Hirdetés

Krauth Vera és Tóth Bálint megvételt nyert munkája az MTA Tudománytér pályázatán.

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepli alapításának, fennállásának és működésének 200. évfordulóját. Az alkalomból a vezetőség jelet kíván állítani az MTA Székház előtti téren, amely méltó az intézmény történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a hazai tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és reagálóképességét: a jövő felé tekint, nyitott és közösségi. Ezért 2023 márciusában „Tudománytér” címmel pályázatot hirdetett, melyre 65 pályamunka érkezett. A maketteket átfogó kiállításon mutatták be az MTA dísztermében. Az alábbiakban Krauth Vera és Tóth Bálint megvételt nyert munkáját mutatjuk be.
 

 

A MTA épületének környezete jelentős változáson megy keresztül, ahol az autós közlekedés rovására teret nyernek a gyalogosok, valódi városi köztér jöhet létre egy különlegesen értékes, budai panorámás, Duna-parti téren, a Belváros szívében. Az épület teljesen új helyzetbe kerül ezzel, ahol a parkoló mögé szorult intézmény kinyílhat a tér és a közösség felé. A Bazilikától a Duna-partig, sőt a Várig tartó városi téráramlat, és a kinyíló épület áthatásában születik meg a Tudománytér.

A tervezett alkotás megfelelő helye a legnyilvánvalóbb pozíció: a kétféle tér metszéspontjának közepe, mert csak így értelmezhető az MTA (intézmény és épület) és a műtárgy kapcsolata. A műtárgy pedig akkor működik helyesen, ha egyszerre értelmezhető tárgyként és térként / objektumként és helyszínként. Úgy legyen bejárható és belakható platform, hogy közben saját üzenetet hordoz. 

 

 

Az MTA törekvéseivel összhangban olyan alkotás kell, hogy létrejöjjön, ami inkluzív és közérthető, de a tudományos alaposságból jottányit sem enged, és absztrakt szimbólumok helyett a tudományos megalapozottság eszközével mozgatja meg az emberi fantáziát. Persze a tudás néha nem adja magát könnyen, az eszközök használatát pedig meg kell tanulni.

 

MetszetOldalnézet

 

A városi tér és a tudományosság metszéspontjában keletkeznek a köztéri órák az ókor, sőt talán még korábbi idők óta. Az idő mérése közügy, a társadalom összehangolásának alapja a közösség standard idejének meghatározása. A közös idő ma olyan alapvetés, ami mindenki zsebében rendelkezésre áll, de az idevezető út tudományos innovációk hosszú során át vezetett. Az időt ma mindenki tudja. A köztéri órák mégsem veszítettek fontosságukból, mert nemcsak időt, hanem helyet is jelölnek. Az Itt és a Most élményét szinkronizálják mindazok számára, akik felkeresik.

A köztéri órák óhatatlanul magukban hordoznak valamit a korra jellemző tudományos világképből, a világ modelljéből. Központi városi tereken felállított kijelentések ezek, és nemcsak arról szólnak, hogy mit jelent az Itt és Most, hanem arról is, milyennek látjuk a minket körülvevő világot. 

 

 

Bejárható műalkotás

A XXI. századi köztéri műalkotás a tárgy és a szemlélő hagyományos viszonyrendszeréhez képest egy új szemléletet vet fel, ahol szemrevételezésen túl a bejárás, megélés is hangsúlyt kap. A köztereket végtelen féle módon és célra lehet használni, melyekkel egy köztéri műtárgynak szinergiában kell működnie. Magas posztamensek helyett, bejárható, tapintható, emberközeli műtárgynak kell születnie, mely az emberi használati módokat segíti, de indirekt módon hat is rá. Így lesz az alkotás egyszerre tárgy és tér.

Az Asztrolábium, ez az ókori eredetű mérőeszköz hűen tükröz egy látásmódot. Ha a lábunk alatt a talaj a vonatkoztatási rendszer központja, a Nap és a csillagok jól leírható módon járnak körbe az égen. Ez az egyszerű eszköz segít eligazodni az égen, könnyen érthetővé teszi, hogy melyik csillag mikor és hol látható az évszakok változásai során, és egyáltalán, mi a logikája az égi viszonyrendszereknek. Az asztrolábium idejében magától értetődően lehetett egy csillag felbukkanásához igazítani az aratást, vagy a hajózási időszak végét. Az óra és a perc meghatározására is alkalmas, ha mutatóját szextánsként használjuk.

 

Kortárs asztrolábium

 

Érdekes, hogy az eszköz Kopernikusz munkásságát követően kezdett feledésbe merülni. Kopernikusz tanai a forgó szférák képét egy absztrakt modellel cserélik fel. Ez a forradalmi modell, mint ismeretes, új távlatokat nyitott a világ megértésében, de talán ez indított el egy olyan változást is, aminek a végén úgy álldogálunk a csillagfényes égbolt alatt, hogy bizony nem értjük, mi zajlik odafent. Az új távlatok lassan elterelték a figyelmünket arról, ami szemmel látható, ésszel felérhető.

A csillagok állásából meghatározhatjuk térbeli és időbeli helyzetünket. Ma erre semmi szükségünk nincs. De vajon tényleg eldobjuk magunktól ezt a rendelkezésre álló ismeretet?

A Széchenyi tér megújulásához az MTA egy különleges, tudományos alapú köztéri csillagórával járul hozzá. Bejárható felületén a lámpák a csillagok valós koordinátái (rektaszcenzió, deklináció) vannak felszerkesztve, a csillagok közül pedig azok égnek, melyek Budapestről nézve, valós időben, éppen a horizont felett járnak. A felületen helyet kap a 24 lámpából álló „Nap köre”, ezek a lámpák mutatják a Nap helyzetét. 

Az eszköz oldalán, a kör élén körben egy LED kijelző van, ami sajátos módon mutatja az időt. Olyan, mint egy óra számlapja, de ez esetben a mutató fix – a Nap helyzetéhez kötött – és a számok vándorolnak 24 óra alatt egy kört. 
 

Cosmometer működési elvi ábra

A rendszer logikája az asztrolábiuméval közös, de mozgása kicsit más. Az asztrolábium esetében a csillagok forognak egy koordináta-rendszer előtt, ezesetben viszont a csillagok pozíciója állandó – világnézetünknek megfelelően – és a koordináta-rendszer fordul a csillagokhoz képest. Bonyolultnak hangzik? Elsőre talán az, de megállapítottuk, hogy a tudás nem adja magát könnyen, az eszközök használatát meg kell tanulni.
 

A „Nap köre”

Az eszköz leolvasásának első része a dátum meghatározása. A „Nap körére” 365 szegmens kerül gravírozással, vagy egyéb felületmegmunkálási technikával, a hónap és a nap is felkerül. Ezek közül 24 szegmensbe kerül lámpa, melyek közül az az egy világít, amelyik legközelebb esik az aktuális dátumhoz. A dátum kétheti pontossággal olvasható le. Ez elegendő ahhoz, hogy a napkeltéket és a napnyugtákat vizuális módon prognosztizálhassuk az eszköz segítségével. A lámpák havonta kétszer váltanak, más változás nem történik.
 

LED kijelző

A kör teljes kerületén fut végig egy kültéri LED kijelző. A kijelzőn egyetlen helyen, a Nap körén világító lámpával azonos szögpozícióban pirosan villog a mutató. Pozíciója csak a Nap körével együtt mozdul. Éjfélkor itt van a 00 szám, balra indulva, 15 fokonként a számok 1-23-ig, illetve a fél, negyedórákat és ötperceket jelölő vonások. A teljes LED számlap 24 óra alatt fordul egy egész kört. A piros vonalnál leolvasható az idő.

A LED számlap extra tartalma, hogy az éjszakai órák sötét alapon világítanak, a nappali órák világos háttér előtt sötét számmal jelennek meg. A sötét és világos körcikk határa az aktuális napi napkelte és napnyugta adatokból származik. Amikor a sötét mező a piros jelöléshez ér, a Nap valós időben éppen lenyugszik.

 


A csillagok

Az eszköz járható felületén 60-80 kültéri taposólámpa a csillagokat jeleníti meg terméktől függően, két-három méretlépcsőben. A lámpákat további 50 passzív korong egészíti ki, hogy a harmadik fényrendű csillagok is megjelenhessenek. Az északi égbolt 110-130 legfényesebb csillagát névvel együtt kell feltüntetni. A csillagok közül azok világítanak, amelyek Budapesten, az adott pillanatban (Itt és Most) a horizont felett járnak. Csoportjuk olyan formába rendeződik, mint az asztrolábium hátlapjának horizont feletti koordináta-rendszere. A világító csillagok csoportja a LED számlap napsütéses (horizont feletti) óráival szinkronban fordul körbe.
 

A cosmometer összes csillaga

 

A háttér

Az eszköz nappali élményének fontos eleme a felülete, a „csillagközi tér”. A mai távcsövek szupernagy felbontású fényképei megdöbbentő részletességgel mutatják meg az égboltot. Ezeken a fényképeken lehetőségünk van olyan részletekbe menően zoomolni, hogy az szinte felér egy utazással. A csillagok közötti sötét mezőkben újabb és újabb csillagokat, sőt galaxisokat fedezünk fel, melyek további végeláthatatlan részleteket rejtenek.

Ma az égbolt számunkra ezt a végtelen részletgazdagságot jelenti. A végtelenségen túl, a legsötétebb mezők üres részein is érzékelünk valamit, ez a kozmikus háttérsugárzás. A felület megmunkálására a kozmikus háttérsugárzás sűrűségét ábrázoló képek szolgáltak inspirációként. A színes grafikai tartalom megjelenítésére a terrazzo technológia látszik legalkalmasabbnak. A fő csillagokból szépen kirajzolódó csillagképek vonalrajzai utólagos megmunkálással kerülhetnek a felületre.

 

cosmometer terazzo mintadarab

 

Tervezők: Krauth Vera (INDIVIDIN) és Tóth Bálint (MEETLAB)
Terrazzo technológia: Kiss Róbert (Palazzo Kft.)
Világítás tervező konzulens: Rácz Lőrinc
 

 

INDIVIDIN | Web | Facebook | Instagram | linkedin

 


További képek a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A legkomolyabb játszóház

A legkomolyabb játszóház

Az Agroverzum látogatóközpont Martonvásáron.

Óriáspopcorn és design-érzékeny búzafejek Martonvásáron

Óriáspopcorn és design-érzékeny búzafejek Martonvásáron

Az este’r partners belsőépítészeti tervei szerint valósult meg az MTA új, modern élményközpontja.

Vágóhídból galéria

Vágóhídból galéria

Az ostravai Plato Art Gallery 

Hirdetés