Hirdetés

15. Budapesti Építészeti Filmnapok 2023. március 2-5.

Budapest egyesülésének 150. évfordulója egybeesik a Budapesti Építészeti Filmnapok 15. születésnapjával. Miközben nevében őrzi építészeti örökségét, a fesztivál mára befogadta mindazokat a témákat is, amelyek a kortárs építészetet meghatározzák: filmjeik az urbanisztika, a várospolitika, az ökológia, a közlekedés, a technológia, az aktivizmus, a társadalmi átalakulás kérdéseivel is foglalkoznak. Jegyek már kaphatók, az alábbiakban a fesztivál nagykövetei ajánlják a filmeket.
 


A Kortárs Építészeti Központ szervezésében megvalósuló Budapesti Építészeti Filmnapokra idén március 2-5. között kerül sor a Toldi Moziban, immár 15. alkalommal. A fesztivál Budapest 150. születésnapját ünnepelve a főváros szempontjából releváns kérdésekkel foglalkozó, több mint egy tucat filmmel és számos kísérő programmal jelentkezik. A fesztivál idei kiadásában Budapestre, a 150 éves magyar főváros kihivásaira fókuszálnak a szervezők. A műsorkínálatban egyaránt helyet kapnak emlékezetes filmek a programsorozat elmúlt másfél évtizedéből.

A szervezők idén rendhagyó módon, a jubileum alkalmából nagyköveteket kértek fel, hogy osszák meg gondolataikat aktuális programunkra reflektálva. Elsősorban azzal kapcsolatban voltak kíváncsiak a véleményükre, hogy miért tartják fontosnak a filmben megjelenő témát, hogyan tudnák a fővárost aktuálisan érintő kérdésekhez kapcsolni. A nagykövetek olyan építészek, urbanisták, kutatók, szakértők és szerzők, akiknek szívügyük Budapest.
 

A VILÁG LEGJOBB HELYE
Koppenhága látszólag olyan, mint egy téglahomlokzatú, fenntartható mennyország, ahol a menyországba vezető úton ráadásul kerékpársáv is van. A valóság azonban nem ennyire rózsaszínű. Ahogy a Best in the World című filmben elhangzik, valójában ez a város mára a „gazdagok zártkörű partija” lett. Tényleg egy megvalósult utópia – amennyiben meg tudod fizetni. Az elmúlt években az alsó, sőt már a középosztály is kiszorult arról a helyről, amelyet közben abszurd módon többször is a világ legjobb városának választottak. Vannak, akik az ország kettészakadásától tartanak. Bár egész Budapestet ugyan nem fenyegeti ez a veszély, egyes fejlesztések, revitalizációk gyakran mutatnak hasonló irányban. Pedig a város a városlakókért van, és nem az ingatlanfejlesztőkért. Ráadásul, ha csak a felső osztály marad, elvész a kreativitás, a teremtőerő, a változatosság, ami egy várost valóban a legjobbá tud tenni. Érdemes hát odafigyelni erre a filmre budapestiként is. 

Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó

 


EGY MÁSIK VÁROS
Egyedül álló korszak és egy holisztikus szemléletű várostervező találkozását mutatja be a film, olyan alkotási folyamatot amiről várostervezők, építészek csak álmodhatnak. Az 1980-as évek végén az építészeti-várostervezés csúcs teljesítményei születtek meg Európában, például Stockholmban a Hammarby Sjöstad városrész. A film ritkasága, hogy nem az építészek – sztárok – szerepét emeli ki, hanem a várostervező sokrétű gondolkodását állítja középpontba. “Tervezésünk politikán, szabályozáson, tudáson, tapasztalaton, érzelmeken és törekvéseken – a bevett gyakorlaton – alapul. A normák és szokások, eszmék és valóság káoszában megpillanthatjuk a kozmoszt.” Így mesél a tervezésről Jan Inghe. 

Alföldi György építész, várostervező, városfejlesztő, a BME Építészmérnöki Kar dékánja

 

 

A DUNA SZEME
12 történetet mesél el ez a film, amelyek között elsőre csak a Duna folyam teremt kapcsolatot. A saját szülőföldjükről mesélnek hat nyelven nagyon különböző, mégis nagyon ismerős emberek: tradicionális szokásokról és ünnepekről, modern városi trendekről, a múltból továbbélő legendákról és mesterségekről és kortárs művészeti alkotásokról. A Duna a világ egyik legautentikusabban multikulturális régióját fogja otthonosan egybe, bebizonyítva, hogy a sokszínűség is lehet közös értékünk.

Dr. Kádár Bálint építész, urbanista, a KÉK – Kortárs Építészeti Központ elnöke

 

ADDISZ ABEBA + FŐVÁROS
Az etióp fővárosban, Addisz-Abebában szinte a földből nőnek ki gigantikus üzleti-, és lakónegyedek. Csakhogy a város abszolút kínai befektetők kezében van, akik nem éppen az etióp igényekre, éghajlatra reflektálva építik új világukat minél olcsóbb anyagokból. Kazahsztán mindössze 1997-ben alakult új fővárosát, Asztanát ezzel szemben „helyi erők” terveztették rögtön kész várossá. Két hely, mely elképesztő gyorsasággal fejlődik, mégsem kapják meg egy élhető város fontos feltételét: hogy tradíciók és helyi igények tanulságaiból, természetes módon növekedjenek. Asztana esetében látjuk azt is, hogyan próbálja egy ország saját identitását jelezni a szocializmus évei után oly módon, hogy közben azt a Norman Fostert kéri fel „egyedi” építészeti jelek megalkotására, aki majd minden országban – nálunk is – hasonló imperatívuszok megtervezésével üzletel. Mindannyian tudjuk, hogy a politika és az üzlet nem kihagyható egy város fejlődéséből, csak éppen az egyensúlyt nem szabadna engednünk felborítani. Így van ez Budapesttel is.

Pleskovics Viola, építészettörténész, az Építészfórum szerkesztője

 

TÖRTÉNELEM TÖRLÉS ALATT
Egy félbemaradt és egy megvalósult modern álom. Mindkettő szimbólummá vált, az egyik az elszalasztott lehetőségé, a másik a nem várt bukásé. A modern persze nem tűnt el, csak átalakult. Az új helyét átvette az okos. Ma még mélyebben álmodunk, olykor egész rémeseket, de nem is csoda, túlzabáltuk magunkat, soha nem volt akkora a jólét, mint ma, soha nem voltunk ilyen mélyen a slamasztikában, hiszen a rendszer, ami alapján világunkat működtetjük, nem fenntartható. Az emberiség összerázkódik az ágyban, aztán átfordul a másik oldalára. Hány házat kell még lebontanunk, és hányat felépítünk, hogy felébredjünk? 

Kovács Dániel művészettörténész, kurátor, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kurátora

 

 

A PRUITT-IGOE MÍTOSZ
Pruitt-Igoe az USA szociális lakásépítési programjának egyik típusterméke St. Louis-ban, ahol születése 1954-ben, mint minden kezdet, ünnep volt. Nemzetközileg ismertté azonban korai, 1972-es erőszakos halála tette. A modern lakóházak látványos robbantása megoldást ígért, de a személyes hangvételű film egyértelművé teszi, hogy a problémák az átalakuló tágabb társadalmi, gazdasági és politikai környezetből fakadtak. Az újdonság múlandó és az élet lényege a változás, ami elől soha senki és semmi nem menekülhet. 

Benkő Melinda urbanista, építész, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense

 

 

A NAGY BICIKLI-AUTÓ MECCS
Bikes vs cars? Milyen hülyeség, a közlekedés nem bandaháború. De akkor miért nem bringával viszi mindenki suliba a gyerekét? Miért költöznek annyian az agglomerációba, hogyan halhatnak meg évente több százan az utakon? Nyilvánvaló, hogy az autóktól nem lehet haladni, más megoldásokat kell találnunk. Leporolni a biciklit, fejleszteni a közösségi közlekedést, megtalálni az autózás elviselhető mértékét. Csak annyi múlik ezen, milyen városokban fogunk élni. Innen nézve máris érthető a kérdés: több bringával vagy több autóval képzeljük el a jövőt? 

Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökségi tagja

 

 

GONDOLATSZERELVÉNYEK
Kevés olyan dolog van, ami a nagyvárosi életformát a metrózásnál őszintébben tudná kivonatolni. Az autonóm művészeti alkotásként is értelmezhető, de dokumentarista eszközökkel operáló riportfilm több világvárost mutat be alulnézetből: az egyéni történetek nyomán nem csupán társadalmi kérdések tárulnak fel, de a metró és a használói közötti szimbiózis is átélhető. Az egyes színekben megrajzolt ellentétpárok egyfajta koordinátarendszerré feszülnek ki, amibe saját metróélményünk is elhelyezhető. Megtekintése javasolt mindazoknak, akik meg szeretnék érteni, hogy mi történik nagyvárosi utcáink alatt. 

Csapó Balázs építész, a Paragram Stúdió alapítója, ügyvezetője

 

 

BUDAPEST RÖVIDEK I. 
A Pillanatnyi 8 egy átmeneti várostörténelmi időszak pillanatképet mutatja be. Józsefváros jelentős városfejlesztési és ingatlanfejlesztési beruházásai bizonytalanul ténferegtek saját légüres fizikai és társadalmi terükben a gazdasági válság következtében. A bontás ejtette sebek a városszövetbe már beékelődtek, de sokan éppen ebben látták meg a lehetőséget, hogy a városi létkérdés mindennapi kihívásaira különböző gyógyító válaszokat adjanak. Ezek között van, amit ma már alapvetésnek tekintünk, amikor városaink jövőképe bizonytalanabb mint valaha. A film minden filmkockája üzeneteket hordoz az átmeneti városról, amely folyamatosan körülvesz minket, hat ránk, lehetőségeket hordoz, de észrevesszük-e őket? 

A Corvin variációk szól emberekről és változásról, választásról és kiszolgáltatottságról, a szemünk előtt zajló átalakulás mögött rejlő sorsokról, nézőpontokról. Azokról az emberekről, akik miközben nélkülözhetetlen alkotó pillérei a városnak, a körülöttük kíméletlenül zajló folyamatok csak sodorják őket. Miközben a Corvin Sétány Projekt egy korábban ismeretlen városi formát, perspektívákat adott Budapestnek és sokak költözhettek jobb lakásokba – addig mikroközösségek és a városi együttélés sajátos rendszerei tűntek el. A 2010-es évek minden korábbinál jobban felszínre hozta a városból tömegesen kiszoruló lakók küzdelmét Budapesten.

Rádai Dániel várostervező, Józsefváros városfejlesztési alpolgármestere

 

ÉLET-ÉPÍTŐKÉSZLET
A Budapesten is megtalálható családi házak, gangos bérházak, lakótelepek, kollégiumi szobák, új építésű társasházak Európa többi részén is előforduló lakásformák. Élodie Degavre riportfilmje három történetet mutat be, melyekben építészek a lakó és lakóépület viszony újraértelmezésével és új lakásmódokkal kísérleteznek. A tervezés középpontjába az ember kerül, akiket az előregyártás technológiájával felvértezett építész segít a személyre szabott, megfizethető lakhatás megteremtésében. A film a ma is releváns témát archív felvételek és a ma is élő építészekkel készített beszélgetések mentén fejti ki.

Weiszkopf András építész, a BME Lakóépülettervezési Tanszék egyetemi tanársegédje

 

KISZORÍTVA
Egy film arról, hogy hogyan enyészhet el a lakhatáshoz való jog a nemzetközi pénzpiaci manőverek eredményeképp. Holott az az egyszerű tétel, hogy mindenkinek laknia kell valahol: nemcsak belső szükségletünk, de nemzetközi egyezmények, és több ország jogszabályai is kimondják. Miközben egyre többen élünk városokban, a városi a lakhatás egyre megfizethetetlenebbé válik, sokan egész életük keresményéből sem tudnának új ingatlant venni lakóhelyükön. 

A film Leilani Farhát, az Ensz lakhatási főelőadóját kíséri el útján a világ körül. Londonban, Torontóban, Valparaisóban, Barcelonában és több más nagyvárosban mutat rá arra a problémára, hogy a befektetési eszközként vásárolt lakások esetében a pénzügyi érték és a használati érték teljesen szétvált: a nemzetközi cégek által felvásárolt negyedek kiürülnek, szinte kihalnak, miközben a lakosság minden korábbinál jobban küzd a lakhatás megfizethetőségével. A dzsentrifikáció, a városi életterek átértékelődése, ahogy az elúlt években megismertük, csak tünet, a valódi probléma a financializáció, mely nem más társadalmi csoportok térhódításával, hanem kereskedelmi céllal szorítja ki az aktuális lakosságot. Leilani találkozóra hívja a világ nagyvárosainak vezetőit, hogy rámutasson: a lakások jelentősen különböznek más befektetési eszközöktől. Sikerülhet-e megállítani a lakáspiaci financializációt úgy, hogy más, pénzeszközöktől függő társadalmi rendszerek, például a nyugdíjbiztosítási rendszer ne sínyelje meg kritikusan a szükséges változásokat? 

Kovács Vera szociálpolitikus, aktivista, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagja és társelnöke

 

 

BUDAPEST RÖVIDEK II.
A Budapest szkeccsek rövidebb-hosszabb kisfilmek. Van közöttük riportfilm, hagyományos film, animáció – a legjobb ebben az, hogy már a műfaj is meglepetés. Jó játék az is, ha dokumentumfilmnek tekintjük mindegyiket. A filmek Budapestet használják háttérként, és ami még fontosabb, inspiráló forrásként. Az egyik film felvetésére rímelve azt mondhatjuk, hogy sohasem tudjuk, hogy a város mikor lesz a filmekben statiszta és mikor főszereplő. Budapest főépítészeként nagyon örülök annak, hogy ez a Város ilyen inspiráló: fontos, hogy legyenek álmaink és legyen hozzá fantáziánk. 

Erő Zoltán építész, urbanista, Budapest főépítész

 

JÓ ÉLET
Egy hatalmas ingatlanban együtt élni rengeteg hasonló gondolkodású emberrel sok fiatal álma lehet: egy összetartó közösség, ahol egymást segítve, egymást inspirálva élnek és dolgoznak a vállalkozó szellemű, lelkes ifjak. Vagy mégsem? A Good Life című dokumentumfilmben az együttélés ellenére is végtelenül elmagányosodott embereket látunk, akik hisznek benne, hogy önmaguk kizsákmányolásával – és egy kis meditációval – elérhető a jó élet. A film összesűrítve boncolgat egy olyan problémahalmazt – a lakhatás, a közösségek eltűnése, a kiégés, a munka és a magánélet szétválasztása, a prekariátus lét stb. –, amelynek egyes elemeivel bárki szembesülhet, aki nagyvárosban, így például Budapesten él.

Hulesch Máté designkultúra-kutató, építészetkritikus, az Építészfórum szerkesztője

 

 

Házban laksz? Szereted a filmeket? Ünnepeld a 150 éves Budapestet a 15. Budapesti Építészeti Filmnapokon! További információ és jegyek a fesztivál honlapján!

 

15. Budapesti Építészeti Filmnapok
Időpont: 2023. március 2-5.
Helyszín: Toldi Mozi (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.)

 

Budapesti Építészeti filmnapok | Web | Facebook | Instagram



 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Hamarosan újra Budapesti Építészeti Filmnapok

Hamarosan újra Budapesti Építészeti Filmnapok

2024-ben, a 16. évadban az emberi történetek kerülnek fókuszba.

Budapestet érintő aktuális kérdések filmeken

Budapestet érintő aktuális kérdések filmeken

15. Budapesti Építészeti Filmnapok 2023. március 2-5.

Hirdetés