaba, Sári József, Nagy Viktor
Villamostervezés: Kun Gábor, Szalai Viktor
Tűzvédelem: Lakk József
Közmű: Tölgyesi Ákos

 


Forrás: sajtóanyag 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Meg nem épült Budapest

Meg nem épült Budapest

Vajon milyen lenne ma Budapest, ha egészen más tervek formálták volna a város látképét? 150 év közlekedési víziói a június 21-én nyíló kiállításon, az Északi Járműjavítóban.

Az Építészeti múzeum tervpályázat kibeszélése

Az Építészeti múzeum tervpályázat kibeszélése

Leltár vol. 36. június 9-én a KÉK-ben.

Emlékezés és kibontakozás

Emlékezés és kibontakozás

Május 28-án, szombaton nyílik a 6. Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál.

Hirdetés