Szent Anna, Péterfia, Cserepes, Ajtó, Kar, Garai – és persze a Vígkedvű Mihály utca...

Harangi Attila és Löki Viktor 2019 és 2021 között 21 debreceni cívisház és lakóik történetét dokumentálták, amit most az olvasók is megismerhetnek.

 

Habár a cívisek, azaz az alföldi mezővárosok paraszti eredetű, de már polgári lakosságának emlékei, és legfőképpen házai még elszórva az ország számos cívis városában megtalálhatóak, a köznyelv sokszor hajlamos Debrecent „a” cívisvárosnak hívni.

A hízelgő titulus ellenére a cívisek életmódjára jellemző hagyományos, földszintes lakóházak legnagyobb része már eltűnt a városból: Harangi Attila építész felmérése alapján 2018 júniusában összesen még 1540 hagyományos cívis ház állt a történelmi belvárosban, 2020 decemberére ebből a folyamatosan zajló bontások miatt már csak 1476 maradt – ráadásul karakterük, műszaki állapotuk szempontjából a házak mindössze egyharmada képvisel megőrizhető értéket.
 


Harangi Attila és Löki Viktor 2019 és 2021 között 21 debreceni cívisház és lakóik történetét dokumentálták. A könyv alapja a helyszínbejárás során készített fotósorozat a házakról és lakóikról, illetve az interjúk formájában rögzített történetük. A jelenlegi lakóktól elsőkézből megismert, személyes hangvételű történeteket a tudományos igényű levéltári kutatások során feltárt korabeli források adatai egészítik ki.
 


Harangi Attila építészként már évek óta kutatja a cívis lakóházakat, diplomamunkájának középpontjában is a történelmi belváros ezen épületeinek megőrzése állt. Munkájához ugyanebben az esztendőben csatlakozott fotósként Löki Viktor biológus, a Streets of Debrecen szerzője.
 


A pár hete napvilágot látott Debreceni cívisházak és lakóik nyomában című, tekintélyes album/tanulmánykötet nem csupán építészeti oldalról közelít – ez a debreceniség egyik igen fontos szelete.
 

 

Forrás: sajtóanyag

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Romkocsma helyett kreatív közösségi teret alakítottak ki a debreceni Szárító Műhelyből

Romkocsma helyett kreatív közösségi teret alakítottak ki a debreceni Szárító Műhelyből

A debreceni Tímárház Szárító Műhely jól példázza, milyen átalakulások zajlanak napjaink építészetében. Cikkünket a 190-es, 2024/2-es lapszámból közöljük.

Illeszkedés – A debreceni Nagyerdei Stadion

Illeszkedés – A debreceni Nagyerdei Stadion

Nosztalgikus anyagaink egyike ez, amelyben felidézzük, milyen benyomást tett ránk elkészültekor a debreceni Nagyerdei Stadion, amely most tíz éve nyitotta meg kapuit.

Hirdetés